Szabó Brigitta: Magánügy

2019. október 8. 14:32 - szerző: Szabó Brigitta

A Fidesz nem kommentálja a Borkai Zsolt körül kipattant szexbotrányt, mondván az ügy a győri polgármester magánéletének része. Annak ellenére sem szólnak hozzá a témához, hogy korrupciós szál és keménydrog-fogyasztás vádja is felmerült a politikus ellen.

Magánügy.

Ízlelgessük egy picit a szót.

Már csak azért is mondjuk ki többször, egymás után, hangosan, mert

az elmúlt években kevés olyan területe maradt az állampolgárok életének, amely még valóban magánügy. A kormányzat az élet legintimebb területein is ott akar lenni,

beköltözött a hálószobákba, pénzért cserébe gyerekeket születtet, megmondja mikor vegyenek az emberek ingatlant,  milyen autót használjanak, hol taníttassák és minek a gyereküket, mibe fektessék a pénzüket, hol, milyen híreket olvassanak vagy nézzenek, ellenőrizni akarja a közösségi médiában történt megnyilvánulásokat. És így tovább.

Abban a pillanatban azonban, amikor valami kellemetlenné válik kormányzati körökben, máris magánügy, családi ügy, vagy hazugság.

A legfrissebb: Orbán Viktor a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót, ahol egy finn újságíró arról kérdezte Antti Rinnét, hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat. A kérdésre a magyar miniszterelnök válaszolt: „Bár a kérdés nem hozzám szólt, de ön nem mond igazat, ez egy fake news.” 

A Borkai-történet nem magánügy. Már csak azért sem, mert egy polgármesterről van szó, s azért sem, mert ahogy telik az idő, úgy kerülnek elő újabb és újabb korrupciós vádak.

És a korrupció végképp nem magánügy. Pláne nem egy olyan országban, amelyről nemzetközi szinten is kimondták már, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét a kormányzat lebontotta, ahol az állam a kormányzat foglya. A Transparency International legutóbbi felmérése szerint a világ országai közül Magyarország a 64. legkorruptabb, vagyis a gyengén teljesítő jogállami és demokratikus intézményei nem képesek hatékonyan megfékezni a visszaéléseket. 

A NER olyan szintre fejlesztette a hatalmát, hogy a közbeszerzéseken tulajdonképpen már nem is kell csalni, mert a verseny évek óta kikopott belőle. Azok indulnak a megbízásokért, akikre ki vannak írva a közbeszerzések. Emiatt az állami és uniós fejlesztések túlárazottak, ellenőrizetlenek. Olyan szintre vitte a befolyását, hogy a miniszterelnök veje nyugodtan aludhat, nem lesz következménye az Elios ügyben elkövetett milliárdos csalásnak, mert a visszaélés az ügyészi szakaszba sem tud eljutni. Polt Péter hivatala minden olyan esetet leállít, amelyben egy gyakornok ügyész is be tudná bizonyítani, hogy korrupció történt. Nincs következménye Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásának, nincs következménye a közművek államosításának és a nyereség lefölözésének, nincs következménye annak, ha egy iskola igazgatót mondva csinált indokokkal eltávolítanak, egyáltalán semminek nincs következménye, ami a NER-t és holdudvarát érinti.

És addig nem is lesz, amíg a lakosság és a vállalkozók beárazzák a korrupciót, amíg úgy tervezik meg a mindennapokat, hogy számolnak az állam túlkapásaival, amíg a nemzetközi intézmények legfeljebb egy ejnye-bejnyéig jutnak el, amikor ezekre a visszásságokra felhívják a figyelmet.

Egy esetben van következmény, ha maga Orbán Viktor vagy a kormányzat akar megbüntetni valakit, ahogy tették ezt Simicska Lajossal vagy Spéder Zoltánnal. 

Hogy Borkai Zsolt esetében miről van szó, egyelőre nem derült ki. Valószínűleg akkor van nagyobb szerencséje, ha ellenzéki oldalról kapja a támadást és nem a Fidesznek lett elege a polgármesterből.

De legyen bármi is, azt mondani, hogy ami történik, az magánügy, az az állampolgárok megcsúfolása, annak jelzése, hogy a közpénz nem közpénz,

a közügy nem közügy és mint szavazati joggal rendelkező egyéneknek, semmi közünk ahhoz, hogy valójában mi történik a jelenlegi választási kampányban, nagyon nincs rendben. Legalább ezt rögzítsük ezt a tényt.