Ez a minimum: majdnem a teljes ellenzék összefogott a jó magyar oktatásért
Egy jobb, szabadabb oktatási rendszerért demonstrált vasárnap délután a Kossuth téren a Tanítanék Mozgalom. A tüntetésen mintegy ezer ember vett részt. A szervezőkhöz csatlakoztak szakszervezetek, civilek és ellenzéki pártok – a Jobbik kivételével.
Részvételével és előadókkal is támogatta a demonstrációt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Diákparlament, a Szülői Hang és a Diákszolidaritási Akció. A január 19-i diáktüntetéssel szemben itt a szervezők kifejezetten kérték, hogy a politikusok se maradjanak távol a rendezvénytől. A tömegben is és a színpadon is feltűntek az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, az Együtt, a Liberálisok, a MoMa és a Momentum tagjai.
Fél háromkor még csak szállingóztakA szervezők békét és szabadságot akarnak az oktatásban és az országban. Szólásszabadságot, átjárható, modern oktatási rendszert, anyagi megbecsülést a pedagógusoknak, és tiltakoznak a kormány oktatásellenes intézkedési miatt. A tüntetésről élő közvetítésünket itt olvashatja, videós beszámolónkat pedig itt tudja megnézni.
Az utóbbi idők ellenzéki tüntetéseit mindig megnehezítette az időjárás, ez most nem okozott problémát. A programot 15 órára hirdették meg, fél órával előtte azonban még így is csak pár tucat ember lézengett a téren. Jóval kevesebb rendőrt lehetett most látni az Országház előtt, mint a tavaszi tüntetéseknél, vagy akár a diáktüntetésen. A szomszédos Szalay és Honvéd utcákban rengeteg rendőrautó várakozott, de negyed órával a kezdés előtt még a rendőrök is uzsonnát vásároltak a Honvéd utcai boltban. Érezhetően nem ellenséges megmozdulásra számítottak.
A beszédek előtt a Republic Utánam srácok című száma szólt, nyilván a refrén miatt:
„Ott leszünk, számíthatsz ránk. Átmegyünk tűzön és vízen át.”
A résztvevők között sokkal kevesebb fiatalt, diákot lehetett látni, inkább idősebbek, szakszervezeti tagok, szülők, nagyszülők, szimpatizánsok voltak a téren. Talán éppen ezért, de a színpadra lépő szervezők elsőként „az online támogatást" kérték, mert a kormány olyan „mohósággal falta fel a médiát”, hogy az online kommunikációnak megnőtt a szerepe. Felsorolták azokat az intézkedéseket, amik ellen tiltakoznak.
Azt, hogy sem a pedagógusok, sem a diákok nem nyilatkozhatnak intézményük nevében. Azt, hogy már Balog Zoltán dönt egyszemélyben arról, ki alapíthat iskolát az országban. Hogy az óvónőknek, vagy a tanároknak kell elkészíteniük a Honvédelmi Intézkedési Tervet, nem pedig katonáknak és szakértőknek. Azt szeretnék elérni, hogy a tanárok ne félelemből végezzék a munkájukat, és a diákok ne rettegve menjenek be az iskolába.
Háromkor már tömegnek tűnhetett a tömegA felszólalók között diákok, szülők, pedagógusok egyaránt feltűntek. A rendezvény végén Pilz Olivér (Tanítanék) és Máté András (Oktatói Hálózat) bejelentették azt is, hogy a 8 résztvevő párt és szakmai szervezetek összefogásával elkészült az Oktatási minimum című program. Ebben a tanárok kérései és az ellenzéki pártok ígéretei gyakorlatilag megegyeznek a vasárnapi tüntetés – és a múlt heti diákdemonstráció – fő célkitűzéseivel.
A tüntetést követően Mendrey László, a PDSZ elnöke érdeklődésünkre elmondta: máskor is dolgozott már együtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Tanítanék Mozgalommal, közösek a céljaik. Az oktatás legnagyobb problémájának egyrészt a centralizált vezérlést gondolja, ami mindent behálóz, másrészt a lebutított színvonalat, amit a közoktatás biztosít. Az elnök szerint ez 2010 óta van így, mióta az Orbán-kormány hatalomra került. Hoffmann Rózsa egykori KDNP-s oktatási államtitkár volt az, aki a maga presztízsével ezt a rendszert legitimizálta.
„Annak a kormányzati akaratnak rendelte alá az egész közoktatást, ami irányítható tömegeket akar kinevelni, amelynek tagjai nem kérdeznek, csak végrehajtanak."
Ezt mutatja a szakképzés átalakítása, illetve hogy egyre nehezebb bejutni a gimnáziumokba és a felsőoktatásba. A felsőoktatásba jutáshoz kötelező lesz 2020-tól a nyelvvizsga, ezzel pedig nagyon sok gyereket zárnak el a továbbtanulás lehetőségétől, mert nagyon sokan nem tudják megfizetni a külön nyelvórákat. Miközben a közoktatásban a nyelvoktatás nagyon mostoha helyzetben van – sorolta Mendrey azokat a tényeket, amelyek a magyar oktatási rendszert sújtják. A szakszervezeti vezető határozott romlást tapasztal az oktatás helyzetében, mert a tantestületekben van egyfajta félelem. Nem mindegyikben, és nem ugyanolyan szinten. Mégis igazodni kell, ez határozza meg az iskolák légkörét.
„Kevés olyan iskola van, ahol az emberek bátran ki merik nyitni a szájukat. Itt van Balla István, aki normálisan és tisztességesen szólalt fel egy tisztességtelen dolog ellen. És őt komoly retorziók alá vetik."
A közönség között megtaláltuk Szél Bernadettet, az LMP társelnökét és miniszterelnök-jelöltjét is. Kérdésünkre, miért érezte fontosnak, hogy személyesen is támogassa a részvételt, így válaszolt:
„Azért, mert ez a legfontosabb ügy, amin változtatnunk kell Magyarországon, az oktatás. Ezek az emberek pontosan azt teszik, amit tennünk kell. Szülők, gyermekek és tanárok ügyéről van szó, pártfüggetlen ügyről. Amíg nincs kiváló oktatási rendszere Magyarországnak, ami a gyermekekről szól, és a gyermekekhez alkalmazkodik, addig semmire nem megyünk."
„A mi programunkban az oktatás van a fókuszban, rengeteg pénzt költenénk rá, és rengeteg szabadságot adnánk, továbbá segítséget a tanároknak a munkájukhoz. Nekünk, az LMP-nek pedig a legfontosabb témánk az oktatás, ezért vagyok itt" – fejtette ki az LMP-s politikus. Szél a legfontosabb problémának azt érzi, hogy szenvednek a gyermekek ebben a közoktatási rendszerben. Arra van szükség, hogy a gyerekeknek megfelelő rendszert hozzanak létre, hogy a gyermek legyen a középpontban. „Nem szabad egy elsős kisgyereket napi 6-7 órában, minden átmenet nélkül terhelni. Nem szabad politikai döntéshozatallá tenni az iskolaalapítást. Ez helyi közösségek ügye, szülők, gyermekek, tanárok, önkormányzatok ügye" – sorolta a miniszterelnök-jelölt.
Elültetett táblák jelzik, hogy talán hazamentek, de követeléseik megmaradtakDe a demonstrációt nemcsak egy kormányfőjelölt támogatta. Az MSZP–Párbeszéd Szövetség üdvözölte a demonstrációt. Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt a két párt nevében azt közölte: reményt az adhat, hogy április 8-án véget ér ez a rémálom; a most kezdődő félév az utolsó lesz Orbán iskolájában. Az MSZP-Párbeszéd Szövetség minden diáknak biztosítja a lehetőséget, hogy legalább az érettségit megszerezhesse, és minden tanárt felszabadít a Klik uralma alól – írta. A Liberálisok is azt közölték lapunkkal: egyetértenek a tüntetőkkel abban, hogy a Fidesz központosító politikája súlyos károkat okozott a magyar oktatási rendszerben. Mi is elfogadhatatlannak tartjuk az iskolák autonómiájának felszámolását, a tankötelezettség korhatárának leszállítását, a tanárok kormányzati vegzálását, az intézményrendszer politikai megszállását. „Álljunk ki együtt a változásért, álljunk ki együtt a demokratikus, gyermekközpontú oktatásért! Álljunk ki együtt a kormányváltásért" – fogalmaztak.
A felszólalók is érzékeltették: azok a minimumok, amelyeket megfogalmaztak, s amelyekről a nyolc ellenzéki párt megegyezett, egy kormányváltás esetén valósulhatnak meg.
A beszédek John Lennon Give peace a chance (Adj egy esélyt a békének) című számával véget értek. A közönség jó hangulatban tapsolt, táncolt, noha mindannyian tudták: még nincs itt a vágyott béke. Egy rövid transzparens-ültetéssel még a szervezők „nyomot hagytak" az Országház, s így az ország kertjében, aztán hazamentek.
