Felfedezték a genetikai ollót a kémiai Nobel-díjasok, akiket meglepett az elismerés

2020. október 7. 17:42 - szerző: 168 Óra - forrás: MTI

A kémiai Nobel-díj mindkét kitüntetettjét meglepte az elismerés híre. Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus egyaránt azt mondta a szerdai bejelentés után, egyelőre alig tudja felfogni, hogy Nobel-díjat kap a genetikai olló felfedezéséért.

Emmanuelle Charpentier elmondta, nagyon érzelmesen reagált a Stockholmból érkező telefonhívásra. Gyakran mondogatták neki, hogy meg fogja kapni a díjat, mégis meglepte, amikor megtörtént. "Még hozzá kell szoknom" - jegyezte meg.

Emanuelle Charpentier
Fotó: Youtube

A németországi Max Planck-intézethálózat patogéntudományi egységének 51 éves vezetője kitért arra, hogy ez az első alkalom, hogy egy tudományos Nobel-díjon kizárólag nők osztoznak. "Remélem, hogy ennek pozitív üzenete van, különösen a tudományos pályára készülő lányok számára" - mondta. "Azt hiszem, bizonyítottuk, hogy női tudósok is kaphatnak díjakat. Fontosabb azonban, hogy a nőknek a kutatásaik által befolyásuk legyen a tudományban" - fűzte hozzá.

    Jennifer Doudnát "teljesen sokkolta" a Nobel-díj híre. "Egy kis helyen nőttem fel Hawaiin, és soha nem gondoltam volna, hogy ez meg fog történni" - mondta a Nature tudományos folyóiratnak a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének professzora. "Nagyon sok csodálatos tudóst ismerek, akik soha nem fogják megkapni a Nobel-díjat, és nem azért, mert ne lennének fantasztikusak" - folytatta, hozzátéve, hogy ez alázatra készteti.

Charpentier és Doudna a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben. Az általuk kidolgozott eljárás az indoklás szerint forradalmasította az élettudományokat, hozzájárul a rák elleni új terápiák kidolgozásához és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat.

A molekuláris olló felfedezése és a Nobel-díj odaítélése között kevesebb mint tíz év telt el, ez szakértők szerint rövid időnek számít a világ legrangosabb tudományos elismerése esetében. Az eljárásban rejlő hatalmas lehetőségek - Doudna egyik start-up cége például már a koronavírus elleni küzdelemben való alkalmazhatóságán dolgozik - azonban egyesek szerint aggodalomra adnak okot, attól tartanak, hogy rossz célokra, például "dizájner bébik" létrehozására használhatják. "Nagy gonddal kell kezelni" - mondta Claes Gustafsson, a kémiai Nobel-bizottság elnöke, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a CRISPR/Cas9 egyértelműen nagy lehetőségeket kínál az emberiség számára.

Gustaffson nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a bizottság más kutatókat is számításba vett-e a génszerkesztés szűkebb területéről. Az eljárás ugyanis évek óta húzódó szabadalmi vita tárgyát képezi a Charpentier és Doudna, illetve a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem Feng Zhang vezette közös kutatócsoportja között.