Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Ónody-Molnár Dóra: Áldás és csend

2020. február 15. 15:05 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

A cigányok ellen indított kormányzati uszítás harmadik hetében megszólalt Balog Zoltán, a társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos. Vecsei Miklós, a romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos még nem szólalt meg érdemben. Van tehát két egyházi ember magas kormányzati pozícióban, ami némi reményt adhatott volna arra, hogy az előre megfontolt szándékkal elkövetett kommunikációs aljasságokat megakadályozza a keresztény lelkiismeret.

Mert aljasság a kommunikációs kezdeményezés visszavétele érdekében olyan kampányt indítani egy etnikai kisebbség ellen, amely a legfelsőbb szintről erősíti meg és legitimálja a mélyben kavargó rasszista indulatokat.

Ez a mostani meg a korábbi, hasonló, a gyűlölet szítására kitalált kampány nem tudna ennyire gördülékenyen működni, ha a magukat kereszténynek definiáló politikusok hangosan tiltakoznának, amikor a pártjuk szembemegy mindennel, ami keresztény. Balog azonban nem tiltakozik. Most sem tiltakozik.

Az Indexnek adott interjúban azt mondja, hogy a miniszterelnök bejelentése – miszerint a gyöngyöspatai cigányoknak megítélt kártérítés miatt sebet kapott az emberek igazságérzete – ténymegállapítás. „Az egészen biztos, hogy sérül az emberek igazságérzete, ha meghallják, hogy van egy önkormányzat, amelynek az évi negyvenmilliós költségvetésből nyolcvanmilliót kell kifizetnie valamiért, ami 2013-ban probléma volt, és nem orvosolták megfelelően, vagy talán elődeik hozták létre” – fejti ki. Valahol bámulatos, hogy egy főállású lelkésznek sikerül egy-két mondaton belül ennyiszer figyelmen kívül hagynia a Ne hazudj! parancsolatot.

Kezdjük azzal az állítással, hogy a gyöngyöspatai önkormányzat az éves költségvetésének dupláját kényszerül kifizetni a kártérítésre. Senki, de senki, a felperes roma családok sem akarják, hogy a helyi önkormányzat belerokkanjon a jogerős bírósági ítélet végrehajtásába. A település választott roma képviselője, Csemer Géza többször elmondta, hogy a kártérítést nem az önkormányzattól, hanem a tankerülettől, illetve az Emmitől várják az érintettek. Hiszen végeredményben a minisztérium felel azért, ami az iskolákban történik. Amikor a Fidesz elvette az önkormányzatoktól az iskolákat, akkor még ez volt az ideológia: központi irányítás kell, mert a kormány mindent jobban csinál. Ebből viszont az következik, hogy a kormány nemcsak az iskolákat vonta magához, hanem a felelősséget is, akkor fizessen jóvátételt a kormány azért a kárért, amit az alá tartozó intézmény okozott.

Balog a szegregációt a korábbi kormányok nyakába varrja. Az kétségtelen, hogy már 2010 előtt is súlyos problémát jelentett a szegregáció, e sorok írója sokat bírálta az akkori kormányokat emiatt. Csakhogy Balog pártja tíz éve kormányoz! Kétharmados felhatalmazással, a centralizációval, a tankerületi rendszer kiépítésével az Orbán-kormány tudott volna enyhíteni a szegregációs helyzeten ennyi idő alatt, ha lett volna ilyen szándéka.

De nem volt. A gyöngyöspatai roma szülők kétségbeesetten keresték a Fidesz képviselőjét is, Horváth Lászlót, aki a helyi kormányhivatalt vezette, hogy segítsen az iskola jogsértő magatartásának megszüntetésében. Nem segített. El sem indult volna a per, ha Balog Zoltán pártja elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar állam valamelyik oktatási intézményében a bőrük színe miatt elkülönítsenek gyerekeket.

A volt miniszter itt nem állt meg. Szerinte a gyöngyöspatai kártérítést nem a miniszterelnök emelte országos üggyé, hanem a média. Ilyenkor mondja azt a hétkönapi ember, hogy a pofa leszakad. Mintha tíz év NER után nem ismerné fel mindenki a megtervezett kommunikációt, amelynek skálája Orbán Viktor megszólalásaitól a propagandasajtó pöcegödréig terjed.

„Amikor központi fenntartásba kerültek az iskolák, létrehoztuk az antiszegregációs kerekasztalt, én magam pedig egyébként két iskolát zártam be szegregáció miatt” – közli az az ember, akinek a minisztersége alatt indította el az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Azzal büszkélkedik, hogy bezárt két szegregáló iskolát abban az országban, ahol százával működnek hasonlók. Az egyik „általa” bezárt suli Kaposváron működött, amíg a bíróság a jogsértő elkülönítés miatt lakatot nem tett rá. Tehát nem ő, hanem a bíróság.

Balog egy másik ügyben még tanúskodni is elment egy szegregáló iskola fennmaradása érdekében. Minden elérhető objektív adat (végzettség nélküli iskolaelhagyás, tinédzserkori terhesség, kompetenciamérési adatok) szerint romlott a roma fiatalok helyzete az ő miniszteri ideje alatt.

Talán jobb lett volna, ha ő is azt a megoldást választja, amit Vecsei Miklós. Csendben marad.