Nagy N. Péter: Kövér-szolgálati

2019. november 6. 09:15 - szerző: Nagy N. Péter

Kövér László szavaitól nem tudok szabadulni, pedig volt rá majd két hét. Mások már szétszaggatták, összetették, üdvözítették, átkozták. De valami kimaradt.

A közszolgálati egyetemen egyetlen jelenetsoron belül kapták a hallgatók az abszurdot, az igaz mesét és a rejtett tragikumot. A színpadon Kövér László. Árnyaltan beszél a rendszerváltásról, a Fidesz és a többiek szerepéről. Sokat hibáztak ’98-ig ők is, mondja. Ők is részesei voltak annak a rendszerváltásnak, amely sokkolta a népet.

Csendes, a teljesség felől közelít. Hogy tudjuk, mit veszítünk… Most épp akkor, amikor hirtelen a kérgesre öregedett emberek fagyosságával esik neki mindennek, ami új vagy neki az. Okostelefonnak, Facebooknak, sajtószabadságnak, fékek és ellensúlyok rendszerének.

Mindennek nekitámadt, ami zavarhat abban, hogy méltó figyelem közepette egyeduralkodjanak.

Fontos, amit Kövér mond. Olyan a Fidesz, mint a kétfejű sas, ahol a két fej heraldikailag ugyan ritka rajzolattal, de egy irányba néz. A Kövér-fej őszintének tetszik, a másik elsősorban a zsákmányt igézi, bűvöli. De ugyanonnan beszélnek.

E jelenség ismeretében kell jegyzőkönyveznünk az elmúlt hónapokban Kövér által nekünk szántakat:

Szerinte most sajtószabadság van, nagyobb is, mint kellene…

Fotó: MTI / Kovács Tamás

Egy normális homoszexuális tudja, mi a világ rendje […] Próbál alkalmazkodni, és nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak. Nincs különbség a pedofília és az azonos nemű párok házassága és az általuk történő örökbefogadás között…

Az európai népesedési fordulat megteremtése érdekében mindannyiunknak el kell döntenünk, hová állunk: az élet vagy a halál kultúrájának oldalára… Utóbbit szolgálják mindazok, akik azt hirdetik, hogy a gyermekvállalás magánügy.

Az okostelefon tömegpusztító fegyver, a közösségi média kifejezés pedig „ócska, mocskos hazugság”.

Kommunista találmány a politikát és a vallást két különböző dolognak nevezni – miszerint tehát a felvilágosodás is kommunista találmány.

Az önkormányzati választás előtt közölte, az ellenzék azt ígéri, hogy kis gerillabázisokat, erdőmélyi bunkereket kéne létrehozni, mint annak idején a Vietkong az amerikaiak által folytatott háború idején, és […] 2022-re előbukkannak a lyukakból és megrohamozzák a főhatalmat, és elfoglalják. (Kövér e nem létező fenyegetés másik oldalán így magukat a Vietkong ellenfeleihez, a vietnámi falvakat, erdőket felégető, városokat szétbombázó amerikaiakhoz hasonlította. Utóbbiak kegyetlen, értelmetlen pusztításairól először a The New York Times, illetve a The Washington Post korabeli leleplező cikkéből tudhatott a világ. A hatalmi válasz akkor is az volt, amit itt Kövér előre megadott: túl nagy a sajtószabadság. Ott a bíróságok megvédték.)

Végül szembe kell néznünk azzal az állítással, mely szerint a fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség.

Leendő katonák, rendőrök, államigazgatási emberek és tanáraik előtt vagyunk a közszolgálati egyetemen. A leszólt rendszer évszázadok óta – a második világháborút követően, annak tanulságaként kiváltképpen – az önkényuralom elhárításának biztosítéka.

Szájer József, a Fidesz Alaptörvényének megszövegezője azt írta a jogszabály elfogadása után a Magyar Nemzetben: Az új Alaptörvény a modern demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszerének szabályait az Európában megszokottnál szélesebb körben határozza meg, jelentősen bővíti azokat. Szájer végül ismétli, ahogy ő írja, a gyengébbek kedvéért: „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.”

Forduljunk Montesquieu-höz, a hatalommegosztás tana klasszikusához is: Minden elvesznék, ha ugyanaz az ember vagy a főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a törvényhozó hatalmat, a közhatározatok végrehajtásának a hatalmát és a magánosok bűncselekményei vagy jogvitái feletti ítélkezés hatalmát.

A hatalommegosztás ehhez képest ma azt (is) jelenti, hogy a Kövér László vezette testület ellenőrizheti Orbán Viktor kormányát, és a jogállamiság végső biztosítéka az imént idézett Szájer József felesége által vezetett bírói kar. (Aki ha most távozna, más biztosíték nyilván marad.) Fékeik és esetleges ellensúlyaik pedig praktikusan is hülyeségnek minősülnek.

Ilyen helyzetben megtörténhet, ami a közszolgálati egyetemen, ahol előadása végén Kövér László odaszólt a rektornak, hogy ugye tudja, miért hozták létre ezt az egyetemet. Azért, hogy az ELTE-vel szemben legyen egy, a nemzet és az állam iránt elkötelezett hely. De még nem tartunk ott, ugye, rektor úr, még sok a munka – figyelmeztetett Kövér.

A politikus ilyen ráugrása az egyetemi világ egy vezetőjére dermesztő volna még egy irodában is. De hallgatók előtt… Az egyensúly iránti érzék végletes hiányát mutató féktelenség.