Idén is megemlékeznek a 6 hónapos Ádámról, akit apja dobott ki a negyedik emeletről
Seres Barbara 2012-óta volt együtt élettársával, akivel két évig boldogan élt - emlékeztet a nő kálváriájára a Mérce.
Barbara 2013. november 10-én tudta meg, hogy gyermeket vár. A kicsi, Ádám hathetes kora után élettársa fizikai és a lelki bántalmazása rendszeressé vált, ezért Barbara elköltözött tőle. Nem akarta Ádámot elzárni apjától, ezért a férfi rendszeresen látogatta őket.
2014 decemberében, egy látogatás alkalmával a férfi már azzal fenyegetőzött, kidobja a gyermeket az ablakon. Barbara feljelentette, gyorsított eljárásban zaklatásért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, tehát szabadlábon maradt. Az elmeorvos akkor azt állapította meg, a férfi beszámítható, nics mentális gondja.
Egy hónappal később azonban a férfi visszatért Barbaráékhoz és ledobta a negyedikről a gyereket, majd utána vetette magát. Mindketten meghaltak.
Barbara azóta azért küzd, hogy másokkal ne történhessen meg az ami vele. Minden évben Ádám születésnapján Angyalhír néven megemlékezést tart, hogy felhívja a figyelmet arra: a rendszer nem tudja megvédeni a családon belüli erőszak áldozatait.
Az esemény június 10-én a Szent István téren a Bazilika előtt kezdődik délután 2 órakor. Barbara szavait, az esemény Facebook oldalán olvashatják, ebből idézünk mi is:
„...minden évben megszervezem az Angyalhír Emléksétát, hogy közösen emlékezzünk Ádámra és a többi áldozatra. Azokra, akiknek már kioltották az életüket és azokra, akik a mai napig bántalmazó kapcsolatban, fenyegető légkörben élnek némán, mert nem találják a kiutat. Ezzel a sétával szeretném felhívni a társadalom figyelmét a családon belüli erőszak jelenségére és arra, hogy az áldozatok hiába fordulnak a hatóságokhoz, a legtöbbször nem kapnak megfelelő segítséget.
Én is hiába kértem segítséget a családsegítő szolgálattól, a rendőrségtől, a bíróságtól, nem támogattak semmiben, és ezzel maguk is bűnrészesekké váltak a fiam megölésében. Szomorúan tapasztalom, hogy a mi tragédiánk nem indított el változást az érintett szakmákban. Nem folytattak le belső vizsgálatokat, nem keresték a felelősöket, s ami ennél is fontosabb, nem vonták le a tanulságokat, ami lehetővé tenné, hogy a többi hasonló ügyet jobban kezeljék.”
