Az Európai Parlament 71 százalékos többséggel megszavazta, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék az EU-s támogatások kifizetését, a fideszesek nemmel voksoltak

2019. január 17. 13:17 - szerző: Ágoston Zoltán

Egyértelmű üzenet.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

A finn néppárti Petri Savarmaa és a spanyol szociáldemokrata Eider Gardiazabal Rubial nevét viselő jelentést 71 százalékos többséggel, 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.  (A szavazáson volt 69-en tartózkodtak, ezekkel a szavazatokkal pedig csak 64 százalékos többség lenne meg, de az Európai Parlament eljárási szabályzata 2017-ben megváltozott, mégpedig úgy, hogy a jelentésekről való szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat veszik figyelembe, vagyis a tartózkodó szavazatok nem számítanak leadott szavazatnak.)

A fideszesek közül mindenki nemmel szavazott – Szájer József és Kósa Ádám nem volt jelen –, lapunkhoz is eljuttatott közleményében Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő pedig azt írta: „Beismerő vallomással ér fel, hogy a széles politikai támogatással bíró javaslatot a nyíltan szélsőséges, Európa-ellenes erőkkel egyetértésben a Fidesz képviselői leszavazták, ezzel saját konzervatív, kereszténydemokrata pártcsaládjuk értékeit is megtagadva” – jelezte a politikus.

Orbán Viktor Brüsszelben Orbán Viktor az EP 2017. április 26-i brüsszeli plenáris ülésén
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék vagy csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon. Akkor indítanák el, ha 

  • ha tagország EU-s költségvetési előírásokat végrehajtó, illetve a a pénzügyi ellenőrzést végző hatósága nem működik megfelelően,
  • ha az költségvetési előírások végrehajtását gátolja, hogy a csalások, korrupció és az EU-s jog megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
  • ha a független bírósági felülvizsgálat elégtelenül működik,
  • ha az adóelkerülés megelőzése és szankcionálása nem működik megfelelően,
  • ha a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem térítik meg
  • és ha a tagország nem működik együtt az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) vagy az Európai Ügyészséggel.

Az utolsó két kitétel első áldozata Magyarország lehet, amelytől az Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István körül gyűrűző Elios-ügyben több mint 13 milliárd, a Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató körül kitört botrányban 3,3 milliárd forint brüsszeli támogatás visszafizetését várja az Európai Bizottság az OLAF javaslata alapján. Az Orbán-kormánnyal szemben állandó, az antidemokratikus intézkedései fényében megalapozott vád, hogy nem tartja tiszteletben a jogállamiság alapelveit. Erre hivatkozva indulhatott el a Sargentini-jelentés elfogadása után Magyarország ellen a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, legutóbb az Európai Bizottság egyik alelnökeként Jyrki Katainen növekedésért és versenyképességért felelős biztos jelezte, egyszerűen nem érti, hogy európai adófizetők pénzét miért használják fel olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.

Ami a tagországgal szembeni szankciókat illeti, ha kell, az EU 

  • csökkenthetné az előfinanszírozás mértékét,
  • felfüggesztheti a kötelezettségvállalásait és a kifizetési határidőket,
  • illetve felfüggeszthetné magukat a kifizetéseket is.

Ettől függetlenül a dokumentum szerint a támogatások végső kedvezményezettjeinek a jogai nem sérülhetnek akkor sem, ha végül szankciókra kerül sor, ami azt jelenti, hogy a megbüntetett tagország vezetésének folytatnia kellene az eredetileg EU-s támogatással megvalósítandó program végrehajtását, és ki kellene fizetnie a végső kedvezményezetteket. 

Kifizetések felfüggesztéséről vagy csökkentéséről szóló határozatra – írja az MTI – a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene. Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket. Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.