Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Még nem tudjuk, honnan jött a vírus – Mélyponton Washington és Peking viszonya

2020. május 24. 20:00 - szerző: Barát József

Donald Trump amerikai elnök és külügyminisztere, Mike Pompeo többször is megerősítette: súlyos bizonyítékaik vannak arra, hogy a COVID–19-világjárvány kórokozója a vuhani mikrobiológiai laboratóriumból szabadult el. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői és az amerikai hírszerző ügynökségek vezetői ugyanakkor számos nyilatkozatban adtak hangot meggyőződésüknek: a vírus természetes eredetű, génszerkeszetében nem viseli magán semmilyen külső beavatkozás nyomát. A két állítás között nincs feloldhatatlan ellentmondás, miközben az egyre élesebb vita valójában már nem is arról szól, hogy honnan ered a vírus, sokkal inkább arról: melyik ország lesz a 21. században a világ vezető hatalma?

A mikrobiológiai kutatások történetében már többször előfordult, hogy vírusok szabadultak ki biztonságosnak hitt laboratóriumokból. A világ utolsó feljegyzett feketehimlő-megbetegedésének forrása 1978-ban például egy brit laboratórium balesete volt, 2007-ben emberi hiba következtében kutatóhelyről szöktek ki a száj- és körömfájás kórokozói, sőt, volt eset, hogy egy amerikai laborból ebolavírus szabadult el.

– Amióta léteznek virológiai laboratóriumok, azóta vannak balesetek is, ám a kutatóhelyek működésének szabályozása is folyamatosan fejlődik, ráadásul elszigetelt, egyes eseteken kívül még lokális járványról sem tudunk, amelynek oka laborbaleset lett volna.

Ezt mondta a 168 Órának Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológiai laboratóriumának kutatója. Mint kifejtette, a legszigorúbb szabályok szerint működő, úgynevezett BSL-4-es minősítésű kutatóközpontokra, amilyen a vuhani és a pécsi is, brutálisan kemény előírások vonatkoznak. Ilyen laborokban a kutatók szkafandert viselnek, külső forrásból kapják a levegőt. A helyiségekben negatív nyomás van, tehát ha valahol a légmentesen záró acélajtók ellenére szivárgás lépne fel, a levegő csak befelé áramolhatna.

Ma a világ 30 országában már 70 BSL-4-es minősítésű laboratóriumban kutatják a halálos megbetegedéseket okozó vírusokat, és a világjárvány körülményei között új kutatóhelyek is nyílnak. Ennek oka nem csak az, hogy a COVID–19 vírus ellen a tudományos kutatásban korábban sohasem látott anyagi és szellemi erők koncentrálódnak. Az is, hogy megértettük: már most megkezdődött a versenyfutás a jövő kórokozóival. Azok támadása elkerülhetetlen, mert a földön élő 7,7 milliárd ember napról napra kiterjeszti az életterét, benyomul az ott élő állatok világába, ráadásul a klímaváltozás miatt évről évre állatfajok tízezrei indulnak vándorútra a számukra megfelelő időjárást keresve. Így új és újabb vírusokkal kerülünk kapcsolatba. A növekvő járványveszély viszonyai között milliók élete múlhat a virológusok eredményein.

A világ számos intézetében a kutatók figyelmének középpontjában, ahogy Pécsett, úgy Vuhanban is, a denevérek állnak.

Érhető: ezeknek a repülő emlősöknek eddig 1230 faját írták le, és nem biztos, hogy a lista teljes. Miközben a denevérek a biológiai egyensúly fenntartásának fontos szereplői, számos evolúciós szempontból fontos, számunkra veszélyes vírust hordoznak.

A világ leghíresebb víruskutatója ma alighanem Si Cseng-li, akit a kínai média nyomán „bat ladyként”, azaz denevérasszonyként emlegetnek. A kutató és az általa vezetett team egész Kínát bejárta a denevéreket kutatva. Ő volt az, aki 2003-ban a Jünnan barlangjaiban élő lópatkódenevérek guanójából azonosította az akkori SARS-CoV vírust, amely egy állatpiacon árult cibetmacska közvetítésével került emberi környezetbe. A kórokozó azóta 774 ember életét oltotta ki.

Si asszony a SARS-CoV vírus géntérképének leírása óta világszínvonalú intézménnyé fejlesztette a vuhani mikrobiológiai kutatóközpontot, amely 2017-ben Kínában először szerezte meg a BSL-4 es minősítést. Számos nemzetközi kutatást is vezettek innen. Például azt, amelynek során – mint ezt az Economist hetilap megírta – egy más vírusokat is hordozó egér testében a SARS-CoV vírus emberre is veszélyes törzse jött létre. Si Cseng-li akkor arra figyelmeztette a világ közvéleményét, hogy a SARS-vírusok továbbra is halálos veszedelmet jelentenek, nagyobb figyelmet kell fordítani a kutatásukra. A kísérletsorozatban amerikai és olasz kutatók is részt vettek, az eredményekről az intézet hírlevelében 2015-ben jelent meg összefoglaló. Csakhogy a tanulmányt 2020 áprilisában törölték. Ahogyan az a közlés is eltűnt a ResearchGate oldalról, amely szerint a vuhani laboratóriumban Hupej és Csencsiang tartományból származó élő denevérek százait tartották.

És eltűnt maga a denevérasszony is. Si Cseng-li hónapok óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Mindez erősítette a gyanút: lehet, hogy a laboratóriumban természetes úton létrejött vírus szabadult ki? Dr. Siről előbb az a szóbeszéd járta, hogy értékes dokumentumokkal az Egyesült Államok párizsi nagykövetségén jelentkezett, de a napokban hírt adott magáról a WeChat közösségi médiafelületen. Igaz, csak írásban, a képét nem lehetett látni. Azt írta: kutatótársaival semmi rosszat nem tett, továbbra is eltökélten hisz a tudomány erejében. És hogy eljön a nap, amikor a felhők eloszlanak, és kisüt a nap.

A hivatalos kínai verzió szerint a denevérasszonynak nincs mitől félnie, hiszen az általa vezetett kutatóközpontnak csak annyi köze van a járványhoz, hogy a génszerkezetét ott írták le, amit azonnal nyilvánosságra is hoztak. A tudósok azt is közölték, hogy a denevérből származó SARS-vírus 96 százalékban azonos a COVID–19-járvány kórokozójával, csak egy lényeges különbség van közöttük: az eredeti vírus proteintüskéi nem képesek emberi sejtekhez kapcsolódni. Ezt a tulajdonságot azonban az állami magyarázat szerint a kórokozó nem a laboratóriumban szerezte meg, hanem a városi állatpiacon. Ott a járvány előtt még árultak mindenféle szerzetet, a mosómedvétől a görényig. Talán még tobzoskát is, márpedig tobzoskában később igenis találtak már olyan vírust, amely kiindulópontja lehetett a világjárványnak. Egy EcoHealth nevű civil szervezet az állatpiacról begyűjtött 585 tisztítórongy közül 33-ban kimutatta a SARS-CoV-2 vírust. Ez jelentős közvetett bizonyíték.

Jelentős, de miért kellett törölni a tanulmányokat? Hol van a denevérasszony? Miért nem engedik be a vuhani intézetbe a WHO szakértőit? Kemenesi Gábor lapunknak azt mondta: tudományos megalapozottsággal csak az állítható, hogy a vírus genetikai mintázatából egyértelműen következik, hogy az természetes eredetű. Igaz, még nincs meg az állat, amelyről a kórokozó emberre ugrott, de személy szerint sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kínai viszonyok között egy állatkereskedő megriadt, és eltüntette maga mögött a nyomokat, mint azt, hogy egy BSL-4-es minősítésű laboratóriumból kiszabaduljon egy vírus.

A pécsi kutató az eltűnt tanulmánnyal kapcsolatban kifejtette: abban, amit az Economist megírt, ő semmi gyanúsat nem talál. A laboratóriumok éppen arra valók, hogy ott kísérleteket végezzenek, hogy ott ilyen vagy olyan módon a vírusok géneket cseréljenek. Enélkül nincs kutatás, kutatás nélkül pedig nem lesznek új gyógyszerek, és nem lesznek vakcinák, kutatás nélkül védtelenek maradnánk. Hogy esetleg élő denevéreket tartottak volna a vuhani intézetben? Dél-Afrikában is tartanak. A dzsungel mélyén csak nem folytathatnak mikro- biológiai kutatásokat az ebola leküzdése érdekében! A denevérvírusokkal kapcsolatos, emberi életeket mentő kutatások elején ott kell lenniük a denevéreknek.

Az Egyesült Államok és Kína egyre keményebben feszül egymásnak. És ennek a konfliktusnak csak a felső rétege, hogy egy Kínából indult világjárvány az Egyesült Államokban szedi a legtöbb áldozatot. A fertőzöttek száma Amerikában már meghaladja az 1 millió 300 ezret, a halottaké pedig lapzártakor a 85 ezerhez közelít. Ez akkor is nagyon sok, ha bizonyos kétséggel fogadjuk a hivatalos kínai közlést arról, hogy az amerikai fertőzöttek száma több mint 16-szor múlja felül a kí-naiakét, a halálos áldozatok esetében pedig 18-szoros a szorzó.

Amikor Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden amerikai életéért tízmillió dollárt fog követelni Pekingtől, mert Kína eltussolta a járvány veszélyét, és a vuhani tudósok szerinte nem tartották be a biztonsági előírásokat, természetesen többről van szó, mint a járványról. És nem csak arról, hogy novemberben elnökválasztás lesz. Ma már az a kérdés, hogy az Egyesült Államok marad-e a világ vezető hatalma, vagy miközben Amerika a járvánnyal birkózik, Kína veszi át a helyét. Ez pedig nemcsak Peking gazdasági és tudományos súlyától függ, hanem attól is, hogy az emberek elismerik-e követésre méltó világhatalomnak.

AFP_U441I
Fotó: AFP Contributor

Peking a koronavírus-járvány elszabadulása utáni hetekben meglepően jó píárteljesítményt nyújtott, mint olyan segítő hatalom, amely másutt el nem érhető orvosi védőfelszereléseket, lélegeztetőgépeket küld, orvosi segítséget nyújt a rászorulóknak. Aztán Kínából beindult egy intenzív nacionalista propagandakampány, amelynek keretében a kínai diplomaták gyakran sértegették fogadó országaikat, és a szállítmányokért cserébe köszönőleveleket kezdtek követelni tőlük, hogy otthon azokat lobogtassák. A kínai külügyminisztérium sajtószóvivője egyszer csak közölte, hogy a vírust valójában az amerikai hadsereg kezdte terjeszteni, a pekingi állami média pedig Kína cipőjére ragadt rágóguminak nevezete Ausztráliát, amiért az a koronavírus ügyében magyarázatot mert követelni. A pozitív változás után csak hetek kellettek ahhoz, hogy Kína imázsa számos országban az 1989-es Tienanmen téri vérengzés óta nem látott mélységekbe zuhanjon. Ebben persze az amerikai vádaknak is részük van, ám a Donald Trump–Hszi Csin-ping szupernehézsúlyú világragadónak még az őszi elnökválasztásig is sok menete lesz.