Ónody-Molnár Dóra: Erős férfiak, gyenge állam

2020. január 30. 15:45 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Alig telt el néhány nap az évből, és már megölt egy nőt a volt párja. Az év végéig még legalább ötven másik nő fog erre a sorsra jutni, az elmúlt évek statisztikái alapján. Hetente egy nő meghal, akit a magyar állam magyar felségterületen képtelen megvédeni egy másik magyar polgártól.

A párkapcsolati erőszakra nem lehet azt mondani, hogy az más, ott az államnak nincs dolga. Épp ellenkezőleg! Egy érdekből, haszonlesésből vagy indulatból a kocsmában elkövetett emberölés az, ami kiszámíthatatlan, előre megjósolhatatlan, ezért az államra leginkább az a feladat hárul, hogy kézre kerítse a tettest, és a társadalom többi részétől hosszú időre elkülönítse. Ezzel szemben a párkapcsolaton belüli gyilkosság a legritkább esetben következik be egyik pillanatról a másikra, mindenféle előzetes esemény nélkül. Ezért az államnak volna módja beavatkozni, ha akarna, és ha ennyi áldozat után hajlandó lenne az igazságszolgáltatás különböző szervezeteit felkészíteni arra, hogy érzékeljék a nyilvánvaló előjeleket.

Tíz éve van az Orbán-kormány hatalmon, ebben a tíz évben sem javultak ezek a statisztikák. Tíz éve minden héten ugyanúgy megölnek egy nőt többnyire hosszú évek fizikai és lelki bántalmazása után, és a Fidesz által hirdetett „erős állam” nem képes arra, hogy biztonságot nyújtson az erőszak áldozatainak. Azért fontos ezt az erős államot hangsúlyozni, mert önmagában nem meglepő, hogy ez az ötven pluszos, jobboldali férfiak által irányított Fidesz nem érzékeny a női jogokra. A miniszterelnök elmondta, hogy nőügyekkel nem foglalkozik. Az ő felfogásában a „női princípium” valójában egy szaporodási célszerszám. Ami meglepő, hogy ezek a jobboldali férfiak az állam tekintélyéről, erejéről, a törvényről és a rendről szónokolnak.

De mennyire erős az az állam, amelyik nem képes megvédeni a nőket és a gyerekeket? Mennyire működőképes az az állam, amely holnap ugyanúgy végigasszisztálja a következő nő megölését, ahogy végigasszisztálta tegnap is?

Ebbe a felfogásba tökéletesen belesimul az új igazságügyi miniszter régi retorikája, miszerint nincs szükség az isztambuli egyezmény ratifikálásra, mert a magyar állam anélkül is fel tud lépni a családon belüli erőszak ellen, miközben minden héten kiderül, hogy nem tud. Ez a fajta alkalmatlanság és felkészületlenség vezetett az egész országot megrázó győri tragédiához is, ami pontosan megmutatta, hogy az igazságszolgáltatásban, családvédelemben dolgozó közalkalmazottak jelentős része mennyire nincs tisztában a párkapcsolati erőszak természetrajzával. Varga Judit miniszter videón ripacskodik, és nagyobb szigort ígér a büntetés-végrehajtásban, miközben a megoldás azzal kezdődne, hogy minél több esetben próbálják megelőzni azt a cselekményt, amelyet a szigorúbb büntetés önmagában nem tud megakadályozni. Például a rendőrség hallja meg a segélykiáltást már az első verések után, ismerje fel az erőszak jeleit, és azonnal intézkedjen.

Az azonnali intézkedés mindenekelőtt a távoltartást jelenti. A sértett nő hogyan forduljon a hatóságokhoz, ha aznap este ahhoz az emberhez kell hazatérnie, akivel szemben a hatósági fellépést kezdeményezi? Ezért fontos volna, hogy már a családon belüli bántalmazás megalapozott gyanúja esetén a rendőrség garantálja az asszony biztonságát addig is, amíg jogerős ítélet születik. Ennek akkor van reális esélye, ha léteznek olyan védett lakások, ahová ebben az időszakban egy asszony – sokszor a gyerekeivel – elmenekülhet. Erről szól Baranyi Krisztina bejelentett kezdeményezése. A ferencvárosi polgármester láthatóan sokkal jobban érti a problémát, mint az igazságügyi miniszter, amikor az önkormányzat tulajdonában lévő lakások közül valamennyit erre a célra kíván hasznosítani. Ez a nagyon pozitív kezdeményezés sajnos csak akkor nyújthat valódi segítséget, ha a kormány nemcsak nevetséges propagandavideókkal, hanem érdemben is képes foglalkozni ezzel a problémával. A Baranyi Krisztina döntése alapján működő védett házakba ugyanannak a rendőrségnek kellene elkísérnie a bántalmazottakat, amelyik rendőrség a mai napig nem tudta megfelelően kezelni annak az asszonynak az esetét sem, aki nyilvánosságra hozta véresre vert arcának fényképét, hogy ezzel kérje a társadalom segítségét.

Nagyon fontos lenne, hogy minél több önkormányzat kövesse a ferencvárosi példát, de egyedül a kormányon múlik az, hogy a magyar állam hajlandó-e magyar állampolgárok életét megvédeni, vagy továbbra is gyengébbnek bizonyul a hitvány és gyáva gyilkosoknál.