Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Szentpéteri Nagy Richard: Az államnév és az államfő

2020. május 10. 09:20 - szerző: Szentpéteri Nagy Richard

Amióta Magyarország rajta van a térképen, mindig volt egy hivatalos neve. Ez a név kilenc és fél évszázadon át ugyanaz volt, azután sokat változott, majd most – kilenc és fél éve – nincs ilyen neve az államnak. Hogy egy államnak ne legyen hivatalos neve, az viszonylag ritka jelenség a világ dolgai között az ég alatt.

Kezdetben volt – mint tudjuk – a Magyar Királyság, majd a „népköztársaság” és a „köztársaság” váltogatta egymást, míg végül 2012. január elsejétől hazánkat simán Magyarországnak hívják.

Az alaptörvény legelső paragrafusa ki is mondja, hogy „HAZÁNK neve Magyarország” (A cikk). Hogy az alaptörvény miért használja a többes szám első személyt, és főleg miért írja csupa nagybetűvel a „hazánk” szót, az már tényleg az alkotmányszerkesztési tévelygés, a magyarnyelv-tudás hiánya, és a szánalmas szépelgés számlájára írandó, és jobban jár az alkotmányozó, ha itt nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel.

Azzal azonban foglalkozhatunk, hogy az ország neve és az állam neve általában különbözni szokott a világon, és ennek jó oka van. Az államok elsöprő többségénél az összetett államnévben rendszerint konkrét utalás szerepel az államformára (Spanyol Királyság, Portugál Köztársaság, Japán Császárság, Luxemburgi Nagyhercegség stb.), míg néhány, csekély számú állam esetében az államformánál fontosabbnak tartott jelleg, jelenség (vagy éppen semmi sem) került a hivatalos névbe (Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció, Bolíviai Többnemzetiségű Állam, Izrael Állam, Románia stb.).

Megjegyezhetjük, hogy gyönyörű nyelvünk hagyományos sajátosságai miatt a (rendszerint, de nem mindig) birtokos jelzős szerkezet nem pontosan adható vissza az eredeti államnévhez hasonló formában, ezért a hivatalos fordítások gyakran setesuta megoldásokhoz folyamodnak (Hollandia Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nigéria Szövetségi Köztársasága stb.), de az eredeti elnevezések hivatalossága így is érzékeltethető.

Fotó: MTI/Beliczay László

Természetesen az is általános, hogy egy állam az államformára való utalás mellett más tulajdonságot is hangsúlyoz azzal, hogy az arra való hivatkozást az államnévbe emeli (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Egyesült Arab Emírségek, Iráni Iszlám Köztársaság, Venezuelai Bolivári Köztársaság, Vietnámi Szocialista Köztársaság stb.).

Az államforma megjelenítése az állam hivatalos nevében azzal a kétségtelen előnnyel mindenesetre feltétlenül jár, hogy ezzel mindjárt az adott állam feje is méltó helyre kerül, mert – mint azt az államtan évezredes felfedezése kimutatta – tulajdonképpen összesen végül is csak két anya-államforma létezik, hiszen egy állam vagy monarchia vagy respublika; az előbbi élén koronás fő, az utóbbi élén elnök áll.

Ha az államnév nem tartalmazza az államformára vonatkozó közlést, akkor az állam fejének hivatalos titulusa államnévvel együtt értelmes, vagyis Románia élén Románia elnöke, az Egyesült Államok élén az Egyesült Államok elnöke, Izrael Állam fejeként Izrael Állam elnöke szerepel (nem hivatalosan: a román elnök, az amerikai elnök, az izraeli államfő), és nem „köztársasági elnök”, bár ezen államok egyaránt köztársasági államformájúak.

A köztársasági elnök kifejezés nyelvünk ugyancsak figyelemre méltó leleménye. Az ismert nyelvek általában nem minőségjelzős, hanem birtokos jelzős szerkezetet használnak („a köztársaság elnöke”), és szinte magától kívánkozik a szerkezetbe az állam neve. Talán emlékezhetünk arra is, hogy a korábbi magyar alkotmány ebben a kérdésben szörnyen következetlen volt, de az akkori államfőt azért hivatalosan mégiscsak megillette a Magyar Köztársaság elnöke cím.

Ezzel szemben a ma hatályos magyar alaptörvény azt mondja ki, hogy „Magyarország államfője a köztársasági elnök” (9. cikk (1) bekezdés). Ez valójában azt jelenti, hogy a köztársasági elnök Magyarország elnöke, márpedig ilyen titulus nincs. Magyarországnak aligha lehet elnöke, legfeljebb a Magyar Köztársaságnak.

Csakhogy ilyen nevű állam pillanatnyilag nem található a térképen. Annál inkább egy virtuális köztársaság polgárainak szívében.