Tarol az ötvenéves korosztály körében az okostelefon, a hetvenévesek pedig már vígan szelfizgetnek

2019. május 20. 14:43 - szerző: Koi Tamás

Az ötvenesek körében egyre népszerűbb az okostelefon, és a fotókat megosztó hetven éven felüli netezők negyede posztolt már szelfit egy frissen publikált kutatás szerint. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megrendelésére készült felmérésből az is kiderült: a húsz év alattiaknál az internet szinte az egyetlen információforrás, ötödük már egyáltalán nem néz tévét sem.

Egy év alatt a 2017-es 51 százalékról 64 százalékra emelkedett az okostelefont használók aránya az ötvenes korosztály körében. A hatvan év feletti internetezők 46 százaléka már okostelefonon netezett (2016-ban ez az arány még csak 36 százalék volt), és az is előfordult, hogy okostelefonnal, nem számítógéppel léptek be az internetes közösségbe.

Mára a 14 éves és idősebb népesség kétharmadának van okostelefonja, és a használói egyre inkább hozzászoknak: az okostelefonosok több mint felénél akkor is előkerül az eszköz, amikor például figyelni kellene egy unalmas iskolai órán, munkahelyi értekezleten, elalvás előtt, tévézés vagy közlekedés közben. Nagyjából minden harmadik ember házimunka végzése vagy fürdőzés közben is telefonozik, továbbá közvetlenül az ébredés után is – derül ki a felmérésből. Az emberek olyan helyzetben is előveszik a készüléket, ami korábban udvariatlanságnak számított: a leggyakrabban evés közben (28 százalék), vendégségben (13 százalék), valamint színházban, szórakozóhelyen, koncerten és moziban – utóbbiak együttes aránya tíz százalék.

Az NMHH megbízásából készült 2018-as felmérés szerint az internetezők 91 százaléka nézeget fotókat a neten, 88 százalékuk a Facebookon vagy más közösségi oldalon, és ugyanennyien vannak (86 százalék), akik ezeken a site-okon videókat is néznek. Az internetezők 85 százaléka maga is fotózik vagy videózik a telefonjával, míg digitális fényképezőgéppel, kamerával már csak 39 százalékuk. Magas az igény a képi közlésre is: a netezők kétharmada szokott fotót, egyharmada pedig videót posztolni. A legnagyobb arányban az emberek magukról tesznek ki képet: minden harmadik netező posztolja a szelfijét, más emberekről és állatokról készült képeket pedig tízből három ember tesz közzé.

Míg hat éve ez a szám húsz százalék alatt volt, 2018-ban a hatvanévesek és idősebbek 44 százaléka legalább heti egyszer szörfölt a világhálón. Mostanra az idősek utolérték a többieket általános böngészésben és facebookozásban, statisztikailag eltérő mértékben ugyan, de a többségük böngészik (91 százalék) és facebookozik (66 százalék), 46 százalékuk youtube-ozik, miközben 2012-ben az utóbbi kettő aránya még csak 48 és 35 százalék volt (a böngészők aránya már hat éve is magas, 87 százaléknyi volt). Az online vásárlók száma a korosztályban a hét évvel ezelőtti 9 százalékról 18 százalékra, a bankolóké a 2013-as 22 százalékról 35 százalékra emelkedett, és az online tévénézés is egyre elterjedtebb: arányuk a 2015-ös 6 százalékról 2018-ra 16 százalékra nőtt.

Ötvenéves kor alatt már az internet a leggyakrabban használt napi információforrás – vagy legalább holtversenyben van a televízióval. 2018-ban volt kimutatható először, hogy a kamaszok körében gyakorlatilag minden média elhanyagolható az internethez képest, még a tévé is. A húsz év alattiak 95 százaléka az internetről értesül a számára fontos dolgokról, a tévé már csak tízből három fiatalnál része a napi rutinnak, a nyomtatott sajtó és a rádió pedig szinte eltűnt (1-1 százalék). A húsz és harminc év közöttieknél szintén vezet az internet – 90 százalék körüli arányban –, de még több mint hatvan százalékuk tévézik, ötödük rádiózik is.

A 21. században született generációnak nagyjából a fele – a teljes internetező népesség harminc-negyven százaléka – számolt be arról, hogy amióta interneten néz filmet vagy hallgat zenét, podcastot, azóta kevesebbet vagy már egyáltalán nem tévézik, rádiózik. A 16 és 19 év közötti internetezők egyharmada azt mondja, hogy sosem szokott tévézni, a fele sosem rádiózik, tizedük soha nem kezdett el hagyományos módon tévézni, negyedük pedig – vagyis a rádiót nem hallgatók fele – sosem hallgatott hagyományos módon rádióadást az internet előtt sem.