Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Falus Ferenc volt tisztifőorvos: a hivatalos adatok semmiképpen sem tükrözik a fertőzöttek számát

2020. március 22. 09:05 - szerző: Barát József

Számos becslés van arról, hogy valójában mennyi lehet a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. Miközben a miniszterelnök szinte naponta jelentett be egyre szigorúbb intézkedéseket, azt is mondta, eddig az egyedi megbetegedések voltak jellemzők, de ez át fog lépni a csoportos megbetegedések időszakába. A Magyar Orvosi Kamara már ezer fertőzöttel számol, ebből pedig a statisztikai modellek szerint egy hét múlva hét-nyolcezer, két hét múlva pedig ötven-hatvanezer is lehet, ha az ország nem teszi meg a szükséges lépéseket. Hétfői lazártáinkig itthon 1436 tesztet végeztek el, ami jóval kevesebb, mint az uniós országok többségében, Ausztriában például 8167 tesztet végeztek el. Dél-Korea példája különösen figyelemre méltó, hiszen az 51 milliós lakosságú országban több mint kétszázezer teszt készült és naponta tízezer ember fertőzöttségét vizsgálják saját kérésre.

„Elhibázottnak és felelőtlennek tartom azt az esetdefiníciót, amelyet a még mindig érvényes tisztifőorvosi utasítás tartalmaz a koronavírusteszt elvégzésének feltételeként.” Így nyilatkozott a 168 Órának hétfőn délben Falus Ferenc, aki 2007 és 2010 között vezette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ). Szerinte az esetdefiníciónak már nem szabadna tartalmaznia azt a feltételt, hogy az adott beteg járt-e külföldön vagy találkozott-e olyan beteggel, akinek igazolták a betegségét. Ha valakinek a tünetei azt jelzik, hogy valószínűleg fertőzött, vagy a környezetében van sok beteg, akkor ez önmagában is elég indok kellene hogy legyen a tesztek elvégzésére. A volt tisztifőorvos szerint már az is műhiba, ha valaki kórházba kerül tüdőgyulladással, de elmulasztják nála a koronavírustesztet. Részben ez áll annak hátterében, hogy már hat egészségügyi intézmény dolgozóit kellett karanténba zárni, mert védőfelszerelés nélkül vizsgáltak tüdőgyulladásos betegeket.

Falus szerint a hivatalos adatok semmiképpen sem tükrözik a fertőzöttek számát, hiszen a vírushordozók többsége egyelőre alighanem tünetmentes, így nem kerül az egészségügyi hatóság látókörébe. A volt tisztifőorvos és kórházigazgató tízszeres szorzóval számol, de szerinte azoknak is vannak méltányolható érveik, akik inkább százszoros arányra gyanakszanak. Falus Ferenc úgy gondolja: jó lenne, ha sokkal nagyobb számban tesztelnék az embereket, hiszen így pontosabb adatokhoz lehetne jutni, és a dél-koreai példa azt bizonyíthatja, hogy a lakosság sokkal tudatosabban viselkedik, saját higiénés magatartását is képes felülvizsgálni, ha mód van a tesztek elvégzésére.

Interjú Falus Ferenccel, a baloldali pártok közös főpolgár Falus Ferenc
Fotó: Illyés Tibor

Hasonlóan vélekedik Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, egyetemi oktató, korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Végrehajtó Bizottságának elnöke, ma a WHO szakértője. Ő természetesnek tartja, hogy az egyes országok eljárásrendje különbözik egymástól, de ez nem magyarázhatja a Magyarországon elvégzett tesztek alacsony számát. Nem tartja indokoltnak azt sem, hogy a tesztelést a Népegészségügyi Központ monopolizálta, és csak egy specializált laboratóriumot jogosított fel erre. A vizsgálat elvégzésére ugyanis magánszolgáltatók is felkészültek, annak ára – Kökény Mihály információi szerint – tisztes haszonnal sem haladja meg a hat-nyolcezer forintot. Úgy véli, hogy a tesztek többsége várhatóan egyelőre negatív lenne, de azok eredménye hozzájárulhatna ahhoz, hogy az emberek biztonságérzete növekedjen, higgadtabban viseljék a nehéz időszakot.

A WHO szakértője szerint az egyes ember magatartásának kulcsszerepe van abban, mennyire gyorsan terjed a járvány. Ezt bizonyítja, hogy Svájcban, ahol hétfőn 2200 fertőzéses esetet tartottak számon, mindössze 14-en haltak meg, ami arányaiban mélyen a mortalitás 3,8 százalékos nemzetközi átlaga alatt maradt. A határok közben nem voltak lezárva, nem vezettek be utazási korlátozásokat, mint Olaszországban, ahol kimagaslóan magas a halottak száma.

A volt miniszter azt is helytelennek tartja, hogy Magyarországon március első felében nemcsak a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásban, hanem az intézkedések között is a rendészeti szempontok álltak előtérben. Ezt bizonyítja, hogy a belügyminiszter vezeti a válságstábot, a sajtótájékoztatókon olyan egyenruhás rendőrök viszik a prímet, akik nyilvánvalóan tájékozatlanok orvosszakmai kérdésekben. A teljes egészségügyi szakma irányítója, az ágazatért felelős államtitkár asszony pedig meg sem jelent a nyilvánosság előtt.

Kökény Mihály szerint az egészségügyi válsághelyzet meghirdetése rendjén való, de a rendkívüli jogrend bevezetése – amiről az emberek nem is tudják, hogy mi fán terem – már abba a kategóriába tartozik, mint amikor a Vesztegzár a Grand Hotelben című Rejtő Jenő-könyvben a pánik éppen attól tör ki, hogy egy hivatalos személy közli: fenntartják a rendet. Nem véletlen, hogy az emberek megrohamozták a boltokat. Különösen káros hatású minden következetlenség. Meghirdetik például, hogy a repülőtereken mérik az érkezők hőmérsékletét, de még március 15-én is minden vizsgálat nélkül jöhettek át az emberek az érkezési oldalon, és a karanténszabályokra sem figyelmeztette őket senki. A volt miniszter az állami következetlenség kategóriába sorolta azt is, hogy pénteken reggel a miniszterelnök még azt mondta, a közoktatás tovább működik, estére viszont ennek ellenkezőjéről határoztak. De azt senki sem közölte, mi lesz a kényszerűségből otthon maradó szülők munkájával és megélhetésével, miközben maga Orbán Viktor kérte, hogy a gyerekeket ne bízzák a nagyszülőkre.

Koronavírus - Budapesti város- és életképek
Fotó: Balogh Zoltán

A volt miniszter különösen azt nehezményezte, hogy az egyik sajtótájékoztatón felmerült, hogy a közveszéllyel fenyegetés bűncselekmény, majd az Emmi nyilatkozatában éppen ezzel vádolta meg a Magyar Orvosi Kamarát a járvánnyal kapcsolatos nyilatkozata miatt. A szervezet egyébként valójában önmérsékletet tanúsított, amikor kinyilvánította: a járványhelyzet miatt egyelőre visszatartja az önkéntes túlmunka felmondását. A MOK jogosan kifogásolta azt is, hogy nincs elegendő és megfelelő védőfelszerelés, valamint az anyagi forrásokkal is gondok vannak. Kökény Mihály a 168 Órának úgy nyilatkozott: a kormányt még a jelenlegi, rendkívüli helyzet sem jogosítja fel arra, hogy korlátozni próbálja a szabad véleménnyilvánítás jogát, ez már régen letűnt időkre emlékeztet.

Falus Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy nem vált be az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi szolgálat megszüntetése és feladatainak betagolása a kormányhivatalokba. Amikor őt 2007-ben kinevezték, első nyilatkozatában azt mondta, hogy Magyarországot egy járvány jobban fenyegeti, mint egy háború, és erre kell felkészülni. Ma pedig egy miniszteri sajtótájékoztatón azt hallottuk, hogy az országban azért nincs megfelelő mennyiségű, az egészségügyi személyzet védelmére alkalmas félálarc és védőruha, mert Németországban leállították a szállításokat. Ezeket a felszereléseket azonban legkésőbb januárban be kellett volna már szerezni. Jól látszik, hogy megfelelő szakemberek és eszközök hiányában a kontaktkutatás is akadozik. A pandémiás terv mindig előír olyan feladatokat, amelyeket akkor kell teljesíteni, amikor még nincs járvány, ez azonban az elmúlt években nyilvánvalóan nem történt meg.

Az államnak tehát sürgősen pótolnia kell az elmaradt lépéseit. Most a védőfelszerelések beszerzése a legsürgősebb feladat, és Falus Ferenc szerint abban bízhatunk, hogy a kínai gyárak hamarosan tömegével exportálják majd a megfelelő szűrővel ellátott maszkokat és védőruhákat. Addig azonban szó szerint életfontosságú, hogy míg nagyon kevés van ezekből az eszközökből, sikerüljön visszaszorítani a tömeges megbetegedéseket. A másik alapvető feladat az intenzív ellátóhelyek átszervezése, és ezt – mint a volt tisztifőorvos is megerősíti – már megkezdték az állami szervek.

Falus Ferenc jelentős átalakításokat tartana szükségesnek, hiszen az intenzív kórtermek gyakran 6–12 beteg fogadására alkalmasak, de egy balesetes vagy újraélesztett infarktusos beteg mellé természetesen nem lehet betenni fertőzőket. Elkülönített kórtermekre lesz tehát szükség. Lélegeztetőgépből pedig előreláthatólag nagyon sok kell majd, mert a koronavírusos betegeknek hosszú ideig szükségük van oxigénre. Betegenként egy hét és negyven nap közötti lélegeztetőgép-használatra kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló mennyiségnél sokkal több kell majd.

Most, amikor Magyarországon a gócpontok kialakulását kellene megakadályozni, különösen fontos volna az olaszországi tapasztalatok értékelése. Sajnos egyelőre csak feltételezéseink vannak arról, hogy ott miért vált hamar tömegessé a járvány és miért alakult ki szomorú rekord: hét százalék feletti halálozás. Az egyik lehetőség, hogy Olaszországba sokkal hamarabb érkeztek meg fertőzött emberek, mint más európai államokba, de ezt nem vették észre, így mire észbe kaptak, nagyon sok rossz állapotú idős ember fertőződhetett meg. Németországban a behurcolt eseteket hamarabb és hatékonyabban különítethették el. Nem kizárható az sem, hogy Olaszországban egy virulensebb és pusztítóbb törzs terjedt el, mint Európának azokban az országaiban, ahol kevesebb az áldozat. Előfordulhat statisztikai tévedés is, az, hogy Olaszországnak azokon a területein, ahol a csúcson van a járvány, minden halálesetet kapcsolatba hoznak a vírussal.

Hogyan tovább ebben a mostani helyzetben, amihez hasonló emberemlékezet óta nem volt Magyarországon? Ezt kérdeztük a volt egészségügyi minisztertől. Kökény Mihály, az Egészségügyi Világszervezet szakértője szerint teljesen nem érdemes bezárkózni. Bár alighanem több a fertőzött, mint amiről a hivatalos adatok tanúskodnak, a teljes kijárási tilalom aligha lehet indokolt. Ha meg tudjuk tartani másoktól a kellő távolságot, a szabad levegőn tett séták hasznosak lehetnek, különösen ha valaki a tömegközlekedés igénybevétele nélkül tud eljutni a kirándulóhelyekre. Ismerősökkel, barátokkal akár szóba is lehet elegyedni, ha meg tudjuk tartani az egyméteres távolságot, és elkerüljük a puszilkodást, a kézfogást.

Az viszont fontos, hogy az idősek ne menjenek élelmiszerüzletekbe, általában is kerüljék a zsúfoltságot, különösen a cukorbetegek, szívbetegek vagy más krónikus betegségben szenvedők, akiknek az átlagosnál gyengébb lehet az immunrendszerük.