Levél Járóka Líviának

Kedves Lívia!

Talán emlékszel, hogy örömömet fejeztem ki annak idején, hogy az Európai Parlament alelnökének választottak, és ezt fontos politikai gesztusnak gondoltam. Küszöbön van az újabb európai parlamenti választás, immáron csak hetekre vagyunk tőle. Mégis azt kell mondanom a 168 Órában április 4-én megjelent interjúd alapján, hogy fogadj el tőlem egy jó tanácsot. A világ nem fekete és fehér, az nem úgy van, hogy minden, amit a Fidesz csinál, az jó és kiváló, és minden, amit a korábbi MSZP-kormányok csináltak, az rossz, sőt bűnös. Persze ez fordítva is igaz.

Kezdem azzal, amivel egyetértettem az interjúdban, mert végül is ezeket nem olyan nehéz felsorolni. Egyetértek azon állításoddal, hogy „nem nézi senki, hová kerülnek a romáknak szánt pénzek. Ők pedig nem tudnak beleszólni még a tervezésbe sem, nemhogy a kivitelezésbe.” Egyetértek a keretstratégiára vonatkozó megállapításoddal, „de számokat, vállalásokat, így szankciókat sem rendeltek hozzájuk”. Továbbá egyetértek azzal is, hogy „a legnagyobb gond az, hogy nem vonják be a romákat már a programok elindításába, így azok nem alulról építkeznek”. Ennyi az, amivel egyetértek.

De azt már nem fogadhatom el, hogy a kérdező Ónody-Molnár Dóra által hivatkozott, objektív Eurostat és KSH szegénységi adatok helyett olyan szubjektív adatsorral érvelsz, amely „testhezállóbb” a politikai megbízásodhoz és ízlésedhez.

Nem fogadhatom el, sőt felháborít, hogy akár az esőért is a „jogvédőket” teszed felelőssé, miközben tudod, hogy itthon csaknem egy évtizede nincs roma jogvédelem, mert az állam felszámolta ezt a hálózatát, a civil roma jogvédők pedig finanszírozás hiányában már 2010-től folyamatosan „bedobták a törölközőt”. Te mégis őket látod és jelölöd meg a problémák forrásaként. A ma még működő két, nem roma civil jogvédő szervezetről persze tudjuk, hogy kormányod kereszttüzében állnak.

Nem fogadhatom el, hogy miközben a roma civil önszerveződés számtalan szervezetével és egyesületével, alapítványaival harminc éve küzd az egyenlő oktatási jogokért, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésért, az államilag finanszírozott és fenntartott elkülönítő iskolai gyakorlatok felszámolásáért, ami a roma közösség és – meggyőződésem szerint – az ország egészének érdeke, te mindezen átlépve pusztán „gyurcsányozol” és „szocialistázol”, elfogadva a roma gyerekek kirekesztettségét, mondván, eredmény, hogy „mehetnek haza fát vágni, disznózni”. Nem hiszem, hogy te ma az EU parlamentjében ülhetnél, ha mehettél volna haza „disznózni”. Nem értem, miért inkább a University College London és a CEU diákja voltál „favágás” helyett. Ehhez már csak halkan teszem hozzá, hogy a hároméves kortól kötelező óvodázást, mint ahogy a korai fejlesztőprogramokat sem a Fidesz találta ki, viszont, helyesen, továbbvitte.

A közoktatás kapcsán kifejted, hogy „minden az állam pénzéből megy”. E ponton csak szelíden jegyezném meg, hogy az államnak ez a dolga, ugyanis erre hatalmaztuk fel, ezért fizetünk adókat. Viszont fejezzük be a mondatot, hiszen az elkülönítés, a hátrányokozás és a depriváció újratermelése is „az állam pénzéből megy”, nagyon helytelenül. Nem tudom, tisztában vagy-e vele, de az állam finanszírozási mechanizmusai tömegesen tolják a roma gyerekeket abba az irányba, hogy ne szerezzenek érettségit, pedig az, szakcikkek által elismerten is, a valódi társadalmi boldogulás és esélyek vízválasztója lenne.

Azt ugyanakkor nem értettem meg többedszeri olvasásra sem, hogy „egy mobilapplikáció fejlesztése” hogyan segíti elő az integrációt. Mint ahogy azt sem, hogy valódi döntéshozóként és a döntéseket befolyásolni tudó politikusként leginkább miért családgondozói minőségben beszélsz és nyilatkozol. Az is felfoghatatlan számomra, ahogyan misztifkálod a roma közösségeket és a kultúrát, illetve hogy támogatod a korai gyermekvállalást, ráadásul visszadobod a labdát az érintetteknek azzal, hogy azt mondod, „megkérdezték a romákat, hogy mit akarnak, és ők azt mondták, szülni akarnak 19 évesen”. Új frontvonalakat is nyitsz a „civilek” és a „tanodák” felé, akikben te személyesen nem hiszel.

Megerősítesz ugyanakkor egy sztereotípiát, amely szerint „Gyurcsány alatt mindenki azért sírt, mert segélyt kaptak a romák. És ha sok gyerekük volt, akkor sok segélyt.” Miközben szociálantropológusként pontosan tudod, hogy senki sem azért kapott „segélyt”, mert roma. Ha valaki kapott, akkor azért kapott, mert rászoruló volt, például rokkant, munkanélküli vagy gyermekes szülő.

Megdöbbent, hogy anyaként mentséget találsz Balog Zoltán azon szavaira, hogy „mi nem azokat szeretnénk támogatni, akik a gyerekeikből élnének meg, hanem azokat, akik a gyerekeikért élnek”. Ez nem más, mint ócska, rasszista toposz. Próbálná Balog Zoltán felnevelni a gyerekeit annyiból, amennyi a roma szülők átlagjövedelme, vagy akár te magad.

Végezetül: számos alkalommal hivatkozol Tiszavasvári helyi esélyegyenlőségi programjára, amelyet 2018-ban vizsgáltak felül. Ez a program annak ellenére nem említ sem téged, sem a programotokat, hogy a roma mozgalom számára köztudomású a társadalmi, térbeni, iskolai, etnikai alapú elkülönítés évtizedek óta tartó gyakorlata e városban. Ez az esélyegyenlőségi program a „nincs adat” jelöléssel reflektál pusztán a fennálló elkülönítési és kirekesztési jellemzőkre, és az általános, államilag meghatározott intézkedéseken és szolgáltatásokon túl egyetlen elemet sem említ, tervez a szegregáció célzott oldására, az integráció előmozdítására. Így aztán maradnak a közszolgáltatások nélküli telepek, az elkülönített iskolák, az etnikai konfliktusok, a szélsőjobb időnkénti megjelenései. Azt is sajnálattal hallottam a Tiszavasváriban élő vagy ott dolgozó öt roma közösségi vezetőtől, hogy egyiküket sem kerested meg, az elképzeléseidbe nem vontad be őket, és semmit nem tudnak sem rólad, sem a programodról.