Arabok hálójában – Kicsoda Pharaon, az Orbán család szaúdi telekszomszédja?
– Orbán dühös volt, hogy vejét túl közel engedték a Postabank-székház-ügylethez. De nem tud leszámolni azokkal, akik ezt tették, hiszen a legbelsőbb köreihez tartoznak – mondták korábban lapunknak a terrorizmus támogatásával gyanúsított, az FBI által körözött szaúdi Ghaith Pharaon ügyeire rálátó szakemberek, politikusok. Azt vélelmezték, hogy a Postabank-székház ügyében maga Tiborcz István sem tudta pontosan, kikkel, kivel üzletel. Ezt már nehéz elhinni azóta, amióta a Magyar Narancs kiderítette, hogy Orbán Viktor telekszomszédja lett Pharaon egyik cége. A Cinege utca 4-6. szám alatti villát, amelyet Orbán korábban közjogi méltóságok számára rezidenciának nézett ki, a Pharaon-Delta Fejlesztési Kft. vette meg.
De kezdjük az elején! A magyar sajtó egy török, jordán és szaúdi szereplőkről, ingatlanvásárlásokról szóló történetről cikkez már jó ideje. A sztoriban minduntalan feltűnik az Orbán család.
Forrás: Facebook
A Magyar Narancs nemrégiben bemutatta Adnan Polatot, a török multimilliárdost, aki egyszerre bejáratos Erdoganhoz és Orbánhoz, s a magyar kormányfő családjának barátja lett. Ráadásul ő a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája Magyarországon. A 444.hu hosszú cikkben tárta fel a jordán Naffa testvérek portréját, közülük Tárik képviseli Magyarországot Jordániában, Zaid pedig Jordániát Magyarországon. Aztán az újságok lapjaira került egy harmadik figura neve is, ő a szaúdi Pharaon, akinek magyarországi cégei az egyik jordán testvér, Zaid Naffa rezidenciájára vannak bejegyezve. A Magyar Narancs szerint a cégek ráadásul állami intézményekhez kapcsolódnak: „Miközben az egyik Pharaon-cégnek közös vállalkozása van a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal, addig a Naffák is több szálon kötődnek az MNKH-hoz (Magyar Nemzeti Kereskedőház), illetve annak tulajdonosához, a Külügyminisztériumhoz. Az egyik Naffa például a vezetője – és valószínűleg a tulajdonosa is – az ammáni nemzeti kereskedőháznak.”
A titokzatos Pharaon
A jordán és a török szál között sok a hasonlóság: mindkettő értékes műemléképületeket vásárolt, egymással üzletelt és kapcsolódik Tiborcz Istvánhoz, Orbán vejéhez. A 444.hu írt róla, hogy a József Nádor téri Postabank-székházat megvette az AMX Nador House Kft., amelynek az egyik tulajdonosa az a BDPST Zrt., amelynek cégbírósági bejegyzéséhez Tiborcz fizette be a százezer forintos illetéket. (Ez az árulkodó, igaz, közvetett bizonyíték arra, hogy a BDPST Zrt. Orbán vejéhez köthető.) A Postabank-székházat megvásároló cég másik tulajdonosa az Adnan Polat tulajdonában lévő HBRE International Investments. Később Polat cége megvette az AMX-et, aztán a József Nádor téri cég az egyik Pharaon-vállalat kezébe került.
Tiborcznak hivatalosan semmi köze az ügylethez, mégis Pharaon két üzlettársát, Namoust, aki Pharaon ügyvédje, illetve Zaid Naffát, valamint Orbán Viktor vejét kapta lencsevégre a Gresham-palota teraszán a Magyar Narancs fotósa. A képeken ráadásul szerepel Polat török üzletember mellett a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is. Most pedig azt írta a lap, hogy a szaúdi Pharaon megvásárolta az Orbán család háza melletti telket.
De kicsoda a titokzatos Pharaon, akit terrorizmussal vádolnak és ennyire közel került az Orbán famíliához?
A közel-keleti honlapok szerint Pharaon apja Damaszkuszban, majd Párizsban tanult orvosnak. Sebészként szolgált a francia hadseregben, majd Szaúd-Arábiába ment, ahol orvosként egészen az egészségügyi miniszteri címig jutott, ami nem kis teljesítmény külföldi számára egy olyan országban, ahol egy bevándorlónak még az állampolgárság megszerzésére is alig van lehetősége. A Magyar Narancs szerint az öreg Pharaonból a szaúdi udvar egyik legbefolyásosabb figurája lett, hála annak, hogy Abdul-Aziz uralkodó gyakorló hipochonder volt.
Az ifjú Pharaon iskoláit még Szíriában kezdte, de tanult Libanonban és Svájcban is, diplomáját pedig a Harvardon szerezte. A 168 Óra úgy tudja, Szaúd-Arábiába csak később, 1965-ben, huszonöt éves korában költözött. Ott a kezdetektől a pénzvilágban mozgott, aranyifjú volt, ugyanúgy üzletelt az amerikaiakkal, mint a szíriai rezsimmel, a svájciakkal, és amikor egy rakományát szomáliai kalózok rabolták el, 2,6 millió dollárt fizetett váltságdíjként a személyzetért. Gyanúsították már fegyverkereskedelemmel, zsarolással, azzal, hogy terrorszervezetek pénzét mossa tisztára, sőt még az FBI is körözi. Informátoraink szerint Európa több hatósága is arra figyelt fel, hogy Pharaon szélsőséges nézetű embereket juttat be a kontinens országaiba. Ők inkább tanulni jöttek az unió országaiba, nem tartoztak a potenciális öngyilkos merénylők, a barbár gyilkosok kasztjába.
Hogy Pharaon miért jött Magyarországra?
Hazánk egészen 1989-ig az arab országok partnere volt. A Palesztin Felszabadítási Szervezet harcosait a Honvédkórházban ápolták, jártak itt szírek, a vépi szakmunkásképzőben, pesti egyetemeken tanultak líbiai és más arab országok diákjai. Informátoraink szerint a rendszerváltozás utáni első tíz évben sorra érkeztek a jó helyismerettel rendelkező arab üzletemberek, befektetők Magyarországra, és régi, „elvtársi” kapcsolataikat felhasználva vállalatokat hoztak létre. Szükség is volt rájuk, hiszen hiányzott az országból a tőke, kellettek a pénzügyi szervezők, a magánbankok. Információink szerint Pharaon – először közvetítőkön keresztül, később személyesen is – 1992–1995 körül jelent meg Magyarországon. 1998 és 2008 között – amikor idehaza konszolidálódott a helyzet – már nem volt látható a titkosszolgálatok előtt. Nem csoda, az üzletembernek nincs igazi hazája, folyton mozgásban van.
Pharaon (középen) a seregélyesi falunapon Fotó: Seregélyesi Kisbíró Falulap
A nyolc évvel ezelőtt bekövetkezett világgazdasági krach során sok hazai cég is tönkrement, olcsóbbak lettek az ingatlanok. Négy-öt év kellett a teljes kilábaláshoz, ahhoz, hogy teher- és permentesek legyenek a cégek, ingatlanok. A magyar üzletemberek ezután felvették a kapcsolatot az arab üzletemberekkel, így Pharaonnal is. Ő szűk körnek, nagyvállalatoknak végez pénzügyi tevékenységet, finanszíroz, fejleszt, és közben gigászi pénzeket mozgat. Ahogy a klasszikus magánbankok is csinálják.
Az ügyre rálátó forrásaink szerint Pharaon az Al-Káida visszavonulása után kezdett felhagyni a terroristák támogatásával, most mindent megtesz azért, hogy legalizálja az üzleteit, ehhez választotta Magyarországot telephelyül. Most már Pharaon cégeinek tulajdonában van a seregélyesi és a hőgyészi kastély, a Kútvölgyi-villa, valamint a Postabank-székház. A hírek szerint mindegyikben szállodát terveznek létrehozni. Arról is szóltak pletykák, hogy Tiborcz valamelyik cége is beszállna az üzemeltetésbe. Egyelőre senki sem erősítette meg ezt a hírt, mindenesetre érdekes, miért tárgyal a svájci és magyar egyetemek turisztikai–vendéglátás szakán végzett Orbán Ráhel és férje az ügyletekben érintett üzletemberekkel.
Informátoraink figyelmeztetnek arra, hogy az arab üzletemberek előszeretettel váltják át a családi, baráti kapcsolatokat üzletire. És a biznisz nem korlátozódik egy országra. Emlékeztetnek arra: a török Polat isztambuli irodaházába költözött az Isztambuli Magyar Intézet. Az ottani központi „Váci utcából” a város szélére. A Külügyminisztérium arra hivatkozik, legalább nem terrorveszélyes helyen van az intézmény. Ugyanakkor az is érdekes, hogy miközben az arab üzletember felújítandó műemléképületeket, kastélyokat vásárol, a 2017-es költségvetési tervezetben szerepel, hogy jövőre százmillió euró, azaz több mint 31 milliárd forint erejéig levonható lesz a műemléki épületek felújításának költsége a társaságiadó-alapból.
Nincs ingyenebéd – mondják informátoraink, akik szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a szaúdi befektető közel került Orbán családjához. Kérdés, mely kormányzati szereplők tudtak arról, hogy a magyar miniszterelnök szomszédságába költözik a terrorizmussal összefüggésbe hozott üzletember. Ha tájékoztatták róla Orbánt, elbagatellizálták-e a jelentőségét, mondván: Pharaon évtizedek óta nemzetközi körözés alatt áll, mégis szabadon mozog, üzletel a világban. Vagyis a nagyhatalmak titkosszolgálatai furcsamód hagyják zavartalanul tevékenykedni. Orbán pont erről beszélt a parlamentben.
Információink szerint a belügyi tárca felvette a kapcsolatot a szaúdi hatóságokkal, hogy tisztázzák, a nálunk megjelent Pharaon azonos-e a körözött Pharaonnal. A Magyar Narancs által közölt fényképek alapján ez nem kérdés.
A török szál
Erdogant sokan konzervatív szunnita politikusnak tüntetik fel, aki a török köztársaság szekuláris hagyományaival szembemenve igyekszik országát vallásosabbá tenni. A valóság azonban egy kicsit más. A kilencvenes években már ismert iszlamista politikust vallási lázításának elkönyvelt beszéde miatt tíz hónap börtönre ítélték, ebből csak négyet töltött a rácsok mögött. Eközben Adnan Polat indult a helyhatósági választásokon Isztambul főpolgármesteri címéért a szekuláris – Kemal Atatürk alapította – CHP (Köztársasági Néppárt) színeiben. De nem nyert. A címet az azóta már betiltott FP (Jólét Pártja) nyerte el, ez Erdogan korábbi szervezete. Polat a szavazatok 13 százalékával csak negyedik lett.A gazdasági válság és a ’99-es földrengés kezelése következtében hatalmas lett az elégedetlenség a kormányon levő szociáldemokrata DSP-vel (Demokrata Bal Párttal) szemben, ami miatt két és fél éves kormányzás után előrehozott választásokat írtak ki. Ezt az újonnan alapított AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) nyerte, amelynek legfőbb célja a gazdaság rendbetétele volt.
2004-től, miután megváltoztatták a választási törvényeket – így büntetett előélettel is lehet valaki miniszterelnök –, Erdogan lett a kormányfő. Hamar észrevette, hogy csak konzervatív szunnita muszlimokkal nem fogja tudni sikerre vinni gazdasági terveit. Ettől kezdve egyre több egykori szekuláris és baloldali politikus, valamint üzletember jelent meg holdudvarában. Adnan Polat egyike volt ezeknek: ő sem nem konzervatív, sem nem szunnita, hanem – a sokak szerint már nem is iszlámhoz köthető – alevi szekta tagja. Ráadásul Polat kicsapongó életének epizódjaival gyakran töltötték meg a bulvárújságok hasábjait. (A szaúdi Pharaon luxusköltéseivel és jachtjával is sokat foglalkozott a sajtó.)
Míg a kormány próbál konzervatív szunnita képet mutatni, addig Adnan Polat jó példa rá, hogy erről nincs szó. Az elmúlt években hitszónokok tucatjai váltak kegyvesztetté, ha akár csak egyetlen szóval kritizálták az államfőt, és komoly pozíciókat kaptak korábban nyíltan szekuláris politikusok, ha nem veszélyeztették az AKP hatalmát. Így történhetett, hogy Adnan Polat, a CHP jelöltje hatalmas politikai hátszéllel munkálkodhat, míg a kormányzó párt hivatalos ideológiájától nem is olyan távol álló emberek akár egy rossz szóért is kegyvesztetté váltak.
B. G.
