Nagy N. Péter: Facebook-tízpercek

2019. július 19. 06:00 - szerző: Nagy N. Péter

Bár tudom, hozzászokás, émelygés lesz a vége, én is gyakran kínálom magam zsákmányként a közösségi hálónak. Mert, ahogy a blogvilág és a kommentszekciók böngészése is, néha nagyon megéri.

Mutatom.

Jenő Setét roma jogvédő aktivista írja a Facebook-oldalán: Micsoda rafináltság egyes baloldali közszereplőktől! Mosolyogva vonulnak a Meleg Büszkeség Napján. Mosolyogva vonulnak a Roma Büszkeség Napján. Majd mosolyogva állapodnak meg a meleg- és cigányverő szélsőjobb politikusaival, és engednek át nekik minden küzdelem nélkül nagyvárosokat. Hányok.

Panna Kovacs: Cigányszervezetek miért nem jelölnek?

A Facebook a neveket „visszafordítja” angolra, ehhez nem nyúlok.

Jenő Setét: Panna Kovacs, tessék engem békén hagyni :-)

Panna Kovacs: Jenő Setét, nem akarlak bántani, de téged el tudnálak bármilyen vezető szerepben képzelni.

Jenő Setét: Ha az egészségügyet kritizálom, akkor sem megyek el műteni :-))

Szerintem ez a beszélgetés elegáns.

Ahogy az Örülünk, Vincent? blog két idézete is:

„Pedig csak akkor győzünk majd, ha az utolsó liberális az utolsó muszlimmal együtt takarodik ki Európából.” Bálint Botond, Prostisrácok.

Fotó: REX/Shutterstock

„A Magyarország kormánya és az Akadémia közötti vita során a tudósok, a tudomány emberei egészen elképesztő hangnemet engedtek meg maguknak…” Bálint Botond, Prostisrácok.

A Vincent a Pesti Srácokat nevezi Prostisrácoknak, ehhez sem nyúltam, ahogy utóbbi, hatalombarát szájt kommentjeihez sem, ahol erre a témára reagálnak. Csak az elsőkre nézünk rá.

DrBabucs Béla: Az MTA-nak mint „önkormányzati elven alapuló köztestületnek” a minősíthetetlenül arrogáns viselkedésében és gondolkodásmódjában egyre jobban fel lehet fedezni a nemzeti kormányukkal, sőt az egész nemzetünkkel szembeni totális diktatúrára való törekvés cáfolhatatlan bizonyítékait.

János Pénzes: Ez nem magyar Akadémia, hanem egy tehetségtelen elfekvőintézet, egy magyarságellenes maffia, egy pénznyelő automata!

Sokat segít egy-egy ilyen szöveg.

A Futballgondolkodók FB-csoport is jelzi az ország különleges hangulatát. Az egyébként figyelemre méltó írásokat posztoló Ferenczi Attila e megjegyzéssel osztott meg egy linket: Az alábbi cikk (egy angol szakszöveg) igazolja, hogy Magyarország játékelméletileg a világ előtt van. Ti. az általam kiadott könyvekben maga a futballjáték játékmodellje sokkal jobban ki van dolgozva. Mi, magyarok, szélesebb spektrumot vizsgálunk és több alapfogalmat használunk a játék leírására, amely gyűjtőfogalmak visszaadják a játék lényegét.

Az első kommentben András Némedi: Az indoeurópai nyelvek a magyarhoz képest lebutítottak… Magát a futballjátékot is egy fokkal magasabb szinten össze lehet rakni színjózan magyar logikával!

A Vadhajtások legszélsőjobb csapat néhány napja azzal fordult „minden magyar, normalitás pártján álló hazafihoz”, hogy a Facebook helyett keresse fel a cenzúramentes közösségi oldalakat. Többet megnevezett. A felháborodás oka: a Turul TV csatornáját is letiltotta a YouTube – már egy interjú a deviánsokkal is „gyűlöletbeszédnek” minősül, amikor pedig „a hazafiak csak be akarták mutatni a Pride-on felvonulókat”.

A tudósítás nem, a hozzászólások idézhetetlenek, és az sem világos, miért kell otthagyni az FB-t a YouTube miatt.

Az Alto Analytics vizsgálata szerint az EP-választás előtt a szélsőjobboldali pártok szimpatizánsai, a kommentelők mindössze 0,1 százalékának a beírásai az összes komment 10 százalékát adták ki. Az Azonnali írta meg.

Nálunk az idetartozó csoportokon kívül e térben a Fidesz, az emberrel az élen, akiről listát neveztek el, hogy egy kommentet idézzek, jelenléte elsöprő.

Bármilyen témába kapunk, ugyanazt a neurotizált tónust találjuk. Sokszor elviselhetetlen ezért a közösségi média, de néha katartikus. Nem lenne okos elmenekülni, ha nagy is a késztetés.

Sőt, megértem a gyár vezetőit, akik óránként tíz perc Facebook-szünetet adnak a dolgozóknak, hogy kezeljék elvonási tüneteiket. Szakértőtől olvastam a kísérletről, nem egy poszt alatt.

Talán példájával segít majd a Friend Camp privát közösségi hálózat, amelyet az amerikai programozó, Darius Kazemi hozott létre. Műszakilag és emberileg nehéz megteremteni egy ilyet, állítja, de működik. Egymást beszavazva ötvenen vannak az állandó kontaktus lehetőségével. A kulcs, hogy a résztvevők teljhatalmat adtak Kazeminek, amit például az FB „cenzorai” nem kaphatnak meg. Ő minden ellenségeskedést, rossz szándékú megindulást kiemelhet a szövegekből. Ha valaki egy másik platformon szegi meg a Friend Camp normáit, akkor is kizárják. Az eredmény a rangos Fast Company cikke szerint a mély, őszinte, már-már családias légkör. Biztatnak is, ki-ki szervezze meg saját Facebook-pótló hálózatát, nekik nagyon bejött.