Magyarországon a szkizofrén betegek egyharmadát nem kezelik, pedig az időben történő felismerés és kezelés akár gyógyulást hozhat

Talán ma a legtöbb stigmával és kirekesztéssel járó betegség. És talán a legtöbb téves információval körüllengett kórkép. Pedig időben felismerve sokak nemcsak élhető életet kaphatnak, de akár el is felejthetik, hogy valaha betegek voltak. Ez a szkizofrénia, amely Magyarországon a becslések szerint mintegy 85 ezer embert érint, de mintegy kétharmada diagnosztizált és áll kezelés alatt. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy merjen mindenki segítséget kérni, már akkor is, ha csak előjelei vannak a betegségnek, mert a legtöbb esetben ez nagyon is jól kézben tartható és akár meg is gyógyítható.

– Az időnként felbukkanó negatív híreken túl az emberek többsége nem sokat tud erről a betegségről, a kialakult sztereotípiák pedig rontják a betegséggel élők felépülésének, a társadalomba való visszailleszkedésének esélyeit. Pedig kezeléssel többségüket szinte teljes emberként nyerheti vissza a család, a társadalom és a munkaerőpiac is az általában rendkívül kreatív betegeket – ez a legfőbb üzenete a szkizofréniával foglalkozó pszichiátereknek, szociális segítőknek, betegszervezeteknek. Ma ugyanis az érintettek nem is merik felismerni, mi is okoz egyszer csak fura változásokat a mindennapi életében, a megbélyegzéstől való félelem és a betegségtudat hiánya az akadálya, hogy időben, még az itt igen súlyos tünetek jelentkeznének. Ezeket nem szabad megvárni.

Fotó: Pixabay

– Olyanfajta megbélyegzés veszi ma körül ezt a betegséget, ami sokszor szinte lehetetlenné teszi a korai felismerést. Ha ezt a szót valaki meghallja, rögtön egészen rémisztő esetek jutnak az eszébe, a társadalom szinte azonnal ki is rekeszt egy ilyen betegséggel küzdő embert. Változtatni kell ezen. Mert egyrészt nem szabad, hogy eljusson bárki is odáig, hogy egészen szélsőséges helyzeteket hozzon ez a betegség, másrészt tudatosítani kell, hogy nagyon jó kezelhető és akár teljes életet is lehet élni vele. Ehhez viszont le kell bontani az e köré épített falakat – mondta Németh Attila, pszichiáter, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgató főorvosa a Lelki Egészség Világnapja alkalmából meghirdetett konferencián. – Ma a betegek 30-35 százaléka nem kap kezelést, vagy azért, mert nem mer orvoshoz fordulni, vagy nem figyel az előjelekre. Legtöbbször sajnos akkut helyzetben derül fény erre a betegségre, amikor már a környezet kér azonnali segítséget. Ennek pedig nem szabadna így lennie. Egyrészt a betegség korán, akár már az előjelek alapján felismerve és kezelve nagyon jól kezelhető, akár visszaadhatja a korábbi teljes értékű életet, másrészt a körötte kialakult nagyon súlyos stigmatizáció megszüntetését is segítené. Mert van, akinek csupán egyetlen epizód fordul elő az életében, ez az esetek 20 százaléka. Ők, ha akkor megfelelő kezelést kapnak, el is felejthetik, hogy valaha találkoztak ezzel a betegséggel. De lényegében minden beteg jó életminőségben élheti az életét, ha komplex ellátást kap. Ennek a gyógyszeres kezelés egy része, de kell hozzá a sokoldalú pszichoterápiás terápia és a szociális támogatás. Igaz, hogy itt gyakori a deklasszálódás, főleg az értelmiségiek körében, vagyis hogy nem tudják munkájukat a korábbi szinten folytatni és igaz az is, hogy egy ilyen hír hallatán a munkáltató is azonnal szabadulni akar munkatársától. Éppen ezen változtathatna a szemléletváltás, hiszen sokak életében ez nem jelent olyan változást, hogy az egész korábbi életüknek búcsút kellene mondania, főleg, hogy ők többnyire rendkívül kreatív és termékeny emberek, másrészt lehet, hogy más munkakörben, de nagyon is hasznos tagjai maradhatnak a társadalomnak” – tette hozzá a főorvos.

– Ma a betegek 40 százalékánál éppen a kezeletlenség miatt maradandó károsodások maradnak. Fontos a visszaesés megelőzése is. A szkizofrénia komplex kezelést igényel, melynek alapja a beteg számára legmegfelelőbb gyógyszeres kezelés kiválasztása, de az életmód, a pszicho- és szocióterápia is. Az első szívinfarktus után az a legfontosabb cél, hogy megelőzzük a következőt. Hasonló a helyzet a szkizofréniánál is, ahol a gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban tarthatjuk a betegséggel élőt és megelőzhetjük a következő visszaesést. A gyógyszeres kezelések sem egyformák: léteznek szájon át naponta szedendő tabletták illetve tartós hatású injekciós készítmények is, amelyeket elegendő akár három havonta egyszer beadni. A folyamatos, megszakítás nélküli gyógyszeres terápia mellett a betegek akár 95 százaléka egyensúlyban marad hosszabb idő után is, lehetőséget kapva a társadalomba történő visszailleszkedésre – folytatta a gondolatmenetet Dr. Szekeres György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense.

A szkizofrénia kezelésének alappillére a gyógyszeres terápia, de 2018-ban több szakember együttműködésének eredményeként elkészült a „Szubjektív betegút szkizofréniában” című úttörő kutatás. Az egyik szerző, Herold Róbert, pszichiáter a Pécsi Tudományegyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense, előadásában elmondta, hogy a betegek számára a család, a pszichiáter és a szociális munkás jelenti a fő támaszt. Lelki támogatásra is szükségük van, de sajnos 82 százalékuk a gyógyszeres kezelésen túl mégsem részesül egyéb terápiában. A betegek nem csupán az újabb visszaesést szeretnék elkerülni, hanem jobb életminőséget, teljes életet szeretnének élni. Ma a szkizofrénia a 15 legsúlyosabb, rokkantságot okozó betegség között van számon tartva, a várható élettartam 15-20 évvel rövidebb náluk, de ennek nem kellene így lennie. Ehhez viszont a stigmák lebontása mellett kell az is, hogy magukkal a betegek igényeivel is legyünk tisztában. Nem meglepő, hogy az érintettek fele egy évvel a kórházi kezelés után nem működik együtt, két év elteltével pedig ez az arány 75 százalék – beszélt a kutatás eredményekről és személyes tapasztalatáról a szakember.

Ezután egy beteg a ezzel a megrázó vallomással állt elő: – Nem vagyok őrült, csak szkizofrén. Oravetz Dániel  a betegséggel él, és ahogyan ő mondta, feleségével és lelki társával együtt írták a „Mentőöv” című könyvüket, mely az első önsegítő kézikönyv Magyarországon. Előadás-sorozatuk országszerte vonzza a betegeket és a segítő hozzátartozókat. Az ő példájuk bizonyíték arra, hogy lehet tartósan, sikeresen teljes életet élni szkizofrénként. Dani két fontos üzenetet emelt ki sorstársainak az előadása végén: „Nem vagy egyedül” és “Soha ne add fel!”

Ahhoz, hogy a betegek minél sikeresebben vissza tudjanak illeszkedni a mindennapi életbe, a környezet támogatására is szükség van. Ez a törekvés hívta életre 19 évvel ezelőtt a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Művészetterápiás Műhelyét, amelyet Bender Márta művészetterapeuta vezet. – A szkizofrén betegek felé elkötelezett szeretet és figyelem szükséges. Mi életteret adunk nekik, lebontjuk a határokat, hagyjuk őket szabadon kibontakozni. Az alkotás mindenkinek örömet, felszabadulást jelent. A betegek érzik, hogy csak rájuk figyelünk, segítünk nekik. Mindenki azt a helyet, azt a szigetet keresi a társadalomban, ahol elfogadják őt. Mi itt ezt a szigetet hoztuk létre. Az alkotás segítségével hihetetlen fejlődéseket látunk. Az alkotók közül többen átlagon felüli tehetséggel rendelkeznek és alkotásaikat számos helyen kiállították már – mesélte  Bender Mária a csapatáról és az itt végzett munka fontos eredményeiről.