Több mint kétszázezer beteget kezelnek félre Magyarországon

A magyar lakosság öt-hat százalékát kezelik véralvadásgátlóval, ám a friss felmérések szerint nagyobbik részüket rosszul. A legnagyobb fővárosi referencialabor adatai szerint a kezeltek 52 százaléka kap túl sok, vagy túl kevés gyógyszert. Van, akinél emiatt ugyanúgy fennáll a trombózis, embólia, stroke, vagy szívroham veszélye, mintha semmit sem kapna, a túlgyógyszerezetteknél viszont gyakori probléma, hogy egy-egy baleset után órákat, napokat kell várni arra, hogy a beteget meg lehessen műteni. Mindezen a rendszeres véralvadásszint-mérés segítene.

2011. november 16., 14:18

Szinte minden családban van olyan beteg, akinek vérhígítót kell szednie. Trombózis, stroke, műbillentyű beépítése után, vagy ha egy vizsgálat kimutatja a trombózishajlamot, a háziorvos többnyire automatikusan nyúl a recepttömbhöz, hogy felírja a betegnek a gyógyszert. Amit aztán egész életében szedhet. Sokszor fiatalok is kénytelenek hónapokra, néha évekre gyógyszerfogyasztóvá válni egy-egy komolyabb baleset, műtét után, hiszen a trombózis elkerülése érdekében ilyenkor is csökkenteni kell a vér alvadékonyságát

Csakhogy a vérhígító gyógyszerek (amelyek az elnevezésükkel ellentétben cseppet sem hígítják a vért, ellenben korlátozzák a véralvadásért felelős K-vitamin hatását) nem veszélytelenek. A rosszul beállított dózis olykor károsabb, mintha a beteg egyáltalán nem szedne semmit sem. Itthon a legtöbb háziorvos ráadásul a jól ismert, de kevéssé korszerű gyógyszert írja fel, amellyel igen nehéz helyesen "belőni" a megfelelő váralvadási szintet.

Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára egy előadásában rámutatott, hogy ma a véralvadásgátlót szedő betegek legalább negyven százalékát rosszul kezelik, azaz túl sok, vagy túl kevés alvadáscsökkentőt, gyűjtőnevén kumarint kapnak. Tekintve, hogy a magyar lakosság körülbelül öt-hat százalékát kezelik alvadásgátlóval, ez azt jelenti, hogy hazánkban kétszázezernél több betegnek van rosszul beállítva az úgynevezett INR szintje, amely a vér alvadékonyságának a kimutatására szolgál.

A fővárosi referencialabor több tízezer mintán alapuló kimutatása szerint az alvadásgátlóval kezelt betegek még nagyobb része, több mint ötven százaléka van rosszul beállítva, amiért többnyire a háziorvos, vagy a maga a beteg a felelős. E felmérés azt igazolja, hogy a fővárosi betegek 32 százaléka olyan kevés alvadásgátlót kap, hogy ugyanúgy fennáll nála a trombózis veszélye, mintha nem is szedne gyógyszert. Húsz százalékuk viszont olyan nagy adagot szed, amely már belső vérzésekhez, súlyos komplikációkhoz vezethet. Baleseti sebészek mindennapi tapasztalata, hogy a mentők által behozott beteget nem lehet megműteni, mert a túlgyógyszerezés miatt elvérezne a műtőasztalon. A laboratóriumi statisztika szerint a kezeltek további fél százaléka, azaz országosan több száz ember állandó életveszélyben van a túl sok kumarin miatt.

Ezek az adatok is mutatják, hogy óriási felelőssége van a háziorvosnak, vagy a kezelőorvosnak a megfelelő adagolás megállapításánál. Az ideális megoldás a véralvadás, azaz az INR szint rendszeres mérése lenne, ám ma Magyarországon nagyon kevés szakambulancia illetve háziorvos rendelkezik az INR-értéket azonnal kimutató berendezéssel. Amíg ez a helyzet nem változik, nem árt, ha a "vérhígító" szedésére szorított ember odafigyel rá, hogy betegségétől függően évente többször, vagy akár havonta többször vérmintát vegyenek tőle.

– A túl magas vagy túl alacsony INR-érték lappangó veszély, amelyről a betegnek nincs is tudomása – mondja Dr. Cikkely Róza laboratóriumi szakorvos. – Sőt, gyakran kialakul benne egy hamis biztonságérzet. És bizony sok páciens nem jut el a munkája mellett havonta egyszer a laborba, hiszen reggel kell menni, várni kell. Már léteznek olyan készülékek, amelyekkel a beteg otthon is megmérheti az INR-értékét, de ezek sajnos még nagyon drágák.

A doktornő azonban bizakodó. Mint mondja, az otthoni vércukormérés ma már mindennapos, bevett dolog, sőt, a hozzávaló felszerelést az egészségbiztosító is támogatja, pedig nem is olyan régen csak a tehetősebbek kiváltsága volt. Remélhetően így lesz ez az otthoni INR-méréssel is, hogy hamarosan sokak számára elérhető lesz. Ez rendkívül fontos lenne, hiszen csak Magyarországon több százezer embert érint ez a probléma – figyelmeztet a doktornő.

(Forrás: Trombózisklub)