Többségében idős és beteg

A koronavirus.gov.hu oldal több mint kétszáz lapon át lajstromozza az elhunytakat sorszám, életkor és alapbetegség szerint. Egy lapon ötven személy fér el, a több mint tízezer halott pedig több mint kétszáz oldalt tölt meg. Eme felosztás miatt természetesen az adatbázis kezelhetetlen. Az egyes oldalakat kimásolva és excel táblázatba illesztve sikerült ezt az akadályt leküzdeni – egy oldal fél perc alatt került a táblába, a teljes lista tehát bő másfél óra alatt kereshetővé, kezelhetővé vált. 10650 elhunyt adatait tudjuk így elemezni.

Az elhunytakra vonatkozó adatokat a hatóság igyekezett úgy összeállítani, hogy az személyiségi jogokat ne sértsen, ám számos esetben ez mégsem lehetséges. Tavasszal, amikor még nagyon kevés áldozatot szedett a vírus, ismeretlenül is beazonosíthatóak voltak egyes személyek, és ez komoly dilemmát okozott. Egy diplomatáról egyértelműen beazonosíthatták, hogy súlyos alkoholbetegségben szenvedett, ami összességében kegyeletsértő volt. 

Ez most, amikor már napi száz halottunk van, nyilvánvalóan nem fordulhat elő. Az adatok már csak adatok. A hozzátartozók ugyanakkor felismerhetik családtagjukat eme szűk adatokból is, különösen igaz ez a nagyon idős vagy nagyon fiatal elhunytak esetben. A hozzátartozók pedig azzal kénytelenek szembesülni, hogy a nagyapa vagy a dédi, a nagybácsi vagy a testvér csak sorszám egy fájóan hosszú listán. A továbbiakban arra vállalkozunk, hogy amennyire lehet, megmutassuk az embereket a számok mögött.

Két tényezőt lehet figyelembe venni: a nemet és a kort. 

Az elhunytak között 5400 férfi és 5250 nő, a férfiak tehát nehezebben viselik a vírus szövődményeit, illetve védtelenebbek a fertőzéssel szemben – azt nem tudni, hogy a regisztrált fertőzöttek körében hogyan alakul a nemek aránya. Ezzel együtt a különbség nem olyan mértékű, ami különösebb vizsgálódást indokolna. Általános az a sztereotípia, amely szerint a férfiak nem vigyáznak magukra, sem a biztonságukra, sem az egészségükre, így azt is mondhatnánk, nem lenne csoda, ha ez a nemtörődömség állna a háttérben. Ezt bebizonyítani nyilvánvalóan nem lehet, ám érdemes részletesebben is megnézni a nemek arányát a különböző korcsoportokban.

Ebből ugyanis az derül ki, hogy a nagyon idős, azaz a 90 éves és annál idősebb elhunytak körében sokkal több a nő, mint a férfi. Az összes elhunyt egytizede, azaz ezer ember tartozik ebbe a kategóriába, közülük pedig 713 nő. Hasonló a helyzet minden szegmensben 79 éves kor felett. A különbség nem annyira szembetűnő, mint 90 fölött, de az eltérés szignifikáns: 80-84 éves kategóriában 1027 nő és 827 férfi szerepel a halottak között, 85-89 korcsoportban pedig 1046 nő és 612 férfi. A 75-79 éves korcsoportban viszont a nemek aránya lényegében egyenlő: 874 férfi és 882 nő hunyt el a vírus okozta betegségben. Mi lehet ennek az oka?

Szinte biztosan az, hogy minél idősebb korcsoportot veszünk, annál nagyobb lesz a nők aránya. A férfiak egyszerűen sokkal kisebb számban érik meg ezt a kort. Így az elhunyt férfiak száma is szükségszerűen alacsonyabb.

Ebből az is következik, hogy minél fiatalabb korcsoportot nézünk, annál több lesz a férfi halott. Ez már az ötven alatti korosztályokra is igaz. Itt mindössze 320 elhunytról van szó, közülük azonban 209 a férfi és 111 a nő. Vagyis kétszer annyi férfi halt meg a vírus miatt, mint ahány nő. És hogy ez nem az alacsony számok miatt kialakult anomália, azt jól mutatja a következő két korcsoport is. Ugyanis szinte ugyanez az arány az 50-54 és az 55-59 éves korcsoport esetében. Összesen 630 ilyen korú férfi halt meg a vírus következtében és csak 310 nő. Hatvan év felett ez az arány lassan kezd kiegyenlítődni, és a 75-79-es korcsoportban lesz ugyanannyi halottja a két nemnek.

Mi lehet az oka annak, hogy a férfiak korábban halnak? A férfiakat tényleg jobban támadja a vírus? Valószínűleg nem. Sokkal inkább az, hogy a férfiak egyébként is korábban halnak. A koronavírusra vonatkozó halálozási statisztikákat összevetettük egy korábbi év adataival – a tetszőlegesen kiválasztott év 2015 volt, ekkor a szezonális influenza nem szedett kimagaslóan sok áldozatot, és a koronavírus nyilvánvalóan nem befolyásolta a számokat. Az derült ki, hogy szinte ugyanaz figyelhető meg az általános halálozási adatokban, mint a koronavírus okozta halálozási adatokból látszik, csak valamivel kisebb a különbség a nők és a férfiak mutatói között.

A férfiak korán halnak. Különösen az 50-60 év közötti korosztály van veszélyben. A mozgásszegény életmód, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás olyan betegségeket okoznak, amelyek elviszik a férfiakat akár évtizedekkel korábban. Az adatok alapján a koronavírus veszélyesebb ugyan erre a korcsoportra, de ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy egyébként is magasabb a kockázati faktor ebben a csoportban.

Ami a korösszetételt illeti, a lényeget már unalomig sulykolta az Operatív Törzs: többségében idős emberek a vírus áldozatai. Ez annyira így van, hogy a több mint tízezer nyilvántartott elhunyt közül majdnem kilencezren voltak 65 évesnél idősebbek, de a hetven évüket betöltött elhunytak száma is jócskán meghaladta a 7700-at. A 75 évesnél idősebb elhunytak száma pedig 6275, ami az összes halott 60 százaléka.

A teljes lakosságot figyelembe véve nagyjából azt lehet kijelenteni, hogy minden 12-13. haláleset vezethető vissza a koronavírusra. A hetvenévesnél idősebb korosztály esetében ez az arány rosszabb, minden 10-11. ember halála hozható összefüggésbe a vírussal. Ez alól kivételt jelentenek a legidősebbek: a 90 évnél magasabb kort megért elhunytak esetében ugyanis ez az arány sokkal kisebb, csak minden 14-15. halálesetet okozta a vírus. Talán ennek az az oka, hogy kilencven év felett már sokkal kevesebbet járnak ki az utcára, sokkal több arányaiban az ágyhoz vagy legalábbis a lakáshoz kötött ember. Így pedig egyszerűen sokkal kisebb az esély arra, hogy megfertőződjenek.

Még így is ezer, kilencven évesnél idősebb honfitársunk halt meg a vírus okozta betegségben. Ezek az emberek még a világháború előtt születtek, túlélték a huszadik század legrémisztőbb évtizedeit, megérték a rendszerváltást. És az életük egy zsúfolt kórházi szobában ért véget félig öntudatlanul gépre kötve, távol a rokonoktól, szeretteiktől. / F. Szabó Emese