Online parák – Kampányt indít a hatóság

2018. augusztus 15. 07:31 - szerző: Koi Tamás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új kampányban népszerűsíti 2011 óta üzemeltetett jogsegélyszolgálatát, az Internet Hotline-t. A kampány gyakran használt emojikat mutat kétféle kontextusban: az egyikben jelentésük ártalmatlan, a másikban bántó, sértő, fenyegető. Az elsősorban 11–16 éves gyerekeket célzó hirdetések nemcsak a problémák felismeréséhez, de a kezelésükhöz is adnak útmutatást. A kampányban kiemelt nmhh.hu/para cím az Internet Hotline oldalára vezet, ahol gyorsan és névtelenül is be lehet jelenteni a jogsértő netes tartalmakat. A hotline munkatársai közreműködnek ezek eltávolításában, vagy tanáccsal segítik a bejelentőt.

A kampány központi üzenete, hogy bár elsőre úgy tűnik, a gyerekek otthonosan mozognak a digitális eszközök és az újmédiás tartalmak világában, gyakran mégis bizonytalanul ítélik meg saját online cselekedeteik közösségi, etikai, akár jogi vonzatait. A kreatívok megmutatják, hogy még a gyerekek által szívesen használt emojik is lehetnek – a szövegkörnyezettől, beszédhelyzettől függően – bántó vagy jogsértő megnyilatkozások. A kampány ez utóbbi helyzeteket nevezi összefoglalóan „parának”. Nem a digitális közeg, nem az új kommunikációs forma hordozza a megfélemlítést, hanem az indulatos, bántó szándékú vagy akár csak átgondolatlan online megszólalás.

A 2011 óta működő Internet Hotline (IH) az NMHH jogsegélyszolgálata, amely internetes jogsérelmek megoldásában segít a bejelentőknek. Az ügyintézés nem hatósági eljárás, a hatóság csak fölkéri a jogsértő tartalmak eltávolítására a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatókat. A hotline 2011 óta több mint négyezer bejelentést fogadott, tapasztalatai szerint a jogsértő tartalmak eltávolításában a szolgáltatók kiemelkedően együttműködők, az esetek túlnyomó többségében hozzáférhetetlenné teszik a kifogásolt tartalmat. A szolgálat weboldala 2017 őszén megújult, reszponzív felületén mobileszközről is könnyen lehet bejelentést tenni. Az Internet Hotline nem gyűjt adatokat a bejelentőiről, akár névtelenül is segítséget kérhet bárki.

Fotó: Shutterstock

Az NMHH fél éve átfogó kérdőíves, személyes interjún alapuló kutatást bonyolított le kétezer gyermekkel (7–16 évesekkel) és szüleikkel a médiahasználati szokásaikról és azokról a szabályokról, amelyeket a családok alkalmaznak, hogy mederben tartsák a gyerekek médiajelenlétét.

A kutatás egy részében az interneten található sértő tartalmakról szerzett tapasztalatokról is érdeklődtek. Az eredmények szerint az online megfélemlítésnek (cyberbullying) leginkább kitett csoport a 15-16 éves lányoké, 27 százalékuk számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben előfordult velük olyan eset, amely internetes megfélemlítésnek tekinthető.

A magyar gyerekeket az online gyűlöletbeszéd sem kerüli el. A kutatásban részt vevők 23 százaléka találkozott az elmúlt egy évben olyan tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, amelyek származásuk, szexuális hovatartozásuk, vallásuk vagy fogyatékosságuk alapján diszkrimináltak társadalmi csoportokat. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre magasabb az ilyen tartalmakkal szembesülők aránya.

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar gyerekek milyen adatokat osztanak meg magukról online. A válaszok szerint a kutatásban megkérdezett legidősebb gyerekek (15-16 évesek) 35 százaléka legalább négy információt megad magáról a közösségi felületeken. Jellemzően a nevüket, korukat, iskolájuk nevét, általában az e-mail-címüket, valamint képet is megosztanak magukról. Online jelenlétükben az elérhetőség és a megmutatkozás igénye gyakran felülírja a biztonsági megfontolásokat.

Az Internet Hotline friss kampányának kreatívjai mindhárom kiemelt problématerületre figyelmeztetnek: az internetes megfélemlítésre, az uszító tartalmakra és a személyes adatokkal való visszaélésekre is.