Nagy N. Péter: A lottóötös-akadémiák
A Real Madrid nemrég büszkén jelentette be, hogy a valaha volt legnagyobb összeget, 100 millió eurót fektetett futballakadémiájának létesítményeibe. Meg kell azonban őket nyugtatni, hogy ez forintban csak mintegy 32 milliárd, ami jó esetben döntetlenre hozható ki a felcsúti akadémiára eddig, tehát hosszabb távon fordított 45,5 milliárddal. És nálunk nem egyszeri nagybefektetésről van szó. Felcsúton a lottó ötös életforma.
Persze, Pancho Aréna, gondolhatnának e számok láttán Madridban egy számukra is kedves névre, Puskás Ferencre mint felcsúti névadóra, de ezzel együtt sem tudnak mindent.
Például azt sem, hogy mi így bánunk egyebek mellett egy másik akadémiával, az MMA-val is, amelyről csak első hallásra gondolhatnák, hogy tudják, miről van szó, nyilván a vegyes harcművészetekről, Mixed Martial Arts, de mégsem egészen. Politikai értelemben, talán. A Magyar Művészeti Akadémiával, MMA, nálunk ugyanazt megcsinálják, mint a futballal, kiemelten a felcsúti akadémiával. Hasonló, tízmilliárdos nagyságrendben ömlik oda is a pénz megfejelve rengeteg hatalmi státusszal, és ott sem kérnek érte lényegében semmit. Ami a futballban a miniszterelnök játékszenvedélye, az a kultúra világában a hatalmi nagyakarat. Egyik esetben sem számít a pénz. Csakhogy ott, szemben a focival, még csak összehasonlítani sem lehet a teljesítményeket bármivel is. Az is csak nehezen érzékelhető, hogy az MMA kedvéért a Széchenyi Akadémián, vagyis az Arany Jánostól Kodályig terjedő kulturális íven léptek át.
Liszt Ferenc zeneakadémiát álmodott annak idején, fel is épült, ismét zeng az orgonája, most futballakadémiát álmodnak. De több mint tizenkét év elteltével sincs hangszer, ami megszólalna.
Hogy a kör teljes legyen, mennek neki az MTA-nak. Az MMA-ról viszont nehéz megmondani, hogy micsoda. Ők is inkább csak azt tudják, hogy mi nem. Ami addig volt, az nem.
Azt is mondhatnánk az érdeklődő madridinak, gondoljon Makovecz Imrére. Az ő szelleme köti össze a két akadémiát. Ő találta ki 1992-ben a művészeti ellenakadémiát és az ő elképzelései szerinti, fajlagosan, egy ülőhelyre számítva a világon az egyik legdrágább stadiont kapta ajándékba Felcsút.
Stadiont? Valójában itt egy futballkastélyprogram fut, csak éppen a másiknál jóval nagyobb költségvetéssel, viszont ugyancsak zéróösszegű sportteljesítménnyel.
Az eredmény azonban a felcsúti kormányfő balszerencséjére ezen a pályán jól mérhető. A semmi van a táblára írva. Még akkor is, ha tudjuk, a Puskás Akadémia több önmagánál, innen integrálják, szervezik a határ menti futballakadémiákat is. De ennyiért, ilyen eredménnyel?
Az Európai Futballklubok Szövetségének az akadémiákról szóló terjedelmes jelentéséből idézve ordít az aránytévesztés. A Dinamo Zágráb, a friss aranylabdás Luka Modric anyaegyesülete az elmúlt öt évben 6,5 millió eurót, a felcsúti összeg töredékét költötte az akadémiájára, de 50 millió euró bevétele volt a játékosok eladásából. Az olasz Inter az utóbbi öt évben 30 millió eurót áldozott az akadémiájára, és 70 millió eurót keresett az onnan kikerülő játékosok eladásából. A jelentés összefoglalója szerint állhatatosság, vízió, szellem és végül pénz kell ezekhez a programokhoz. A négy tényező egyenértékű.
Ebből a pénz temérdek a magyar futballban. Közben meg kevés is. Például a felcsúti 45 milliárdból, ez körülbelül 140 millió euró, egy nagyon jó vagy három komoly játékost lehet venni, de akkor még nincs meg a fizetésük.
Ez így tehát értelmetlen.
A focimulatozás játékstílusa az MMA-hoz hasonló. Ezt érezhetjük, ha a kultúrakadémia éves beszámolójának ötmillió forintot elérő tételeit átfutjuk. Például támogatási szerződés módosítása. Módosítás oka a támogatási összeg változása. Kapja a Műcsarnok Közhasznú Nonprofit Kft., 40 millió forint. Nem én másoltam át hibásan, ez és ennyi van ott. Módosítják, mert módosul.
Növények beszerzése és kiszállítása, cseregaranciás növények havi karbantartása 6 millió 858 ezer forint. Szőnyegek legyártása és az Andrássy úti székházhoz szállítása 18 514 572 forint. Adásvételi szerződés 33 db állólámpáról 14 millió 660 ezer forint. Egy állólámpa 444 ezer forint. Szép lehet. És így tovább.
Ehhez járul a 250 rendes tag számára havi 350 ezer forint, a maximum 50 levelező tagnak 280 ezer forint. Továbbá lassan már 300 ösztöndíjas, egyenként 200 ezer forinttal.
Erről az akadémiáról mind máig annyit lehet tudni, hogy Makovecz Imre 1992-ben a barátaival azért hozta létre, hogy legyen az MTA művészeti akadémiája mellett egy másik, ahogyan ők szeretik. Most már az Alaptörvény adja a felhatalmazást a szellemi örökösöknek. Miért? Mert kétharmad.
A Felcsút itt még nem tart. De ez is meglesz, előbb, mint a Real Madridnál gondolhatnák.
