Nagy N. Péter: Orbán átkai
Európa meghallgatja százszor is, amint Orbán Viktor a magyarok nevében közli, hogy a földrész összetett, nagy válságot szenved, elvesztette még hitét, keresztény voltát is, és nem kérdez vissza: honnan tudjuk, honnan vesszük mi ezt? És nem bonyolódnak a részletekbe sem, pedig ott aztán az innen érkező állításokban végképp nem stimmel semmi.
Az egészet viszont értik, igyekeznek helyén kezelni. Csakhogy ez a hely egyre nagyobb.
Látják a játékot, hogy Orbán egymás közt, például az Európai Néppárt kongresszusán jövő időben és emelkedetten beszél vészről: „Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy visszacsatlakozhattunk Európához, és tagjai lehetünk az Európai Uniónak. Mi úgy látjuk, hogy az emberi élet számára Európa a világ legnagyszerűbb helye – most még. Szabadságban és jólétben, saját kulturális közegünkben élhetünk – most még.” Ugyanakkor itthon, a Lámfalussy-konferencián már jelen idejű és kemény a bírálat: „Alig ismerünk Európára. Európa négy nagy válsággal, a növekedési, demográfiai, közbiztonsági és terror-, valamint külpolitikai krízissel küzd, és egyiket sem volt képes megnyugtatóan megválaszolni.” Ahogy a tavalyi, itthoni március 15-i beszédben is azt közölte, hogy 168 évvel ezelőtt az európai népek nagy szabadságharcai után a mi közös otthonunk, Európa nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig ma Európában tilos kimondani az igazságot, miszerint népvándorlás fenyegeti Európát, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy ez nem véletlen, hanem egy kitervelt, irányított akció.
Ahhoz képest, hogy tilos, mást sem hallunk két és fél éve.
Itthon vagy az európai szélsőjobbtól, de mástól is. Bár ez a konkrét összeesküvés-elmélet hungarikum.
Európa fegyelmezett, mert tudja, miről van szó, ismeri a tétet. Számára a tét nagyobb is, mint amilyen könnyű kézzel országunk vezetői játszanak vele. Ezért nem kérdeznek vissza, mire alapozza Orbán az állításait, amelyek sokkal inkább Magyarországra igazak, mint Európára.
Orbán Viktor idén júliusban Tusnádfürdőn. Megüzente
Fotó: MTI / Veres Nándor
Hogy demográfiai válság volna? Az ellenkezőjét merészség lenne állítani, de: az Eurostat számításai szerint az unió lakossága a 2008-as 495 millióról a 2036-os 520 millión át 2060-ra 505 millió lesz. Magyarország esetében ez a három szám: 10 millió, majd 9 és fél, végül 8 millió 717 ezer.
Ki van itt válságban? Európáról hogyan lehet sommás kijelentéseket tenni, amikor az Eurostat szerint Németország ez idő alatt tízmillió embert veszít, Franciaország viszont ennél is többet nyer?
Európa versenyképessége szakemberek között komoly vitatéma. Van terület, ahol nő, máshol csökken. Ezzel szemben Magyarország? Az unió versenyképességi felmérései szerint 2013 óta mind a hét magyar régió rontott a helyezésén. Ezen belül Észak-Magyarország versenyképessége érdemben gyengült, a többi magyar régió önmagához képest stagnált, helyezését tekintve jellemzően rontott, de semmiképpen sem javított. Van tehát versenyképességi válság is – amely minket mindenképpen érint.
