Iroda a nappaliban

Magyarországon a munkavállalók öt százaléka dolgozik otthoni távmunkában, s ez a szám növekszik, bár nem olyan ütemben, mint a fejlett nyugati országokban. Pedig igény lenne rá: a munkavállalók kétharmada szeretne így dolgozni, és csak mindössze egyharmaduk mondja azt, hogy nem alkalmas erre. S valóban, vannak, akik alkatilag alkalmatlanok arra, hogy a munkahelyüktől távol is hatékonyak legyenek. Viszont a cégvezetőknek is le kell küzdeniük a bizalmatlanságukat, ha nem akarnak előbb-utóbb szembenézni a munkaerőhiánnyal.

2020. február 2., 17:00

Szerző:

– Ha egy cég meg akarja tartani a jó munkaerőt, muszáj biztosítania a home office-t. Nem azt mondom, hogy egy állásinterjún ez az első kérdése a jelentkezőknek, de az első háromban benne van – meséli egy multinacionális nagyvállalatnál vezető beosztásban dolgozó harmincas nő, Lilla, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk a cégénél alkalmazott szigorú nyilatkozási szabályzat miatt. Szerinte a munkaerőpiac kényszerítette ki ezt a helyzetet, s ehhez alkalmazkodniuk kell a cégeknek.

– Az én főnököm vezetői mentalitása rányomja a csapatra a bélyegét. Megtiltotta a home office-t hétfőn és pénteken, mert szerinte akkor csak meghosszabbítanánk a hétvégét. Nem engedi az otthoni munkát a nyári hónapokban sem, mert azt hiszi, hogy a Balatonnál lógatnánk a lábunkat. Havonta egyszer engedélyezi ezt, és annak ellenére sem hajlandó ezen változtatni, hogy munkaerőhiány van – meséli egy másik nagyvállalat compliance-osztályán dolgozó Kinga, aki szintén nem akart saját névvel szerepelni.

A világ e tekintetben is gyorsan változik: Lilla azt meséli, a cégüknél öt-hat éve még nem volt elterjedt az otthoni távmunka, annál inkább napjainkban: ő legalább heti egy napot otthonról dolgozik. Ennek vannak feltételei: csak akkor engedélyezik, ha nem kell ügyféllel találkoznia, illetve olyan munkafázist kell végeznie, amelyhez nem szükséges az irodai csapatmunka. Mint mondja, minél nagyobb egy munkatárs felelőssége a cégen belül, annál inkább engedélyezett a home office. A fiatal munkavállalók már csak azért „tolják, ahogy a csövön kifér” otthon is, mert ha feljebb szeretnének jutni a ranglétrán, akkor teljesíteniük kell, ezért távmunkában sem lustálkodnak.

Két éve kattintásrekordokat ért el az a videó, amelyen egy amerikai politológus, Robert Kelly élőben jelentkezett otthonából a BBC megkeresésére, és az adás közben beszaladtak hozzá a gyerekei. A közösségi oldalakon ma is elérhető felvétel jól mutatja, milyen, amikor az otthon a munkahely is.

– A home office-nak sok előnye lenne, de nehéz ellenőrizni, hogy valóban hatékonyan dolgozik-e a munkavállaló otthonról – osztja meg Lilla tapasztalatait, neki ugyanis a beosztottjai munkájáért is felelősséget kell vállalnia. – Hallottam már olyat, hogy valaki rárakta a mosógépre a számítógép egerét, hogy az otthoni munkát ellenőrző szoftver érzékelje, folyamatosan dolgozik az egér. Arról is hallottam, hogy a klaviatúra egyik billentyűjére nehezéket tettek, így imitálták a folyamatos munkát. Ha ezt ellenőrizni akarta a főnök, akkor a Skype-on azt látta, hogy elérhető az illető – avat be minket a munkavállalói trükkökbe.

És itt el is érkeztünk a home office-szal kapcsolatos lényeges ponthoz: a bizalomhoz.

– Igen, az egész a bizalmon alapul. Van olyan kollégám, akinek akár hetente háromszor is engedem az otthoni munkát. Nem is érdekel, hol van olyankor, mert időben elvégzi a feladatait. De van olyan is a csapatomban, akit folyamatosan ellenőrizni kell, mert tudom, hogy csak netflixezik otthon – fejti ki. Lilla szerint a vezetőknek rögtön az elején helyre kell tenniük azokat, akik érezhetően „szétcsúsznak” otthon. De úgy véli, nincs mindenkire alkalmazható megoldás, minden azon múlik, milyen a vezető és beosztottja viszonya. Szavaiból kiderül: sokan a teljesítménykényszer miatt szinte egyfolytában dolgoznak, összemosódik a munka és a magánélet, ami kimerítő és sokszor egészségtelen. – Otthon a gépnél gyakran nem eszem, nem iszom, annyira belemerülök a munkába. Az irodában legalább kávézom a kollégáimmal. Most kitaláltam például azt, hogy a hálószobában nem dolgozom, csak a nappaliban. Újévi fogadalmam az is, hogy kétnaponta, ha törik, ha szakad, este hatkor felállok a géptől, és elmegyek úszni – mondja.

„Kényelmes, praktikus a saját otthonodban dolgozni, mert minden kéznél van, az időbeosztás is megfelelő, ha beteg a gyerkőc, akkor is megoldható a munka. Bevallom, három gyerekkel én is ezt preferálom a legjobban, érthető okokból. Egyelőre ezt tudom csak vállalni amúgy is, ha valami munkát szeretnék, márpedig nem vagyok kényelmes típus, szeretem megkeresni magam a könyvrevalót” – írja a ReadBlog szerzője, Mayerné Répássy Adrienn, aki érzékletesen szemlélteti a home office hátrányait is: „Néha nagyon jól jönne némi társaság, egy ember, akihez szólhatok, aki meghallgat, új lendületet ad, segít.”

Keveházi Katalin közgazdász, a Jól-Lét Alapítvány elnöke. Szervezete a nők, azon belül is elsősorban a gyermekvállalás után a munkaerőpiacra visszatérők esélyegyenlőségét próbálja elősegíteni. Azt mondja, az otthoni távmunka berobbanása olyan változást hozott a nőknek a munkaerőpiacon, ami ahhoz hasonlatos, mint amikor a feminista mozgalmak fellépése következtében elkezdhettek munkát vállalni. Az a tény ugyanis, hogy nem kell bejárni, olyanoknak is lehetővé teszi a munkavállalást, akik nehezen mozdulhatnának, például azért, mert kistelepülésen laknak vagy mert kisgyermeket nevelnek.

– A mobilitási akadályokat is legyőzi a távmunka. A digitalizáció lehetővé teszi a cégeknek, hogy bizonyos tevékenységeiket kiszervezzék, így a könyvelést, marketinges munkákat távolról is el lehet végezni. A home office ugyanakkor a saját vállalkozást alapító nőknek is előnyt kínál, mert megkönnyíti a kapcsolattartást, a piacra lépést. Egyértelműen esélykiegyenlítő hatása van – mondja. De nemcsak a nőknek, hanem a betegeknek is. Számos segédprogram létezik a fogyatékossággal élő munkavállalók számára is.

– Az informatikai eszközök sok mindent megkönnyítenek. Bármit elkezdhetünk tanulni, vagy tanácsadást, coachingot vehetünk igénybe. Az informatikai eszközeinkkel nemzetközi hálózatok munkájába tudunk otthonról bekapcsolódni – mutat rá Keveházi Katalin, aki mindezt maga is szimbolizálja: nagykövete a Vállalkozó Nők Világnapja elnevezésű nemzetközi kampánynak, amely a világ 144 országát fűzi össze, és a legfontosabb globális, illetve helyi problémákra fókuszál.

Lillához hasonlóan Keveházi Katalin is azt mondja: a cégkultúrán múlik, mennyire elterjedt egy-egy munkahelyen a távmunka. – Aki otthoni dolgozik, annak nagyobb az autonómiája, de a felelőssége is. Minél kevesebb bizalomra épül egy munkahely, annál kisebb az esélye annak, hogy a munkatársakat engedik otthonról dolgozni, hiszen a cégvezetőnek el kell hinnie, hogy a beosztottja akkor is dolgozik, amikor nincs az irodában. Magyarországon sok vezető fél attól, ha nem látja a kollégáját, akkor az nem motivált eléggé, sőt lóg.

A szakember szerint a home office-ra óriási igény lenne, sokkal nagyobb, mint amekkorát jelenleg a mai magyarországi munkahelyek kínálnak. Keveházi Katalin azonban a változtatásra is látna módot. Léteznek olyan vezetői tréningek, amelyek népszerűsítik a rugalmas foglalkoztatást, hiszen a cégek gyakran nem is tudják, milyen nagy lehetőségek rejlenek a rugalmas foglalkoztatási formákban.

Elismeri viszont, hogy valóban nem mindenkinek való a home office.

– Ez személyiségfüggő, nagy önismeret kell hozzá. Veszélye is van: ilyenkor a munkavállaló teljesen izolálódhat. Eközben összefolyhat a nappal és az éjszaka, a munkavállaló azt érezheti, hogy „nulla–huszonnégyben” dolgozik, nehéz kialakítania a munka és a magánélet egyensúlyát. – Keveházi Katalin szerint az lenne az ideális, ha igény szerint élhetnének ezzel a foglalkoztatási formával a munkavállalók, és nemcsak a nők vagy a megváltozott munkaképességűek, hanem akár a férfiak is, akkor, amikor például apák lesznek. / Ónody-Molnár Dóra