Szabó Brigitta: Születőben az új ellenség

2019. február 18. 07:48 - szerző: Szabó Brigitta

Ezúttal a nemzetközi gazdasági folyamatok hatásától fogja megóvni a magyar gazdaságot és ezen keresztül az embereket a kormány. Ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter mondta a Kossuth rádióban, látva a világgazdaság lassulását, a kormány olyan intézkedéseken gondolkozik, amelyek megvédik a munkahelyeket, a bérnövekedés ütemét, törekszenek arra, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, és a bérek, nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket. Közölte, több minisztériumban is folyik tervezés, amely alapján gazdaságvédelmi programot alakíthatnak ki tavasszal.

Orbán Viktor miniszterelnök egyébként már tavaly nyáron elkezdett arról beszélni, hogy közeleg az új nemzetközi válság, amivel muszáj foglalkozni. Először Kötcsén, saját köreiben osztotta meg félelmét, nem sokkal később egy rádióinterjúban is elmondta, nagyon úgy tűnik, hogy vége az olcsó pénz, az alacsony kamatok korszakának, majd miniszterei is csatlakoztak a kommunikációhoz. A lehető legtöbb fórumon felhívták rá a figyelmet, hogy mivel Magyarország különösképpen kitett a világgazdaságnak, amint baj van, az azonnal begyűrűzik hozzánk, ahogy 2008-ban is. Vagyis a 2019-es költségvetést takarékosan kell megtervezni.

Egyértelmű volt, hogy a miniszterelnök valójában a választások előtt kiengedett állami költekezést akarta leállítani, illetve külső okot szeretett volna megnevezni arra az esetre, ha már nem lehet tovább működtetni az akkor még rekordnövekedést hozó gazdaságélénkítést. Elkezdett készülni arra az időre, amikor kiderül, a kedvező adatok mögött komoly növekedési problémák bújnak meg.

A magyar gazdaság ugyanis túlfűtött. A szép számokat nem a valós teljesítménye eredményezte, hanem a kedvező nemzetközi környezet mellett a kormányzat adópolitikája, a reálkeresetek 8,7 százalékos növelése, a hazautalások és az uniós pénzek gyorsított lehívása. Ehhez társult a laza monetáris politika, amely alacsony, esetenként negatív reálkamatokat és gyengülő forintárfolyamot hozott.

Az idei költségvetésbe tervezett, négy százalék fölötti gazdasági növekedést a közgazdászok, a hazai és a nemzetközi elemzők is földtől elrugaszkodottnak tartják, annak hajszolása szerintük irreálisan nagy áldozatokkal járna. A magyar gazdaság reális növekedési üteme, amit valóban meg tud termelni, legfeljebb 2 százalék körül van. Nincs ugyanis tartalék a foglalkoztatásban, ami a termelésnövekedés gátja lehet. Aki képes rá, az már dolgozik. Rontják a növekedés esélyeit, hogy elmaradtak a befektetések a humántőkébe, az oktatási, az egészségügyi és a szociális rendszer romokban hever, az uniós támogatásokat pedig nem versenyképességet erősítő beruházásokra költötte az ország.

Hogy mit tartalmazhat majd a gazdaságvédelmi program, egyelőre nem tudni, de a munkaerőhiányt vélhetően az inaktívak, a közmunkások és a munkanélküliek aktivizálásával próbálják megoldani. Hogy alkalmazni tudják őket a cégek, bizonyára adó- és járulékkedvezményeket biztosítanak a számukra, mint ahogyan a fogyasztás lassulását is adókiengedéssel tudják ellensúlyozni.

Amikor pedig majd kiderül, hogy mindezekkel együtt sem sikerül tartani a kitűzött növekedési célt, hogy az infláció elszaladása miatt a bérek egyre kevesebbet érnek, hogy a beruházások visszaesnek, majd széttárják a karjukat, és mindenkit emlékeztetnek rá, hogy ők már egy éve szóltak, hogy komoly veszély fenyegeti a magyar gazdaságot.

Új ellenség születik majd, a lassuló világgazdaság.