Barát József: Egy magyar származású amerikai
Az Egyesült Államokban magyar gyökerekkel rendelkező ember még soha nem töltött be olyan magas posztot, mint amelynek várományosaként a világsajtó lapzártakor Antony Blinkent emlegeti. A külügyminiszteri posztra jelölt 58 éves politikus édesanyja, Judith Blinken magyar gyökerekkel bír, édesapja pedig az a Donald Blinken, aki 1994 és 1997 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. A nagykövet és második felesége jelentős összeggel járult hozzá a Közép-európai Egyetem részét képező Nyílt Társadalom Archívum létrehozásához. Ma a CEU és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány egyik utolsó Budapesten maradt intézménye nagyon is kötődik a leendő külügyminiszterhez: azt Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumnak hívják.
Biden elnöknek persze nem kell a külügyminiszteréhez fordulnia felvilágosításért magyar ügyekben, hazánk az ő számára sem csak egy az apró kelet-közép-európai rendszerváltó államok közül. Az új elnök stábjában kezdte politikai pályáját a néhai Tom Lantos képviselő, aki sohasem vetkőzte le magyar akcentusát. Közeli barátok lettek, annyira, hogy Biden a második feleségével Lantos tanácsára Balatonfüreden töltötte a nászútját. Elnökjelölti kampánya során megerősödhetett az a meggyőződése, hogy Magyarország különleges állam. Az Európai Unió tagországai közül csak Orbán Viktor tette le voksát egyértelműen Donald Trump mellett, és valószínűleg a nagyvilág egyetlen külügyminisztere Szijjártó Péter volt, aki éles hangon oktatta ki az elnöki poszt várományosát. Azt követelte tőle, hogy számoljon be fia Ukrajnában viselt dolgairól, miután egyébként azt is szorgalmazta, hogy Trump kapjon Nobel-békedíjat.
Aligha lesz tehát meglepő, ha Magyarországnak különleges figyelmet szentel majd a következő amerikai kormányzat. Igaz, a cselekvési tere természetesen korlátozott lesz. Téved, aki akár nyílt, akár színfalak mögötti beavatkozástól tart, vagy abban reménykedik – politikai ízlése szerint. Egyébként is: az új kormányzatra roppant feladatok várnak a nemzetközi kapcsolatok újraépítésében, az Egyesült Államok szövetségi rendszerének helyreállításában. Az első lépések egyike várhatóan az lesz, hogy Washington megújítja tagságát a Párizsi Klímaegyezményben és az Egészségügyi Világszervezetben, megerősíti az iráni atomegyezményt. Az egyik legfontosabb és legnehezebb stratégiai feladat, hogy úgy építse át az ázsiai erőviszonyokat, hogy sikerüljön kompenzálnia Trump durva Kína-politikájának következményét: hogy 14 állam nyíltan Amerika-ellenes éllel létrehozta a világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét. Nem mellékes, hogy Biden mindössze két hete lesz hivatalban, amikor lejár az utolsó fontos, Oroszországgal kötött fegyverzetkorlátozási egyezmény. Az új adminisztráció természetesen arra törekszik majd, hogy az Európai Unióval is megerősítse megtépázott kapcsolatait, és ennek persze hatása lesz Magyarországra is.
A leendő külügyminiszter életrajzában nem a magyar származása az egyetlen különlegesség. Saját rockzenekara van például, az „ABlinken” felvételei a Spotify zenemegosztó csatornán is hallhatók. Két kisgyermeke van, az amerikai külügyminiszterek között még nem volt „bölcsis- és ovis-szülő”. Fontosabb, hogy világszemléletének alakítására jelentős hatást gyakorolt, hogy a nevelőapja európai holocaust-túlélő volt. Ezt időről időre megemlíti, amikor arról beszél, hogy az Egyesült Államoknak morális példát kell mutatnia a világ számára. Blinken várhatóan a jogállamiság erős szószólója lesz az EU-s tárgyalások során is, beszédeiben azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak a demokratikus elvei szerint kell cselekednie, meg kell őriznie vezető szerepét, egyedülálló képességét a mozgósításra. Az új külügyminiszter tehát éppoly kevéssé lesz vevő az illiberális demokrácia píártermékére, mint a mélyen hívő katolikus Biden a kereszténydemokrácia orbáni újraértelmezésére.
