Egy kicsit javult a magyar diákok eredménye a PISA-teszten, de vannak nagyon riasztó jelek

2019. december 3. 10:33 - szerző: Ágoston Zoltán

Minimálisan javult a magyar diákok teljesítménye a 2018-as PISA-teszten, de továbbra is minden területen az OECD-átlag alatti van – írja az Azonnali az erről szóló jelentés nyomán.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által útnak indított teszt a 15 éves diákok kompetenciáját méri a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén. Középpontjában nem a tárgyi tudás áll, hanem az, hogy a gyerekek hogyan tudják használni az iskolában megszerzett tudást. Hatszázezer 15 éves végezte el összesen 79 országból, köztük több mint 5100 diák is, Nincs maximálisan elérhető pontszám, az eredményt úgy állítják össze, hogy az átlagos pontszám 500 körül legyen.

Fotó: MTI/Vajda János

Ami a magyarokat illeti, szövegértésben – vagyis hogy a diákok mennyire képesek érteni, használni, értékelni egy-egy szöveget, és mennyire tudnak rá reflektálni céljaik elérése érdekében – némileg javult a helyzet, a magyar diákok 2015-ben mindössze 470 pontot értek el átlagosan, 2018-ban már 476-ot, miközben az OECD-országok átlaga 487 pont volt. Bár ez reménykeltő, jellemző, hogy 2000-ben, az első PISA-teszt kitöltésekor a magyar diákok még 480 pontot értek el. Árnyalja a képet az is, hogy a legrosszabbul teljesítő, vagyis 407 vagy annál kevesebb pontot elérő magyar diákok aránya 17,6 százalékról 25,3 százalékra nőtt a 2009-es eredményekhez képest.

Matematikában a magyar diákok tudása gyakorlatilag szintén stagnál. 2018-ban az átlaguk 481 pont volt, úgy, hogy a két korábbi felméréskor 477 pontot értek el. Ezen a területen most a 25,6 százaléka tartozott a legrosszabbul teljesítők közé, akik kevesebb mint 420 ponttal töltötték ki a  tesztet. Ez 2012-ben és 2015-ben is 28 százalék körül volt.

A természettudományokban viszont tényleg látványos a magyar diákok visszaesése.  Amíg 2006-ban és 2009-ben  még 500 pont feletti átlagot teljesítettek. 2015-ben már csak 477 pontot, amihez képest a most szerzett 481 pontos átlag nem jelent valódi áttörést. 

Ráadásul ugyanúgy, mint a szövegértésben és a matematikában, a természettudományuk területén is jelentősen nőtt a legrosszabbul teljesítő diákok aránya, amely a 2009-es 14 százalékról 2015-ben 26 százalékra nőtt, és a 2018-as 24 százalék sem jelent érdemi javulást.

Riasztó jel az is, hogy a magyar diákok teljesítményének a javulása nem éri ezt az OECD-átlag javulásának az arányát sem. Jellemző, hogy a lengyel diákok mind a három kiemelt területen 510 pont feletti átlagot hoztak, a csehek pedig 490 felettieket.