Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Vérnyomáscsökkentő: reggel vagy este? - Prof. Dr. Szauder Ipoly válaszol

2020. június 23. 19:00 - szerző: Prof.Dr. Szauder Ipoly

Félrevezető állítás jelent meg egy internetes fórumon az MTI közlése alapján. Ezt olvashattuk: „Lehet, hogy Ön is rosszkor szedi gyógyszerét? A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek akkor fejtik ki legjobban a hatásukat, ha lefekvés előtt szedik őket – ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás. A tabletták jobban védenek a szívroham és agyvérzés ellen, ha lefekvés előtt veszik be, mintha reggel szedik őket”. Nos, valójában nem ilyen egyszerű ez a kérdés. Mielőtt mindenki este kezdené bevenni bármiféle gyógyszerét, tudni kell: az állítás a magas vérnyomás betegség (hipertónia) nem minden típusára és nem is minden gyógyszerével kapcsolatban igaz.

Évek óta tudjuk, hogy a hatékony vérnyomáscsökkentés, illetve a szövődmények megelőzésének érdekében – a magas vérnyomás típusától függően – nem mindegy, hogy melyik gyógyszert milyen adagban és mikor veszik be. Aki a nap második felében szedi a gyógyszert, annak egyébként sem lefekvés előtt, hanem koraeste kell bevennie az orvosságát, ha pedig naponta kétszer szedi, akkor 12 órával a reggeli bevétel után ajánlott az esti adag.

A vérnyomáscsökkentő gyógyszerezés optimális időpontjának megválasztását bő évtizede tudjuk, alkalmazzuk és magunk is több ezer vizsgálatból nyert tapasztalatok alapján ismertettük. Az MTI közlés alapjául szolgáló az European Heart Journal-ben 2019-ben megjelent közleményben Hermida és munkatársai sem pontosan azt állították, amit a fenti idézet tartalmaz. Vizsgálatuk általunk is többször közölt tényeket erősített meg. Ők 5 éven át követett 19000 betegen 24 (48) órás ambuláns vérnyomásmérővel állapították meg a magas vérnyomás típusát, az esti bevételt azonban nem mindenkinek, hanem csak azoknak ajánlják, akiknél az éjjeli – hajnali, reggeli emelkedésű típus áll fenn. Ezen esetekben ugyanis az hatékonyabban előzi meg az agyi és szív szövődményeket, mint a gyógyszer reggeli alkalmazása.

Az érdeklődőknek a jobb érthetőség kedvéért következzék egy rövid bevezetés a hipertónia és annak egyénre szabott, ún. kronofarmakológiai kezelésének világába. Minél inkább elmélyedünk a hipertónia világának tanulmányozásában, annál inkább meggyőződésünkké válhat, hogy a hipertóniának nevezett kórkép olyan, akár a mitológiai számtalan fejű hydra: sokrétű, többdimenziójú betegség-fogalom, melynek okát és igen összetett kórélettanát nem könnyű megismerni-megfejteni.

Dr. Szauder Ipoly
Fotó: Bazánth Ivola

 

Hogyan változik a vérnyomás a különböző napszakokban?

Napszaki (cirkadián) ritmus. Ez a legjelentősebb bioritmus 24 órás periódusokkal. Napszaki ingadozásban a szívverések száma és vérnyomás nappal nagyobb, éjjel kisebb. A vérnyomás napszaki variációját, bioritmusát különböző tényezők befolyásolják. Állandó tényezők: etnikai, nembeli adottságok. Változó belső tényezők: a mentális és fizikai aktivitás szintjétől függően, különösen alváskor az ún. szimpatikus idegrendszer aktivitása éjszaka csökken, míg ébredéskor illetve álló testhelyzetben emelkedik, ebben érhatású hormonoknak, véráramlási tényezőknek és a veseműködésnek is szerepe van. Változó külső tényezők: A legismertebb biometerológiai tényezők közé tartozik fronthatásokon túl (hőmérséklet, légnyomás, nedvesség) a napfolttevékenység, az ionizáló sugárzás, a Föld-mágnesség változása. A változó külső tényezők közé tartoznak a szimpatikus idegrendszerre ható (izgató) szerek, mint pl: alkohol, kávé, kóla, energiaitalok (koffein), tea (tein), drogok (kokain), az ébrenlét-alvás periódusai, az ételfogyasztás időpontjai. Mindez a hipertóniára is hatással van.

 

A hipertónia típusai

A hipertóniának több típusa ismeretes: nappali és éjszakai egyaránt magas, bizonyos mértékig ingadozó értékekkel, vagy a csak nappali vagy csak éjszakai magas vérnyomás, valamint az éjjeli és hajnali emelkedések. Az utóbbi évtizedekben a 24 órás ambuláns EKG és vérnyomás monitorozás (ABPM) során tapasztaltuk, hogy a hipertóniás betegeknél a heveny agyi és szív katasztrófák kialakulása, valamint a napszaki (cirkadián) ritmus között szoros kapcsolat áll fenn.

Az ébredéskori, reggeli, kora délelőtti időszakban megnövekedett vérnyomás független előjelzője lehet az agyi és szív szövődményeknek (stroke, szívinfarktus).

  

A kronofarmakológia az egyén bioritmusához és a hipertónia típusához igazított időpontokban alkalmazott gyógyszerelés. Ez az egyénre szabott kezelés a legeredményesebb.

Sajnos az esetek többségében a bioritmus meghatározása nélküli, sematikus, rutinszerű, napjában egyszer, reggel adott kettős vagy hármas fix kombinációs (két vagy három hatóanyag egyetlen tablettában) kezelés történik. Bár elméletileg a korszerű gyógyszerek 24 órás hatásúak, a tapasztalat mást mutat. Számos tanulmányban (általunk is) bizonyított tény, hogy jelentős különbségek vannak a különböző időpontokban adagolt vérnyomáscsökkentő gyógyszerek időbeli hatásában – ún. kronokinetikájában. Az sem mindegy, hogy milyen típusú gyógyszerről beszélünk, mert nem mindegyik hat így (nincs ún. kronoterápiás hatásuk). Az egyén bioritmusát és a hipertónia típusát 24 órás vérnyomás monitorral felmérve, abban a napszakban adagoljuk azt a gyógyszert, amely arra bizonyítottan hat. Az esti adagolás az éjjeli hajnali emelkedésekre hat leginkább, míg a reggeli bevétel a déli-délutánira. (Már jeleztük, de nem lehet eleget ismételni: az esti adagot nem lefekvéskor, hanem koraeste kell bevenni, ha pedig naponta kétszer szedik, akkor 12 órával a reggeli bevétel után).

A reggel és este is adott gyógyszer pedig hatásában egyenletesen jobban lefedi a 24 órás tartományt, mint a csak reggeli vagy csak esti bevétel.

Finomhangolásra is szükség van: az sem mindegy, hogy milyen dózist adunk reggel és este. A 24 órás ambuláns vérnyomás monitoros (ABPM) tapasztalataink szerint nem minden esetben azonos dózis szükséges.

 

Összefoglalás:

Elmondható tehát hogy nem javasolt mindenkinek este bevenni akármilyen vérnyomás gyógyszert, mert az – a gyógyszer típusától is függően – kevésbé hat a nappali emelkedésekre. A gyógyszerek terápiás tartománya, hatékonyságuk jelentősen függ ezek napszaki (cirkadián) időpontbeli adagolásától. Az otthoni méréseket kiegészítve a 24 órás ambuláns vérnyomásmonitorral (ABPM) szükséges megállapítani a hipertónia típusát, az egyén bioritmusát, majd ennek megfelelően adagoljuk reggel vagy este, vagy mindkét alkalommal a megfelelő gyógyszert. Ezek ismeretében lehet hatékonyan, egyénre szabottan kezelni a hipertóniát: a megfelelően megválasztott szer megfelelő időpontokban adott megfelelő dózisával.

 

Források:

1. Szauder I: A hypertonia kronoterápiája - individualizált kezelés a cirkadián vérnyomásprofil ismeretében. Hypertonia és Nephrologia 2012; 16: 10-15.

2. Szauder I, Csajági E, Major Z, Pavlik G,·Ujhelyi G: Treatment of Hypertension: Favourable Effect of the Twice-Daily Compared to the Once-Daily (Evening) Administration of Perindopril and Losartan. Kidney Blood Press Res 2015;40:374-385 DOI:10.1159/000368513)

3. Szauder I: A hipertónia kronofarmakoterápiája. Egyénre szabott kezelés a cirkadián vérnyomásprofil ismeretében. Magyar Belorv Arch 2019; 72: 263-271