Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Sebes György: Játék

2020. április 29. 21:55 - szerző: Sebes György

Milyen édes a gyerek, amikor játszik! Várat épít, hogy elfoglalja. Ólomkatonákkal harcol. Van nehéztüzérsége is, nemcsak kézifegyverek sorakoznak, hanem ágyúk és rakétavetők is. A földön minden, ami a háborúhoz kell. A fejben taktika, stratégia, gondolatok és elképzelések. Játszik a gyerek. Egyedül, vagy a barátaival. Otthon, vagy a játszótéren.

Megszokott kép. Az is, ahogyan a szülő(k) büszkén nézi(k) csemetéjük játékát. De meddig tart, tarthat a büszkeség? Meddig játszhat katonásdit a gyerek? És mikor kell – érdemes – közbeavatkozni? Mikor kell azt mondani, hogy eddig, és ne tovább? Hogy a gyereknek valamikor már fel kell nőnie.

„Egy nagy, katonai jellegű akció kellős közepén vagyunk” – közli a miniszterelnök. Rá figyel az ország. Nem is tehet mást, hiszen kézbe vette az irányítást. Ő szólal meg, ha mondani kell valamit. Ő jelenti be a szükséges lépéseket. Nem hagyná másra. És hadat visel. Látszólag a vírus ellen.

Komoly a helyzet. A járvány terjed. Bárki megfertőződhet. Itt és most határozottnak kell lenni. A szigorúság életeket menthet. Az emberek hajlamosak a pánikra, meg a túlzott magabiztosságra is. Aranyat érhet a megfelelő középút. Az intézkedések között, meg a kommunikációban is.

Sok kórház élén már parancsnok áll. Honvédelmi irányító törzsek jelentek meg a nagyvállalatoknál is. Az utcákon járőrök. Egyelőre értünk jönnek, nem ellenünk. Ezért – ha nem is könnyen, de – elfogadják az emberek. Meg hozzá a magyarázatot, hogy láthatatlan ellenséggel kell megküzdeni, és nem lehet támaszkodni sem a rutinra, sem a tapasztalatokra.

Koronavírus - Az operatív törzs online sajtótájékoztatója
Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Botár Gergely/kormany.hu

A vezénylő tábornok most elemében érzi magát. Megért mindenkit. Például azokat, akik két-három gyermekkel vannak most otthon. „Az maga a dzsihád” – mondja, de e fura sajnálkozáson túl megoldást nem tud kínálni. Leginkább azonban a katonai szótár kifejezéseit tekinti a legalkalmasabbnak arra, hogy kellőképpen ecsetelje a veszélyeket, amiket „úgy kaptunk a nyakunkba másoktól”. Háborús helyzetről beszél. A muníció rendelkezésre áll – teszi hozzá. Csatákat és békekötést említ, az önkormányzatok vezetőivel – köztük a sokat támadott főpolgármesterrel – pedig „bajtársias együttműködésre” törekszik. Legalábbis szavakban. De tőle tudjuk régebbről, hogy főleg a tetteire érdemes figyelni.

Ez már nem játék. Különösen azért, mert játszanak velünk. A hazánkkal és az életünkkel. A retorika ebben az esetben maga az ember. A hatalom megszállottja, aki csak akkor tudja biztonságban gondosan felépített rendszerét, ha mindig kreálhat hozzá ellenségeket. Akikkel aztán megküzdhet, és bebizonyíthatja a híveinek, hogy minden körülmények között diadalt arat felettük. Soros, a migránsok, Brüsszel, mind létező, valóságos ellenfelek voltak, még ha az általuk kiváltott veszélyeket fel is kellett nagyítania. A koronavírus az más. Nincs arca, nem lehet megfogni, orvul támad.

És rájött, hogy a helyzetet jól ki is lehet használni. Már megvan hozzá a rendkívüli felhatalmazás, már szinte megállt az élet, karanténba kényszerült az egész ország. Ha most katonásdit játszunk, jelenléttel, vagy akár csak kifejezésekkel, akkor még lehet fokozni ezt a bizonytalanságot, félelmet.

A nagy cél érdekében semmi sem drága neki. Összefogásra buzdít, de sosem mulasztja el hitelteleníteni mindazokat, akik nem az ő oldalán állnak. A most nehéz helyzetbe került embereket – elsősorban a nyugdíjasokat – a távoli jövőbe vesző ígéretekkel igyekszik jobb kedvre deríteni. Miközben nem kínál segítséget a munkájukat – és ezzel megélhetésüket – most elvesztő sok-sok ezer dolgozónak sem.

És talán már azt sem vesszük észre, hogy változatlanul kampány van. Megszokhattuk az utóbbi években, hogy lénye-gében állandóan a következő választásra készülünk. Most is. A vezénylő tábornok a vírus és a járvány elleni háborúban nem kevesebbet akar megmutatni, mint hogy ő az egyetlen, aki megmentheti ezt az országot. Úgy érzi, ezekben a napokban és hetekben kell elhitetni a választókkal mindazt, amire 2022-ben – ha egyáltalán lesz választás – majd emlékezniük kell. Kétségkívül rizikós vállalkozás, és nagyot lehet vele bukni, de az esélyt nem szalaszthatta el.

Érdemes végiggondolni, mire megy ki a játék. Játék? 

Koronavírus - Kijárási korlátozás Koronavírus - Kijárási korlátozás
Fotó: Koszticsák Szilárd