Ötmilliárd forintos programot indított fiataloknak az Emmi, de pont a célcsoportot szorítják ki belőle

2018. szeptember 22. 07:20 - szerző: Bíró Veronika

Háromezer fiatal élhet az önkéntes munka lehetőségével egy ötmilliárd forintos pályázati támogatásnak köszönhetően, a szakmai képzés mellett az önkénteseknek a fogadó szervezetek ingyenes nyelvtanfolyamot, illetve autóvezetői képzést biztosítanak – jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy július végi sajtótájékoztatón. A programot az Új Nemzedék Központ honlapján hirdették meg. Az eddigi közleményekből azonban nem derül ki, hogyan kívánják elérni a célcsoportot. Mindeközben évek óta fut a Pénzügyminisztérium Ifjúsági Garancia Programja, amely ugyancsak a fiatalokat célozza meg, de juttatásokkal segíti is elhelyezkedésüket. Egyelőre kérdésesnek tűnik, hogy milyen pluszt hozhat az ötmilliárdos keretből megvalósított önkéntes program, és hogyan érik el a célcsoportot. Forrásaink szerint pont a leghátrányosabb helyzetben lévőket, a pályázati kiírás legfőbb célcsoportját nem érik el.

Olyan 18 és 21 év közötti fiatalokat várnak, akiknek már van középiskolai végzettségük, de nincs munkaviszonyuk, nem járnak felsőoktatási intézménybe, és gondolkodnak azon, hogyan töltsék el az előttük álló egy évet. A program kifejezetten a vidéki Magyarországra, a konvergencia régiókra koncentrál.

Az önkéntességet vállalók kipróbálhatják magukat az egészségügyben, a szociális és gyermekvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, vagy akár a honvédelem területén. Szakmai képzést kapnak, és a programban részt vevő szervezeteknek biztosítaniuk kell számukra, hogy ingyenesen vegyenek részt nyelvtanfolyamon, illetve a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyamokon. Az önkéntes tevékenységet heti 20 órában kell majd végezni, minimum fél évig, maximum egy évig.

Fotó: Pixabay

Az önkéntes program az EFOP 1.3.8. pályázat keretén belül valósul meg az Emmi felügyelete alatt, kommunikációját az Új Nemzedék Központ koordinálja, a toborzás és a célcsoport elérése a pályázó intézmények feladata. Az ÚNK honlapja szerint célja az önkéntesség népszerűsítése és a fiatalok figyelmének ráirányítása a szociális szektorban és a katasztrófavédelemben kínálkozó önkéntes munkalehetőségekre az állami közfeladatot ellátó szerveknél.

Érintettek lehetnek azok a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, akik a középiskola után nem tudnak egyből elhelyezkedni. Ők azonban feltételezhetően nem az ingyenes munkalehetőséget keresik. Illetve azok a fiatalok, akik jó körülmények között élnek, és szüleik megengedhetik maguknak, hogy a gyerekük egy évig ne dolgozzon, vagy önkéntes programban vegyen részt. Az uniós pályázat azonban kifejezetten a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról szól.

Mindemellett párhuzamosan fut a Pénzügyminisztérium Ifjúsági Garancia Programja, amelynek szinte ugyanaz a célcsoportja. A program a 25 év alatti nyilvántartott álláskeresőket célozza meg. Ide akár középfokú végzettség nélkül is lehet jelentkezni, és az állam támogatást nyújt a munkáltatóknak a jelentkezők foglalkoztatásához. A program résztvevői 12 hónapig albérleti támogatást is kaphatnak, ha a munkahely miatt költözniük kell, vagy a munkába jutáshoz szükséges bérletet is fedezi a program. Tanfolyamokra iratkozhatnak be, képzést vagy munkát szerezhetnek a fiatalok. Aki a tanulást vállalja, annak a képzési költséget 100%-ban támogatják, és már a tanfolyam idejére is kap havi megélhetési támogatást.

Az önkéntes munka népszerűsítése mindenképpen dicséretes, de egyelőre tisztázatlanok a részletek. Azt sem látni pontosan, hogy az Emmi, az ÚNK és a fogadó szervezetek hogyan érik el a célcsoportot, milyen csatornákon keresztül keresik az önkénteseket. Azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik nem feltétlenül rendszeres hírfogyasztók.

Az sem egyértelmű, hogy minden képzésben résztvevő járhat-e egyszerre nyelvtanfolyamra és a jogosítványhoz szükséges tanfolyamokra. Novák Katalin elmondta, hogy a nyelvoktatást az intézmények biztosítják, de azt nem tudni, hogy mindkét oktatást kötelezően vagy választhatóan.

A résztvevő szervezetek honlapjain több esetben még a támogatás tényét sem tüntették fel. Nem látni, hogyan kívánja a tárca eljuttatni a lehetőséget a leghátrányosabb fiatalokhoz.

Néhány szervezet meghirdette ugyan honlapján, közösségi oldalán a felhívást, de 16 intézmény nem, sokszor még a támogatás tényét sem. Köztük vannak viszont olyanok, akik a 168 Órának elmondták, hogy helyszíni toborzást végeznek. Saját Facebook-oldalt nem találtunk a programhoz. Az ÚNK honlapján elérhetőek ugyan a fogadó szervezetek, de a közleményük után is bőven maradtak még bennünk kérdések.

És ugyan a program beharangozásában sehol nem említették, hogy a résztvevők egyéb juttatásban is részesülhetnek, a pályázati felhívás elszámolható költségeinél az szerepel, hogy a célcsoport bizonyos költségei is elszámolhatóak. Eszerint a jelentkezők együttműködését ösztönző természetbeni (utalvány) vagy pénzbeni juttatás, útiköltség és szállásköltség is elszámolható a keretből.

A felhívás szerint a programot az indokolja, hogy a megkezdett, de be nem fejezett, szakképzettség megszerzése nélküli felsőoktatási tanulmányok költsége magas és megtérülés nélküli befektetés. Kutatások szerint a fiatalok aktív részvétele a társadalmi ügyekben nagyon alacsony. Ahogy írják,

az önkéntes munkát finanszírozó EFOP program célkitűzése a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység elleni küzdelem, a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés, a fiatal felnőttek társadalmi integrációjának elősegítése, és a társadalmi szerepvállalás ösztönzése.

A programban résztvevő szervezetek minimum 30 millió, maximum 225 millió forint vissza nem térítendő támogatásra jogosultak. Akkor igényelhetik a támogatást, ha minimum 20 önkéntest bevonnak.

Az egyik szervezet névtelenséget kérő munkatársa elmondta, hogy a régió több településeivel felvették a kapcsolatot, de nagyon döcögős a program, kevés polgármesterben van hajlandóság a hatékony együttműködésre. Helyszíni toborzásokat végeztek, tavasszal iskolákat is megkerestek, de több esetben még egy plakát kihelyezését sem engedélyezték nekik, vagy csak nagyon nehezen. Családsegítőkön, munkanélküli központokon keresztül is próbálkoztak. Elmondása szerint volt, ahol nem sikerült együttműködést kialakítani.

– Az alapvető cél az, hogy felkészítsük a hátrányos helyzetűeket arra, hogy a munkaerőpiacra kiléphessenek. A nagyon hátrányos helyzetben lévőknél az ösztöndíj és az önkéntesen végzett ingyen munka még nem feltétlenül jó cél. Leginkább az érhető el a programban, aki nem teljesen hátrányos helyzetű, aki megengedheti magának, hogy valamilyen szinten kötetlenül kipróbálja magát egy munkakörben. Pedig kapnak a jelentkezők olyan tapasztalatokat, ami a fejlődésüket szolgálja, amivel akár egy állásinterjún jobban megállják a helyüket. Ez is a tapasztalatszerzés egyfajta módja

– állapította meg.

Elmondása szerint a nagyon hátrányos helyzetű családokból nem voltak jelentkezők. Akiknél még az is gond, hogy internet legyen, vagy gond a megélhetés, őket nagyon nehéz megszólítani azzal, hogy önkéntes munkát vállaljanak. Nem kaptak fiatalt azokból a régiókból, ahol ez különösen probléma, így pont a pályázat eredeti célközönsége szorul ki a lehetőségből.

–  Tény, hogy nincs nagyon hátrányos helyzetben lévő fiatal azok között, akikkel együtt dolgozunk

– tette hozzá. Egy másik szervezet programvezetője is megerősítette, hogy településenként eltér az együttműködés hatékonysága.

Elmondása szerint a pályázat nagyon szűkre szabta a célcsoportot a 18 és 22 év közötti korhatárral. Volt olyan jelentkezőjük, aki mindössze 3 hónappal lépte túl a 22. életévét, tehát nem töltötte még be a 23. évet, de már kiszorult a programból. A civil szervezet küzdött azért is, hogy a megszabott végzettségi előírást lejjebb vigyék, mert lett volna olyan hátrányos helyzetű jelentkező, aki középiskolai végzettséggel nem rendelkezett, de szívesen vállalta volna a fél éves önkéntes munkát. Ő is kiszorult a pályázatból.

A szervezet úgy látja, hogy az Emmi túl magasra tette az előírt iskolai végzettséget a hátrányos helyzetű régiókban, ez pedig szűkre szabja a jelentkezők körét.

A szervezet az önkéntes munka mellett olyan tréningeket is szervez az önkénteseknek, amelyek a későbbi kilépést segítik a munkaerőpiacra. Például érzékenyítő és kommunikációs tréningeket, amelyek a későbbi beilleszkedést segítik. Ők bérletpénzt is biztosítanak az önkénteseknek, de ezt több szervezet nem kommunikálja.

Véleményük szerint rosszul van kiírva a pályázat, kaotikus, működési költséget nem lehet benne elszámolni, és a résztvevő szervezeteknek egyenlőtlen feltételeket ír elő.

– Olyan követelményeknek kell egy falusi alapítványnak megfelelni, mint például Matolcsy György egy alapítványának

– jegyezte meg.

Tehát nem egyértelmű, hogy két párhuzamosan futó programra miért van szükség. Ahogy az sem, hogy miért menne a program célcsoportjába tartozó hátrányos helyzetű fiatal ingyen, önkéntesen dolgozni, ha pénzért is dolgozhat. A sajtótájékoztató közleményéből és az Új Nemzedék honlapján található hírből kevés derül ki. Kérdéseinket feltettük az Emminek és a központilag finanszírozott Új Nemzedéknek is, de bő három hét után sem kaptunk választ.