Ennyit a családok védelméről, „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak meg egy kismama szerződését egy állami szervnél

Dórán kívül két másik kismama is így járt. A per folyamatban van.

2019. március 28., 13:23

Szerző:

A hivatalos indoklás szerint „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél - írja a Magyar Helsinki Bizottság, aki ügyfelévé fogadta az említett kismamát.

A jogvédő szervezet közleménye szerint a nő hiába dolgozott főnökei szerint jól, hiába voltak munkatapasztalatai, nem alkalmazták tovább. Mint kiderült, nem ő volt az egyetlen női munkavállaló, aki jogviszonya alatt „elment szülni” és nem foglalkoztatták tovább, de Dóra, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele abban különbözik tőlük, hogy ő beperelte az országos állami szervet.

Dóra – akinek nem ez a valódi neve, ügyfele védelmében a jogvédő szervezet sem ezt, sem a munkahelyét nem jelölte meg –, még 2015-ben kapta meg az állást. A másfél éves szerződését gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő anyuka jogviszonyának hosszabbítását kérte, ezúttal viszont elutasították. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit. Csakhogy a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számon kért feltételeit sem tették közzé főnökei.

Képünk illusztráció
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Dórát biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki, de a a tavaly őszi pályázaton sem járt sikerrel. Amikor Dóra rákérdezett, hogy miért, a munkaügyi osztály egyik munkatársa arról tájékoztatta,

valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája is megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka.

Aztán az is kiderült, hogy Dórának sorstársai is akadnak, két másik kismama is éppen így járt. Figyelemre méltó, hogy míg a vele dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, addig a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt. Dórát azóta egyéb kellemetlenség is érte.

Egykori munkahelye ugyanis megszüntette egészségbiztosítását, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként.

Dóra azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze egykori munkaadóját munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. Az országos állami szerv ugyanis súlyosan megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor férfi kollégáihoz képest hátrányos helyzetbe hozta női munkavállalóját a szüléssel és anyai szereppel szükségszerűen együtt járó élethelyzete miatt.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta: „Önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”

Mindez azon a Magyarországon történik, ahol 2018-at az Orbán-kormány a családok évének nyilvánította,  februári évértékelő beszédében pedig maga a miniszterelnök vázolta fel a hétpontos családvédelmi (vagy inkább családtámogatási) tervét, mondván a kormány elsődleges célja, hogy minél több magyar gyermek szülessen. Kormányzati számítások szerint az intézkedéscsomag 2019-ben nagyjából 75 milliárd, jövőre 150 milliárd forintba kerül majd.

Ezután kérdés persze, hogy ha a gyermeknevelés mellől az édesanya szeretne, vagy kénytelen visszamenni dolgozni, mi vár rá, egyáltalán, vár-e rá valami. 

Családvédelmi akcióterv:

  • Tízmillió forint összegű kedvezményes kölcsön az első házasságkor.
  • A második gyermek születésekor egymillió, a harmadik születésekor négymillió, minden további gyereknél egymillió forintot vállal át a kormány a szülők jelzáloghiteléből.
  • Bővül a csok.
  • Szja-mentesség az életük végéig azoknak a nőknek, akik legalább négy gyereket szültek és neveltek.
  • Autóvásárlási program nagycsaládosoknak, legalább három gyermek esetén két és fél millió vissza nem térítendő támogatást ad a kormány hétszemélyes új autó vásárlására.
  • Három év alatt 21 ezer új bölcsődei férőhelyet létesítenek.
  • Nagyszülői gyed.