Tamás Ervin: Hogy képzeltétek, kedves kartársak?

2019. február 1. 07:33 - szerző: Tamás Ervin

Hát ezt most megint jól elmértétek, kedves kartársak! Azt hittétek, hogy összedől a világ, ha ez a kelekótya George Birnbaum, nem bírva hiúságával, bevezeti a nyilvánosságot a hátsó helyiségbe, és elárulja, hogy társával, a közben elhalálozott Finkelsteinnel mekkora ötlet volt mumust csinálni Soros Györgyből, mármint hogy ezt az egészet ők agyalták ki Orbán Viktor számára, aki példásan hozta a leckét. Sőt a siker a vártnál jóval nagyobb, a világ jobbszéle szerint a 89 éves öregember ma már mindent a markában tart, s ha nem vagyunk eléggé éberek, szörnyű víziója összeroppanthat nemzeteket, kultúrákat, családot, vallást, tradíciót, mélybe taszíthat mindent, ami nekünk szent.

Ez a Birnbaum meg most képes azzal dicsekedni, hogy ő és a társa emelte szerepbe a hírhedt spekulánst, akinek múltja, tevékenysége, a nyílt társadalomról vallott elvei tökéletesen alkalmassá tették arra, hogy a rendszerváltás egykori aktív támogatójából kifaragjuk a zűrzavar apostolát. Nem tud védekezni, hiszen pénzember, nem politikus, nincsenek meg azok a csatornái, amelyeken át hatásosan cáfolhat, visszautasíthat vádakat, írásait pedig úgysem olvassák el tüzetesen azok, akik az ilyen gazdag igehirdetőket élből ki nem állhatják. Az meg aztán végképp nem érdekel senkit, hogy a 2015-ös menekültválsághoz képest tavaly 95 százalékkal csökkent az Európába érkező migránsok száma, mert a befolyás teljes arzenáljával lelkében népünk akár egytől is képes már félni. Amúgy pedig Birnbaumot nem ismerjük, nem volt vele kapcsolatunk, ahhoz pedig, hogy a néhai Finkelsteinnel közös cégben az ő jobbkeze volt, semmi közünk.

De tényleg, hogyan képzeltétek, kedves kartársak? Megrettenve fölugrunk, a milliárdokért kiépített vonalról azonmód leugrunk, csapot-papot otthagyva mozdonyt cserélünk? Lassítunk, váltót állítunk és szelídebb dallamra váltunk?

Úgy mi magunk hiteltelenítettük volna el a komoly csapatmunkával fölrajzolt látomást az európai intézményeket elfoglalni akaró Sorosról! Egy Birnbaum miatt? Vermer András kampányguru hajdanán úgy vélte, hogy a politika olyan, mint a mosópor, el kell adni. Ezt továbbfejlesztve ma azt kell bebizonyítani, hogy a többi teljességgel alkalmatlan a mosásra.

Egyesek makacsul azt ismételgetik, hogy a gyűlöletet és a félelmet léptettük elő politikai termékké, a csupasz előítéletekre, érzékeny idegvégződésekre hatva hajlítjuk a hatalom oldalára a valóságot. De kartársak, könyörgöm, teljesítményünknek köszönhető a hatalom másutt olyannyira irigyelt stabilitása, szilárd legitimitása! Külügyminiszterünk a minap büszkén jelenthette ki, hogy Budapest az unió legbiztonságosabb és legsportosabb fővárosa. Ti, örök okvetetlenkedők, persze hozzátennétek, hogy rossz a levegő, sok a szemét, és ami azt illeti, Budapest az egészséges életmóddal is hadilábon áll. Csakhogy a rend és a sport javít majd ezen is.

Kit mivel, hogyan lehet elérni, megnyerni, majd megtartani, ez mindennek a kulcsa. És napjaink adathalászai, az algoritmusok ismerői a választások révkalauzai, rájuk, méréseikre kell összpontosítani. Gondoljátok el, kartársak, mi volna, ha Birnbaum szenzációhajhász mondataitól megrettenve magyarázkodni kezdenénk, vagy új, az eddigiektől homlokegyenest eltérő üzenetet fogalmaznánk? A hitet, a bizonyosságot vennénk el szavazóinktól, s pont ezzel okoznánk káoszt, zavart.

Lehet, hogy kampánylaborokban született igazságok korát éljük, de ormáról karcolás nélkül lemászni nem lehet, csak lezuhanni. Tömör állítások kellenek, az árnyalás csak kétségeket ébreszt, visszatart. Teljes átéléssel, szenvtelen arccal, rebbenő tekintet nélkül kell megeleveníteni Soros terjeszkedő háttérhatalmát, civilnek álcázott zsoldosokkal, ellenzéki akciókkal, ettől még Birnbaum állításai sem foszthatják meg híveinket. Sorosnak nem gondolatai vannak, hanem tervei. Eszmefuttatásaival, amelyekből nem egyet korrigál, tilos foglalkozni, a kiragadott részleteket görcsös tételekként szabad csak idézni, amelyeket ráerőltet az unió liberális elitjére, amelyik, tudjátok, az ő kottájából táncol. Személyében kell megtalálnunk mindent, ami rossz, káros és veszélyes, aki tehát akár csak plasztikusabbá próbálná tenni a róla fércelt képet, azonnal Soros-ruhába öltöztethető, pellengérre állítható, kiplakátolható.

Birnbaum nekieresztett hazugsága is jelzi, hogy folyamatosan szükség van az együvé tartozás kötelékére s ennek eltökélt védelmére. Nem véletlen, hogy a számunkra ismeretlen, magát szakértőnek nyilvánító ember interjújával a nagy erőfeszítéssel és drága pénzen felépített konstrukciót érte durva támadás. Azt, amit ő mindössze egy általuk jól kiagyalt kampánytalálmánynak igyekezett beállítani. Akadt néhány laikus kartársunk, aki tényleg megrettent ettől, leleplezésnek vélve a részletesen taglalt receptet, útmutatót. Bereped a védvonal, sóhajtották, amelynek építésében, hála külföldi partnereinknek, most már nemzetközi segítségre is számíthatunk.

Elképzelhető, hogy volt, akinek eszébe jutott néhány kommunikációs baki, megmásított nyilatkozat, ügyetlenül aktualizált eset, hamis beállítás, célhoz igazított hír, és attól félt, hogy ezek miatt az emberek kipottyanhatnak virtuális világunkból, és nem hisznek többé nekünk. Csakhogy a bennünk lapuló, könnyen összeálló sémákat, mélyen beivódó érzelmeket nehéz felülírni. A kiátkozottból nem lesz egyhamar vértestvér. Birnbaum tehát inkább saját magát leplezte le, s szerencsére szimpatizánsaink javarészt a pénzember újabb ármánykodását fedezték fel az öntetszelgő interjúban. Az ilyen és ehhez hasonló intermezzókra azonban fel kell készülni, ahogy a tehetetlenek egyre agresszívebb támadásaira is. Minden eszközzel meg akarják bontani sorainkat, mert okkal tartanak attól, hogy végképp múlt időt csinál belőlük a történelem.

Remélem, hogy a rövidre szabott tréning száműzte belőletek az itt-ott felbukkanó kételyt, habozást, kedves kartársak. Állítólag a zseniális Arthur Finkelstein nem sokkal a halála előtt azt mondta, hogy „meg akartam változtatni a világot… sajnos sikerült, még rosszabb lett”.

És ha valaki, ő csak tudta, hogy Soros tehet róla.