Az üzleti korrupció nem kisebb Magyarországon, mint az állami
– Azt gondolhattuk volna, hogy a jelenlétük tisztulást és versenyt hoz. De nem így lett, nézzük meg a Microsoft-botrányt vagy azt a sok egyedi megállapodást, amelyet a nagy nemzetközi cégekkel kötött a kormány. Miért alakult így?
– Két dolgot elöljáróban le kell szögezni: az egyik, hogy a multik nélkül a magyar gazdaság lélegeztetőgépen lenne, a másik, hogy a nagyvállalatok profitot akarnak termelni mindenáron, nem pedig politizálni – így van ez nálunk és a még keményebb rezsimekben is. Az is igaz ugyanakkor, hogy valószínűleg a multik közül is sokan kitettek a korrupciónak, az EY (Ernst & Young) üzleti percepciós felmérései is azt mutatják például, hogy az üzleti korrupció nem kisebb Magyarországon, mint az állami. Aligha igaz, hogy van a korrupt állam és van a tiszta gazdaság, még ha a multik az államnál kétségtelenül jóval hatékonyabban működnek is. A kormány különalkukat köt a nemzetközi vállalatokkal, és tudjuk, hogy ma már sokkal több támogatást ad nekik, mint az előző kormányok. Ez az összefonódás is oka lehet annak, hogy a multik egyáltalán nem kritizálják a kormányt, még szakpolitikai kérdésekben sem, ami egy demokráciában természetellenes.
– Hozhat-e változást a korrupció feltárásában és annak következményiben, hogy lett néhány ellenzéki polgármester? Kérdezem ezt úgy, hogy közben azt is tudom, hogy mire Baranyi Krisztina, a IX. kerület új polgármestere bejutott a hivatalba, kiürített irattartók fogadták, vagyis az előző vezetés mindent megsemmisített, amiből baja származhat.
– Ha iratokat semmisítettek meg, az újabb durva megsértése a jogállamiságnak. Ami a IX. kerületben és valószínűleg más helyeken is, az I. kerületben vagy Dunaújvárosban történt, az szembemegy mindenfajta írott és íratlan demokratikus normával. A nyugati világban az ilyen dolgok egyszerűen elképzelhetetlenek, ott az átadás-átvétel konstruktív légkörben zajlik, mint ahogy egyébként az történt Tarlós István és Karácsony Gergely között. A korábbi korrupciós ügyek felderítése rendkívül nehéz lesz, de a jogállamiság keretein belül mindent meg kell próbálni; kérdés, hogy a rendőrség és az ügyészség mennyire lesz ebben partner. Nem egy esetben a helyi apparátus egy emberként állt fel, ami szintén ellenkezik a demokratikus szokásjoggal és nagyon megnehezíti az új városvezetők dolgát. Abból a szempontból is nehéz lesz nekik, hogy ellentartsanak a saját oldalról jövő esetleges kísértésnek, nehogy most meg az adófizetői forintok a másik irányba veszítsék el közpénzjellegüket. A közpénz nem megdézsmálásra való.
Az interjú teljes változatát csütörtökön megjelent számunkban olvashatják el.
