Lakner Zoltán: Már a látszatra sem ügyelnek

2018. december 17. 10:26 - szerző: Lakner Zoltán

Képviselőket dobtak ki biztonsági őrök az állami televízió épületéből. Ismét szintet lépett az Orbán-rendszer, amely mindig éppen azt a jogot korlátozza, amellyel a polgárok élni próbálnak. A kiszervezett hatalmi erőszak alkalmazásában a látszatra sem ügyelnek többé.

A már egy hete tartó tüntetéssorozat közepette az ellenzéki közélet váratlan életjeleket produkál, a rezsim pedig napok óta gyalogol át még a saját törvényein is, legyen szó a parlamenti szavazások rendjéről, az országgyűlési képviselők jogairól, az állampolgárok rendőri igazoltatásának szabályairól, a tömegoszlatásra használt könnygáz figyelmeztetés nélküli bevetéséről.

A hatóságok az elnyomó rendszerek repertoárját használják, alkalmanként már teljesen nyíltan.

A fejlemények abból a szempontból különösen elgondolkodtatók, hogy az Orbán-rendszer 2018-ban ismét kicsikart egy kétharmados győzelmet, amitől tovább erősödött. Az ellenzék a korábbinál is inkább szétesőben van, belső konfliktusokkal terhelve, a választók közönyétől és elégedetlenségétől kísérve. Orbán ebben a helyzetben nekivágott a maradék kontroll, a civil szervezetek és a bíróságok korlátozásának, illetve elfoglalásának. Arra számíthatott, hogy a kiütött ellenfeleken átgyalogol, s végképp mindent maga alá gyűrhet. Kielégítheti az önkény iránti vágyát, egyúttal előre bebiztosíthatja magát egy olyan gazdasági vagy nemzetközi válság esetére, amelyek a tekintélyelvű rendszerek megingásához szoktak vezetni.

Fotó: Merész Márton

A tavaly egyszer már felmerülő, de akkor gyorsan elvetett rabszolgatörvény azonban váratlanul a tiltakozás szikrájává vált. Az egymást követő parlamenti és utcai akciók kapcsán az Orbán-rendszer tovább szűkítette a békés és demokratikus politikai cselekvés terét. A rendszer nem vállalja a saját javára már így is szinte mérhetetlenül eltorzított politikai térben a konfliktus lejátszását. Nem elég a propaganda, a kétharmad, a tüntetők kifárasztása, holott ezek eddig mindig beváltak. A rendszer bekeményít. Még ennyi lázongás, még ennyi ellensúly is sok Orbánéknak.

Ez egyrészt elővágás, születőben akarják elfojtani egy lehetséges ellenállás kibontakozásának lehetőségét. Ez arra utal, hogy úgy látják – mindent mérnek, és belső használatra valódi számokat használnak –, a túlóráztatási törvény olyan sok embert felháborít, amire tényleg lehetne mozgalmat építeni. Az sem passzol a rendszer és kollaboránsai forgatókönyvébe, amikor az ellenzéki politikusok magukra találnak, bátran viselkednek, kilépnek a konvencionális keretek közül, tetteikkel tekintélyt szereznek, és mindeközben együttműködnek egymással.

Másrészt, a rendszer bedurvulása azért is történik, mert ezrek tüntetnek, s nem tíz- vagy százezrek vannak az utcán, akik elegendő fizikai erő híján nem tudják megfordítani a konfliktusos helyzeteket. Épeszű ember nem akar erőszakot, ugyanakkor a rendszer bekeményítése sajnos annak az esélyét is felveti, hogy nagyobb tömeggel szemben szintén erőszakkal járnának el a hatóságok vagy a magánhadseregek. Viszont a polgári engedetlenség olyan eszközei, mint például a középületek el-, vagyis visszafoglalása nagyon is múlhat a tömegerő nagyságán.

Fotó: Facebook/Szél Bernadett

A tiltakozások résztvevői váratlan és tiszteletet parancsoló állóképességről tesznek tanúbizonyságot. Ki gondolta volna, hogy ezrek mennek el a belvárosból a Kunigunda útjára tüntetni az állami hírhamisítás ellen? És ki gondolta volna, hogy a politikusok nem pusztán mutogatni fogják magukat, hanem egy békés, első ránézésre nem is annyira fantáziadús akciót – közlemény beolvastatása a huszonegyedik században – kreatívan használnak? A képviselők a jogaikkal élve bementek az állami televízióba, ahonnan a velük történő abszurd fordulatokat élőben közvetítették a Facebook-on.

Az állami televízió – bizonyára felső utasításra – nem azt a taktikát választotta, hogy egy önmagában érdektelen közleményt beolvasva letudja, elaltatja a konfliktust. Inkább a reggelbe nyúló folyosói fogócskára kényszerítette a közemberekhez hasonlóan meglepően kitartó politikusokat.

Végül Szél Bernadettet és Hadházy Ákost a biztonsági őrök szó szerint, és nyilvánvalóan jogsértő módon kidobták az épületből. Az állami tévé előtt dekkoló rendőrök mindezt tétlenül nézték. A rendőrség nem is nagyon akar, de nem is mehet be egy közintézménybe, amit fegyveresek különítményesek őriznek. Ha ezek két képviselőt kidobhatnak, bármit megtehetnek bárkivel.

És ez volna a lényeg: ha egyszer a rendszer felülreagált egy tiltakozást és erőszakhoz nyúl, akkor ez új normává válik. Aggodalomra okot adó kilátás.

Viszont új normává válik több ellenzéki politikus viselkedése is, ami méltó a helyzethez és a felelősségükhöz. Bárhova fokozódik a feszültség, az ellenzéki szavazók végre valós képviselethez jutottak.