H1N1: Melyik vakcina üt nagyobbat?

Újra fellángolhat a vita arról, vajon jobban jártunk volna-e külföldről rendelt vakcinákkal. A minap Szalka András infektológus, a Szent László Kórház nyugalmazott orvos-igazgatója úgy fogalmazott: több szempontból is jobb lett volna importált oltóanyagot használni. Ugyanakkor hangsúlyozza: nem célja senkit lebeszélni arról, hogy a magyar oltóanyaggal oltassa magát.

Szalka András: "azzal főzzünk, amink van"

Ha a politika az Omninvest oltóanyagát választotta, akkor azzal kell oltani mindenkit - nyilatkozta Szalka András infektológus, a Szent László Kórház nyugalmazott orvos-igazgatója. Szerinte inkább importálni kellett volna az oltóanyagot. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy milyen alternatív megoldásokat tartana jobbnak az Omninvest vakcinájához képest, az infektológus kifejtette: Európán belül három olyan vakcinát is gyártanak, melyek kevesebb fehérjét, és nem alumínium adjuvánst tartalmaznak, szemben az Omninvest oltóanyagával. A hazai vakcina higanytartalma miatt aggódók félelmeit is el lehetett volna oszlatni, ha Magyarország megállapodott volna valamelyik érintett állammal a minden szempontból jó minőségű oltóanyag behozataláról - fűzte hozzá.

Melyik vakcina a jobb?

A hazai vakcina minőségével kapcsolatban felmerült kérdésekről korábban a 168 Óra Online Bujdosó Lászlót, a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnökét kérdezte. A szakértő elmondta – legutóbb az amerikai vakcinával való összehasonlítás kapcsán –, hogy az Omninvest oltóanyaga kevesebb mellékhatást okoz, mint a külföldi vakcinák. Ennek oka az, hogy a viszonylag kis szériában gyártott magyar oltás előállításakor olyan módszert alkalmaznak, amely nagy termelési kapacitásnál nem jöhet szóba.

A vakcinagyártók szerte a világon csirkeembrióban szaporított vírust használnak az oltóanyag előállításához. Amikor a vírustartalom eléri a maximumát, a tojásból elszívják a vírust. Az így eltávolított anyag azonban a víruson kívül számos más összetevőt is tartalmaz: elsősorban tojásfehérjét, ebben pedig baktériumokat, amelyektől meg kell tisztítani a vírust – magyarázta.

A magyar gyártó biológiai tisztítási módszert használ, a nagy külföldi cégek ultracentrifugálással választják szét a vírust és a ballasztanyagokat. A tojásfehérjét alkotó fehérje és a vírus fehérjéje azonban nagyon közel vannak molekulasúlyban egymáshoz, ezért ultracentrifugálással nehezebben elkülöníthetők. Ennek eredménye az, hogy míg a magyar vakcina egy dózisában legfeljebb nyomokban található meg a tojásfehérje, a multinacionális cégek gyártmányaiban ötször nagyobb mennyiségben fordul elő. Az oltási reakciókért, a szövődményekért pedig nem a vírusfehérjék, hanem pontosan ezek a ballasztanyagok a felelősek.

Bujdosó László szerint abból a szempontból is jobb a magyar vakcina, hogy olyan adjuvánst (segédanyagot) tartalmaz, mely nem vált ki oltási reakciót. A hazai vakcinában az alumínium-foszfát gél mintegy becsomagolja a vírusokat és lassanként engedi ki az immunrendszer számára – magyarázza. A külföldi nagy cégek olyan adjuvánst választottak, melyben cápamájolaj van. Az eredmény: több vakcinát lehet előállítani, hatékony immunválaszt vált ki az oltóanyag, ám izomba fecskendezve rosszabbul fogadja a szervezet.

Egyre többen fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel

Tovább emelkedett az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma; a heti jelentés szerint 18 százalékkal többen betegedtek meg, mint az azt megelőző héten - közölte az egészségügyi miniszter szerdán újságírókkal. Összesen 40.300-an fordultak orvoshoz az előző heti 34.100-hoz képest - mondta el Székely Tamás. Kórházban 346 embert ápoltak, harmadával többet, mint az előző héten. Közülük 29 ember szorult gépi lélegeztetésre, ami duplája az azt megelőző hetinek. Az elmúlt heti, a miniszter által közölt adatok szerint, a gyerekek aránya 37 százalék, a betegek közel negyede 15-24 éves fiatal, húsz százaléka pedig 25-34 éves.

"Az oltások jól haladnak" - fogalmazott a tárcavezető, körülbelül a lakosság 20 százaléka kapott oltást.

Székely Tamás megerősítette, a legjobb védekezés a H1N1 vírus ellen a védőoltás. A kismamák oltását még inkább preferálni kell, hiszen ők a kiemelt kockázati csoportba tartoznak.

A szakminiszternek nincs arról tudomása, miszerint konkrét bejelentés érkezett volna arról, hogy egy adott háziorvos megtagadta volna az oltás beadását.

Az intenzív terápiás részlegekről szólva Székely Tamás azt mondta, minden egyetemi klinikán, súlyponti intézményben és megyei kórházban van ilyen részleg. Elmondása szerint 1200 intenzív ágy és 1080 lélegezető gép van országszerte, a tárca által készített "vészforgatókönyv" szerint azonban bármikor módosítható a beutalási rend – írta az MTI. Megjegyezte: a megbetegedések gyakorisága eltérő az országban, ezekben a hetekben a leginkább a közép-magyarországi régió érintett.

A kismamák oltásáról és az infektológiai szakmai kollégium véleményéről szólva a miniszter azt mondta, sok terhes nőt beoltották már, a védőoltások veszélytelenebbeknek bizonyultak, mint a vírus szövődménye, és a szakmai kollégium is úgy foglalt állást, hogy oltani kell a várandósokat.