H1N1: a maszk nem sokat ér

Bár hivatalosan javallják az oltást, a közvélemény máig bizonytalan, hogy oltassa-e magát vagy sem. Sőt, olyan cikkek is megjelentek meg a sajtóban, hogy immár elkésett az egész oltási akció. Igaz-e ez?

Egyik sem igaz. Sosem késő oltani. A járvány addig tart, amíg olyan szervezetet talál a vírus, amit meg tud fertőzni. Annál is inkább javasolt az oltás, mert a járványnak tavasztól bizonyára lesz egy második hulláma is, így a megelőzés nagyon fontos. A tapasztalat az, hogy a második hullám, nem ismert okok miatt, több szövődménnyel jár, és mindig súlyosabb, mint az első. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak két év alatt majdnem biztosan a 70 százaléka átesik a betegségen. Akik védőoltást kaptak, nem betegednek meg. Másoknál olyan enyhe lehet a betegség, hogy talán észre sem veszik. Mások ágynak esnek, rosszul érzi magukat, táppénzre mennek. Egy részük a komplikációk miatt kénytelen szakorvoshoz fordulni, és vannak, akik a szövődmények miatt kórházba kerülnek. A kórházba kerültek 10-25 százalékát az intenzív osztályra viszik, ahonnan nem mindenki kerül ki élve.

A most megnyílt oltópontokon hogyan tudják ellenőrzi, hogy nem oltatja-e be magát olyasvalaki, akinek egyéb betegség miatt ellenjavallt lenne?

Ne tudok olyanról, akinek ellenjavallt lenne. A krónikus betegeknek nemhogy ellenjavallt, hanem éppen nekik javallt leginkább. Elsősorban nekik van rá szükségük, az immunbetegeknek, az asztmásoknak, a terheseknek. Az oltópontokon viszont nem akarjuk oltani azokat, akiknek ingyenes oltóanyag jár, mert nem akarjuk keverni az elszámolást. Az ingyenes oltóanyag a háziorvosoknál áll rendelkezésre.

Ha valaki átesett egy influenzaszerű betegségen, de nem tudja milyen típuson, az rögtön oltassa magát, vagy várjon?

Szerintem ne várjon, csak három napot a láz megszűnése után, amikor már jól érzi magát, nyugodtan lehet oltani.

Készülnek-e erősebb felvilágosító kampánnyal? A tapasztalat ugyanis az, hogy a lakosság 90 százaléka zsebkendő nélkül, maximum a kezébe hörög a zsúfolt helyeken (tömegközlekedés, üzletek ), így fogja meg a fogantyút, az árut a polcokon, puszta kézzel fogdossa a pékárut. Utcán már cipőben járó kisgyermeket beállítják a kerekes bevásárlókocsiba, a talpáról ragad mindaz, amit az utcáról felszedett a kosárra, így az élelmiszerre is. Nem gondolják, hogy felvilágosító kampánnyal kellene javítani ezeken a balkáni állapotokon?

Májustól szeptember végéig 90 százalékban higiénés kampányt folytattunk. Ha még erősebb kampányt csinálunk, akkor is ugyanez lesz, az emberek viselkedése nem szokott egy kampánytól egyik napról a másikra megváltozni. Amennyiben a következő évi költségvetés lehetővé teszi, tavasszal folytatjuk a kampányt– de az ilyesminek hatása legfeljebb húsz év múlva lesz. Épp ezért, mert ilyen a higiénés állapotok, fontos, ha valaki hazamegy, azonnal mosson kezet, és ne nyúljon a szeméhez.

Számos nyugati országban ugrásszerűen megnőtt most bizonyos fertőtlenítőszerek használata. Ezeket könnyű kezelni: a folyadékból egy adagolókupaknyi kell a vízbe, és fertőtleníti a gyümölcsöt, élelmiszert, tárgyakat. Magyarországon tabletta formájában lehet kapni gyógyszertárban fertőtlenítőt, de használata jóval komplikáltabb, és nem olcsó mulatság. Nálunk miért nem terjedtek el a nyugati országokban használatos fertőtlenítők?

Az élelmiszerekkel kapcsolatos higiénés és egyéb feladatokat szeptember elsejétől a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felügyeli, nekünk minden jogkörünk megszűnt. Így mi még javaslatot sem tudunk tenni, hogy milyen fertőtlenítőszert importáljanak.

Milyen maszkot érdemes venni?

Véleményem szerint nem érdemes maszkot venni. Kivétel az egészségügyi dolgozóknak bizonyos vizsgálatokhoz, illetve sebészeti maszkot érdemes venni a fertőzött betegeknek, hogy a vírus ürülését kicsit megfogják, illetve a betegeket otthon ápolóknak. A maszk megelőzési célból való utcai viselete azonban nem befolyásolja a járványt. Igaz, egy jól szűrő maszk, ha valaki nem dugja ki belőle az orrát vagy a száját, valamit szűrhet – de 1500-2000 forintba kerül, és nyolc óránkét cserélni kell.