Amerikai tudósok: az aszfalt jobban szennyezheti a levegőt mint az autók füstje

2020. szeptember 7. 16:41 - szerző: 168 Óra

A frissen aszfaltozott utak és a kátrány tetőfedő lemezek – különösen a meleg nyári napokon – ontják magukból a káros anyagokat. Az aszfalthoz kapcsolható másodlagos szerves aeroszol-kibocsátás (secondary organic aerosol, SOA) éves szinten, városi közegben akár meg is haladhatja a gépjárművek kibocsátását, és a levegőszennyezés forrásai között jelentősen növeli a nem belső égésű motorokból származó szennyezők arányát – írja a Science Advances folyóiratban közzétett tanulmány nyomán a Qubit. 

Az amerikai kutatók tapasztalatai szerint a legtöbb szennyező anyagot akkor bocsátotta ki az aszfalt, amikor az útburkolat-készítés szokásos hőmérsékletére, vagyis 140 Celsius-fokra hevítették. Az aszfalt hűtésével párhuzamosan a kibocsátás is csökkent, de 60 Celsius-fokon is jelentős maradt – és Los Angeles-ben nyáron gyakori, hogy az aszfalt ennyire átforrósodik. A kutatócsoport megállapította azt is, hogy a napsütés is jelentősen növeli a kibocsátást. Az útburkolatokhoz használt aszfalt esetén már mérsékelt fény is akár 300 százalékos növekedést hozhat a kibocsátásban, hőmérséklettől függetlenül.

Fotó: Pixabay

A kutatók a Dél-Kalifornia új útburkolataiból és tetőiből származó éves kibocsátást is megbecsülték. Számításaik szerint a friss aszfalt évi 1000-2500 tonna szilárd vagy folyékony szennyező részecskével terheli a légkört, miközben a fosszilis üzemanyaggal hajtott autók kibocsátása ugyanezekből csak 900-1400 tonnára jön ki egy évben (légnemű szennyezőkről tehát nem volt szó). Mindkét érték eltörpül amellett amellett az évi 4500-9500 tonnát elérő részecskeszennyezés mellett, amely az illékony vegyi anyagok, például rovarirtó szerek, bevonatok, ragasztóanyagok, tisztítószerek, kozmetikai szerek használatából fakad.  

Magyarországon több mint 32 ezer kilométer hosszú közúthálózat több mint 30 ezer kilométerén borítja aszfalt és bitumen az utakat.