Az alattvaló a jó gyerek – Megvan az új NAT, de nincs benne köszönet

2020. február 9. 11:00 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

A kormány mindenféle egyeztetés nélkül fogadta el az új Nemzeti Alaptantervet, s ezzel megszegte a vonatkozó törvényeket. Ez önmagában is fölháborítja az érintetteket, de ennél sokkal súlyosabb az új NAT tartalma: sokak szerint a cél az, hogy alattvalókat képezzenek a gyerekekből. Már ha egyáltalán el tudják sajátítani a belegyömöszölt mérhetetlen tananyagot.

Kevés dolog mutatja jobban, mit gondol a társadalomról a Fidesz, mint ami a Nemzeti Alaptantervvel (NAT) történt: demokráciákban elképzelhetetlen, hogy a tanköteles korú gyerekek oktatását szabályozó alapdokumentum elkészítésébe a kormány nem vonja be sem a pedagógusokat, sem a szakmai szervezeteket. Magyarországon pedig ez történt: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere több ponton is megsértette a 2010. évi 131-es törvényt, amely a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételt szabályozza. E törvény kimondja: „Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását”. A társadalmi egyeztetésért a miniszter felelős. A törvény az egyeztetés formáit is szabályozza. Azt például, hogy a tervezetet, illetve koncepciót közzé kell tenni egy honlapon. Ehhez képest a pedagógus szakszervezetek, illetve a szakmai szervezetek, szülők, diákok, érdeklődők csak a múlt péntek este megjelent Magyar Közlönyből ismerték meg az új NAT-ot. Szó sem volt semmilyen egyeztetésről.

Erre persze a kormány mondhatná azt, hogy volt egyeztetés, hiszen ez a NAT annak a korábbi verziónak a módosítása, amelyet Csépe Valéria, még miniszteri biztosként készített 2018-ban, azt a dokumentumot pedig megismerhette a szélesebb nyilvánosság. Igen ám, de e mostani, a kormány által elfogadott verziónak ahhoz már nem sok köze van – mondja lapunknak Nahalka István oktatáskutató, aki szerint ezért muszáj lett volna egyeztetésre bocsátani. Nahalka István arra is felhívja a figyelmet, hogy történt más mulasztás is: a kormány törvényben rögzített feladata ugyanis, hogy ötévente értékelje a 2012-ben bevezetett új NAT-ot.

– Anélkül készült el a 2018-as, majd e mostani, 2020-as NAT, hogy ezt megtette volna. A most elfogadott verziónak koncepciója sincs – folytatja az oktatáskutató. A koncepció lenne arra hivatott, hogy megjelölje a célokat, honnan hová kíván eljutni, ennek megtámasztására leírja a tudományos hátteret, illetve azokat a kutatási eredményeket, amelyekre alapozva az alaptanterv készül. Nos, ez a Csépe-féle NAT-ból éppúgy hiányzik, mint a jelenlegiből.

Nahalka István szerint a mostani NAT-nak van egy kifejtő része – ebbe a Csépe-féle szövegből néhány általános mondatot átemeltek -, de azokat az elemeket, amelyek a korszerű pedagógiára vonatkoztak, mind-mind kihagyták. Ráadásul eléje fűztek egy mondatot, amely arról szól, hogy a NAT a magyar kultúra és pedagógia örökségén nyugszik, ami az oktatáskutató szerint ellentmondásos, hiszen megfeledkezik arról, hogy Magyarországnak van európai, sőt, egyetemes kulturális öröksége, amelyre szintén alapoznia kellene egy alaptantervnek. Nahalka István azt mondja, a most elfogadott NAT már csak azért sem tekinthető a Csépe-féle verzió módosításának, mert az nem volt ideológiailag elkötelezett.

Tanévnyitó Kispesten
Fotó: Kovács Tamás

– Azt, amelyet a kormány most elfogadott, átlengi a nacionalista ideológia, hazaszeretetről, honvédelemről puffogtat frázisokat, mindezzel céltudatosan befolyásolni akar – teszi hozzá. Ez különösen a magyar nyelv és irodalom, illetve a társadalomismeret részeknél jelenik meg. A szakember szerint a NAT-ból egyértelműen kiolvasható az alattvalóvá nevelés szándéka. Ez szó szerint is megjelenik, amikor a szövegben az olvasható, hogy meg kell tanítani a gyerekeket a normakövetésre. – Van egy norma, amit pártunk és kormányunk meghatározott, s azt követni kell. Az „alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának” ósdi közhelye is megjelenik a szövegben – folytatja Nahalka, aki rámutat: míg a Csépe-féle NAT még tartalmazta, addig e mostani, véglegesből teljesen ki lett irtva a kritikai gondolkodásnak még a kifejezése.

A kutató rendkívül problémásnak tartja, hogy a NAT nem oldja meg a túlterhelés ősi problémáját, sőt inkább fokozza azt. A heti óraszám összességében alig lett kevesebb, de egyes tárgyak esetében a tananyag számottevően nőtt, azaz a gyerekek idejét teljesen leköti. Miért baj ez? Azért, mert ez a rendszer nem engedi a gyerekeket abban fejlődni, amiben jók, nem engedi őket szárnyalni, a pedagógusnak lehetetlenné teszi a differenciált oktatást. Az agyonzsúfolt alaptanterv előre jelzi, hogy a kerettantervek kötöttek, merevek lesznek, azaz: megtaníthatatlanok.

Tanévkezdés - Négyezer diák iskolakezdését támogatja a Ka
Fotó: Komka Péter

A szakmai szervezetek is azonnal tiltakoztak. A Civil Oktatási Platform a közoktatás tartalmi szabályozására alkalmatlannak tartja a dokumentumot, s a visszavonását javasolja. Egyik fő kifogásuk, hogy a NAT nem nemzeti, mert kirekeszti a tanulók kétharmadát: nem vonatkozik ugyanis a szakképző iskolákra és csak részben alkalmazható a technikumokra. „Nem volt szakmai egyeztetés, a dokumentum „illegalitásban” készült” – szögezik le, vagyis ők sem tekintik a Csépe-féle 2018-as NAT módosításának a végül kormány által elfogadott verziót.

A Történelemtanárok Egylete (TE) is elfogadhatatlannak tartja, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre. „Amíg a jelen anyag előzményének tekinthető NAT-javaslatnak volt érdemi egyeztetése 2018 augusztus-szeptemberében, ezt az érdemben új dokumentumot nem egyeztették a szakmával. Elfogadhatatlan az egyeztetés hiánya, s ez szakmailag és erkölcsileg is illegitimmé teszi az anyagot” – írják. A NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait is bírálják. Szerintük a dokumentum nem ad választ a digitális kor kihívásaira. Problémásnak tartják az egyoldalú ideológiai normakövetést előíró, „nemzetvédő” elvárásokat.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke sem fogta vissza magát. A Klubrádiónak elmondta, hogy „nemcsak azért katasztrofális az új NAT, mert ideológiailag problémás szerzők vannak benne, hanem azért is, mert olyan mennyiséget ír elő, amellyel elidegeníti a gyerekeket az olvasástól, sőt, még a nemzeti hagyománytól is”. Arató a NAT alapján előírt irodalomtanítást a libatöméshez hasonlította. Rámutatott: a NAT „a kötelezően és alternatíva nélkül megadott szerzők és művek számával mindenfajta gondolkodásra nevelést, az olvasás megszerettetését, kompetenciafejlesztést, szövegértés-fejlesztést lehetetlenné tesz”. Érzékeltetve, mennyire képtelen ez a helyzet, elmondta: e NAT anyagmennyisége úgy sajátítható el, hogy a tanár ötödikben bemegy az osztályba, elkezd beszélni, a 12.-ben abbahagyja, és kijön. A 7-8. osztályban ugyanis 126 szerzővel és 400-500 művel kellene foglalkozni. Ez képtelenség.