Heltai András: Magyar-Német Fórum, avagy a szertefoszlott illúziók

2019. szeptember 12. 19:32 - szerző: Heltai András

Antall József miniszterelnök és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter kezdeményezésére 1991-ben ült össze először a Magyar-Német Fórum. Társadalmi kezdeményezésként indult és működött sokáig. A szervezést az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa és bonni, majd berlini politikai intézetek vállalták. A Fórum társelnökei tekintélyes személyiségek voltak, köztük Hámori József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, később Balázs Péter külügyminiszter. Német részről sok évig Elmar Brok, vezető CDU-politikus, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke állt a poszton.

A két ország közötti kapcsolatokban elfoglalt fontos helye miatt a fórum munkájának támogatásáról külön cikkben rendelkezett a két ország közötti 1992. február 6-án kötött együttműködési szerződés is (§ 26 3. p.) A cél a kezdetektől  az volt, hogy nyílt párbeszédben keressenek választ a két országot foglalkoztató politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekre. „A Fórum az aktuális pártpolitikai megközelítéseken túlmutató, közös értékeken alapuló gondolkodást kívánja elősegíteni. A meghívottak a társadalmi, a tudományos, a politikai és gazdasági élet ismert szereplői” – olvashattuk egy korábbi meghívóban.

A Páneurópai Piknik 30. évfordulója – Angela Merkel
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Sok éven át ültem végig a felváltva Budapesten és Berlinben megrendezett fórumokat. Azokon hol mielőbbi EU-felvételünket, vagy a balkáni válság megoldását sürgette a mindenkori magyar kormány – vagy szót emeltek a németországi magyar munkavállalókért, cégekért. Sok éven át mindig ott voltak valamennyi magyar parlamenti párt képviselői – ami a németeknél persze eleve magától értetődött. Ám a szerződésbe iktatott Fórumnak az Orbán-kormány néhány éve véget vetett. Azzal, hogy követelte a magyar társelnök Balázs Péter (akkor már CEU-professzor) leváltását, ami nem talált tetszésre Berlinben.

Pótlásul felértékelték a korábban létrehozott, igencsak jelentéktelen Magyar-Német Ifjúsági Fórumot. A budapesti hivatalos híradás szerint ez ülésezett ezen a héten Berlinben ­ és ez volt a 30. Magyar-Német Fórum. Nem az volt. Az Andrássy Egyetem szervezte találkozóra csak fiatalok jelentkezhettek és nem tudjuk elképzelni, hogy tájékoztatták volt e lehetőségről például a Momentum vagy a DK ifjait. És nem voltak ott persze e Fórumok szokásos szereplői, tudósok, vállalatvezetők, társadalmi szervezetek képviselői.

Politikusok annál többen. Beszélt mindkét ország külügyminisztere. Szíjjártó Péter nem mondott újat, német kollégája, a szociáldemokrata Heiko Maas, sem olyat, ami már nem hangzott el sokszor vezető német politikusok szájából. Bár igencsak fontos, az állami hírügynökség nem tartotta fontosnak idézni:

– A jogállamiság, a sajtó, a kutatás és az oktatás szabadsága európai társadalmaink sok évtizedes küzdelemben kiharcolt értékei. Azok máig meghatározzák életünket, önazonosságunkat, e kérdésekben nincs megalkuvás.

Az egyensúly kedvéért idézzünk magyar politikusoktól is, akiknek kijelentéseiről már az MTI is fontosnak tartotta megemlékezni:

  • „A lényegről, a tényekről kellene beszélni, és nem jogállamisági köntösbe burkolózva egymást bántani" A német sajtóban a magyarországi menekültpolitikáról kialakult képet tekintve kitűnik, hogy "rendszerszintű problémák" mutatkoznak a német médiában. (Varga Judit, igazságügyi miniszter)
  • „A magyar-német viszonyt az utóbbi néhány évben több konfliktus is terhelte. Ennek az az oka, hogy a kétoldalú kapcsolatrendszer áldozatául esett a balliberális média nyomásgyakorlásának.(Novák Katalin államtitkár).

Mosolyoghatunk, de a helyzet lehangoló. Megrendeztek egy úgynevezett Magyar-Német Fórumot és párhuzamosan volt ünnepség a Bundestag falán az 1989 szeptemberi magyar határnyitásról emlékére elhelyezett táblánál. E történelmi eseményre emlékezett igencsak szívélyes hangú beszédében Wolfgang Schäuble, a parlament kereszténydemokrata elnöke a vendégek előtt, akik között nem volt ott az 1989. szeptember 11-i határnyitás egyik fő előkészítője és elrendelője, Németh Miklós kormányfő. Szónokolhatott viszont Kövér László.

S a helyzet még ennél is szomorúbb, független berlini megfigyelők szerint immár egyértelmű,  nem volt véletlen, egyszeri kisiklás, amikor Angela Merkel kancellár a minap arról beszélt az Orbán Viktorral való találkozó alkalmával Sopronban, mily kitűnően használják fel a magyarok az EU-s forrásokat.

Felejtsük el az illúziókat, hogy miközben a német (és a francia, a brit, állítólag „balliberális” média) változatlanul naponta ír a magyar demokrácia fokozatos leépítésének a lépcsőfokairól, a vezető európai hatalom, amelyhez oly szoros szálak fűznek, majd segít rendet csinálni. A vezető európai hatalom igencsak elégedett vagy háromezer magyarországi cége sikeres, gazdaságos tevékenységével. Nemkülönben azzal, hogy bár e kis ország fura ura okoz ugyan gondokat, de ott legalább rend és csend van. Ha pedig derék magyar barátainknak valami nem tetszik, ne válasszák ismét meg nagy többséggel ezt az embert. Teljesen igazuk van, ne legyenek már illúzióink.