Kiss Ambrus: A Tiborcz-adó nem új javaslat, a társadalmi egyenlőtlenségeket újraelosztással lehet orvosolni

2019. november 26. 19:00 - szerző: Pungor András

Várhatóan január közepén ül össze az új Fővárosi Érdekegyeztető Tanács – mondja Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, aki levelet írt a vasárnapi boltzárat kezdeményező szakszervezetnek, hogy először konföderáción belül vitassák meg a javaslatukat. Azt mondja, Kiss Péter néhai szocialista kancelláriaminisztertől tanulta meg, hogy egy rendszer működtetése nem látványos munkából áll, ezért ő is a háttérfeladatokra koncentrál majd. A kormány ötletéről, mely szerint az iparűzési adót elsősorban a tömegközlekedésre kell fordítani, azt mondja, nem lehet egy várost veszélyeztetni, a javaslat gazdasági károkat okoz az egész országnak.

– Nincsenek képek az irodája falán. Még nem rendezkedett be?

– Nem volt rá időm. Látja, mindenhol vannak papírjaim. Körbe-körbejárom a szobát miattuk.

– Még ismerkedik a rendszerrel?

– Nem. Van igazgatási rutinom. Mielőtt beléptem a hivatalba, már találkoztam a szakterületek felelőseivel. A Policy Agendánál végzett munkám során sem távolodtam el ettől a világtól, a cégnél sokat elemeztük az önkormányzati költségvetéseket.

– Tíz éve dolgozott utoljára igazgatásban, akkor szakállamtitkár volt a Miniszterelnöki Hivatalban, utána végig elemzőként dolgozott. Egy évtized alatt az igazgatásban nem felejtik el az embert?

– Nem, meghívtak önkormányzati konferenciára, vezető előadó voltam. És az önkormányzatok sokszor megkerestek, ha szakértőre volt szükségük.

Fotó: Merész Márton

– Azt mondta, Karácsony Gergellyel csak tévéstúdiókban találkozott. Amikor a főpolgármester elhívta egy kávéra, mivel indokolta, hogy önt szeretné maga mellett látni?

– Azt mondta, hogy a koalíciós kormányzáshoz – ahol négy párt delegál főpolgármester-helyettest – kell egy olyan ember, aki az igazgatási rendszert és a politika világát is ismeri. Ráadásul az Új Egyenlőség folyóirat révén a baloldali holdudvar része voltam.

– A lapot még szerkeszti?

– Igen. Ezt a feladatot is megtartom.

– Feltétele is volt: azt kérte Karácsonytól, hogy az érdekegyeztetés rendszerét építsék ki.

– Nem feltétel volt. Arra gondoltam, hogy vizsgáljuk meg, a pártok milyen kritikát fogalmaznak meg az Orbán-kormánnyal szemben, és ebből mi valósítható meg fővárosi szinten. A kabinet a szociális és társadalmi párbeszédet levette napirendről. Ezért azt javasoltam a főpolgármester-jelöltnek, hogy hozzuk létre az Országos Érdekegyeztető Tanács mintájára a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot. De a testület ne a fővárosi cégek ügyeivel foglalkozzon, hanem Budapest munkaerőpiacával.

– Tarlós István főpolgármestersége idején működött a közszolgáltató cégek egyeztetésének fóruma.

– De az nagyon kezdetleges volt. A most megalakuló tanácsban benne lesznek szakszervezeti oldalon az országos konföderációk, a munkáltatók szervezetei és a főváros képviselői. Olyan kérdésekről lesz szó, amely a város foglalkoztatáspolitikáját, munkaerőpiacát érintik. Várhatóan lesznek a tanácsban közszolgálati, idősügyi munkacsoportok is. Csak ajánlásokat tudunk megfogalmazni, hiszen nem tudjuk a Munka törvénykönyvét felülírni.

– Hol tart a szervezés?

– A december 11-i közgyűlés dönt erről. Szeretnénk január közepén az alakuló ülést megtartani.

– A sok egyeztetés lelassíthatja a rendszert. Orbán kormányzása épp azt mutatta meg, hogy az aprómunka nélkül hatékonyabb a kormányzás.

– De nagyobb a hibázási lehetőség is. A szakszervezetek arra jók, hogy a tárgyalóasztalnál vészcsengőként jelezzenek, ha rossz felé mennek a dolgok. Ráadásul nemcsak a költségvetésre meg az üzleti tervre, hanem a dolgozók munkakörülményeire, élethelyzetére is figyelni kell. Stílusváltásra van szükség. Nem hiszek abban, hogy egy szolgáltatás anélkül is jól működik, ha a dolgozó rosszul érzi benne magát.

– Ezt a szakszervezetek jól ki is használhatják. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete nemrég levélben kereste meg Karácsony Gergelyt, és azt kérte, hogy a főpolgármester fogalmazzon meg olyan ajánlást a budapesti kereskedelmi vállalatoknak, amelyben a vasárnapi nyitvatartás korlátozását kezdeményezi. Önök most úgy kerültek az ügybe, mint Pilátus a krédóba, hiszen nincs döntési joguk a boltzárról.

– Megtapasztaltam, amíg van tárgyalóasztal, addig kezelhetők a konfliktusok. Személyes kudarcnak tekinteném, ha egy szakszervezetet kiebrudalnának valamelyik fővárosi cégtől. Pedig 2017 előtt volt erre példa: a Fővárosi Közterület-fenntartónál elvették az érdekvédőktől az irodájukat, bírósághoz kellett fordulniuk. A szakszervezeti vezetőket választják, az nem lehet, hogy nem hallgatjuk meg a véleményüket. Erre is jó lesz a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács, ahol a feszültségeket le lehet majd vezetni.

– És mi az álláspontjuk a vasárnap délutáni boltzár ügyében?

– Ha van a szakszervezetnek javaslata, tegye le az asztalra. Nem tudunk jogszabályt alkotni erre, de a tanácsban megvitathatjuk a kérdést. Ám úgy látom, hogy a Budapestre vonatkozó felvetés kommunikációs petárda volt csupán.

– Valóban, nem kérték ezt egyetlen vidéki nagyvárostól sem, csak önöktől. Kicsit kilóg a lóláb.

– A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete tagja egy konföderációnak. Továbbítsák a javaslatukat hozzájuk, és ha ők úgy döntenek, elhozzák a tanács ülésére. Ezt a főpolgármester nevében megírtam a szakszervezetnek.

– Ügyes húzás. Visszadobta a labdát, vitassák meg a konföderáción belül.

– Így van.

– A másik kérése az volt Karácsonyhoz, hogy ráláthasson a fővárosi önkormányzat egész rendszerére. De miért? Általános helyettesként amúgy is tudna mindenről.

– A hivatalban a közgyűlés mellett – ez a legfőbb döntési fórum – létezik a főpolgármesteri kabinet, amely Karácsony Gergely irányítása alatt dolgozik. De vannak olyan döntés-előkészítő fórumok, amelyek munkáját szeretném a nulladik perctől látni. A központi kormányzatban azt tanultam meg, hogy az lesz képes áttekinteni, irányítani a rendszert, aki minden kezdeményezésről tud. Létrehoztunk egy közpolitikai munkacsoportot, amely minden hivatali javaslatot elbírál. Ennek felügyelete hozzám tartozik.

– Amit mond, arról a néhai Kiss Péter szocialista kancellária-, illetve társadalompolitikai miniszter jut eszembe. Ő akarta ennyire szisztematikusan átlátni, uralni az igazgatási rendszert. Nem véletlen a párhuzam, hiszen mellette dolgozott kabinetfőnökként, szakállamtitkárként hosszú évekig.

– Mindenki minták alapján dolgozik. Kiss Pétertől tanultam meg, hogy egy rendszer működtetése nem látványos munkából áll, fontos, hogy benne éljünk a feladatokban. Őt emiatt mindig szürke eminenciásnak nevezték. Arra kértem Karácsony Gergelyt, hogy ne én legyek az a helyettes, aki a médiában vagy a rendezvényeken képviseli a fővárost. Ha úgy tetszik, én is szürke eminenciás szeretnék lenni a rendszerben.

– A kormányzat és a főváros is azt hangoztatja: nem érdeke az egymással vívott háború. Mégis a kabinet egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely szerint a beszedett iparűzési adót az önkormányzatoknak elsősorban a tömegközlekedésre kellene fordítaniuk. Ez nehéz helyzetbe hozhatja a fővárost. Ugyanakkor Karácsony programjában szerepel az úgynevezett Tiborcz-adó, amelyet a több száz milliós lakásokra vetnének ki. Ez az ötlet a hírek szerint felbőszítette Orbánt, hiszen a vejéről neveznék el az adót. Az asztal alatt mégis rugdossák egymást.

– A választás, vagyis október 13-a után egyedül a kormány lépett. A Tiborcz-adó korábbi, Karácsony Gergely választási programjában szerepel. Az ok: olyan egyenlőtlenségek vannak a társadalmon belül, amelyre reagálni kell, és ezt újraelosztással lehet orvosolni.

Fotó: Merész Márton

– Lehet, hogy korábban, de önök is elsütötték a fegyvert.

– Fontos: ez nem új a javaslat. Az iparűzési adót nem tudjuk értékelni. Ezért reagált úgy Karácsony Gergely, hogy mi a túró ez. Ha ezzel a lábát akarja betenni a kormány az ajtóba, akkor közölje, mit szeretne. Nem lehet egy várost veszélyeztetni. Ráadásul gazdasági károkat okoznak vele az egész országnak.

– Mit kezdenek az olyan ellenzéki botrányokkal, amelyek például Zuglóban vagy a XV. kerületben történtek? Előbbiben a parkolási szerződés körül csaptak fel az indulatok, míg utóbbiban a polgármester asszony fiának külsős bizottsági tagsága ütötte ki a biztosítékot. A történetek az ellenzéki irányítású önkormányzatok hitelességét csorbíthatják.

– A helyi politikai pártok feladata az ügyek kezelése. Nem is lenne jó, ha a fővárosi önkormányzat véleményt formálna róluk. De az biztos, hogy a parkolási üggyel kezdeni kell valamit, dolgozunk egy olyan javaslaton, amely csökkenteni tudja a politikai veszélyeket.

– Ön már részese volt egy átadás-átvételnek a Bajnai-kormány végén. Akkoriban a Fidesz előre jelezte, hogy „csontvázakat fog keresni a szekrényben”. Ön is indít vizsgálatokat?

– Nem vagyok híve a csontvázkeresésnek. A közigazgatást nem lehet politikai alapon presszionálni. Persze ha problémára bukkanunk, azt meg kell vizsgálni.

– Van pénz a kasszában? Mit örököltek?

– Az idei költségvetés nehezen, de menedzselhető. Ennek oka: sok fejlesztés, amelyet a 2019-es költségvetésben előirányzott az előző városvezetés, csúszik vagy el sem kezdődött. Most át kell gondolni, milyen fejlesztéseket szeretnénk, mennyi forrást tudunk átcsoportosítani úgy, hogy ne függjünk a kormányzati támogatástól.

– A Liget-projekt kapcsán tudják már, hogy mi marad a korábbi tervekből, mit nem akarnak megvalósítani?

– Kormányzati tárgyalásoktól is függ. A kabinet szeretné a projektjeit továbbvinni, mi pedig nem szeretnénk torzókat hagyni a városban. Ahol elkezdődött az építkezés, azt be kell fejezni, ahol nem történt kapavágás sem, azokat a fejlesztéseket végig kell gondolni.