Forradalom a rákgyógyításban – Már az onkológiának is vannak antibiotikumai és vakcinái

2019. június 3. 06:21 - szerző: Kun J. Viktória

Egyes kutatók meg vannak győződve arról, hogy hamarosan a fertőző betegségekhez hasonlóan lesz legyőzhető a rák. Akadnak, akik ennél visszafogottabbak ugyan, mégis igazi forradalomról beszélnek, és vannak, akik egyelőre nem érzékelik a változás szelét. Daganatos megbetegedések gyógyítását új alapokra helyező gyógyszerek, génhibára fókuszáló kezelések, legújabban az immunterápia – sokféle új remény született. Az viszont tény: ma a világ orvostudományának fókuszában az immunterápia áll, amelynek segítségével a korábbinál sokkal több beteg nyer minőségi életéveket.

Az onkológiában zajló forradalomról a laikusok leginkább a Facebookról értesülhetnek. A közösségi oldal tette például közismertté Tóth Róbertnek, U23-as Európa-bajnok kajakosnak az esetét. A sportoló egy egészen ritka daganatos betegségben, adenoid cisztikus carcinomában szenved. 2017-ben támadta meg a kór a könnycsatornáját, majd áttétek alakultak ki a gerincén és a májában is. Ez az egyike azoknak a daganatos betegségeknek, amelyekre ma nincs elfogadott standard terápia. A 29 éves sportoló is az onkológiában történt legutóbbi áttörésnek, az immunterápiának köszönheti, hogy esélyt kapott a túlélésre, a gyógyulásra. Tóth Róbertet jelenleg az Egyesült Államokban kezelik, a legfrissebb hírek szerint egyre jobban van. „Egy éve várunk jó hírekre, ma végre megkaptuk! Annyira jó volt látni a CT-felvételen, hogy a májam újra normál méretű, a tumorok kisebbek, valamint sokkal kevesebb van belőlük. Hat hete 72 kg voltam, ma újra 80 felett vagyok. Remekül érzem magam! A mai nap akkor is ünnep, ha még nagyon sok van hátra” – üzente Tóth Róbert a Facebookon.

Mitől különleges az ő esete? Attól, hogy az orvosai nem a ritka betegségének aktuális kezelésére koncentráltak, hanem annak genetikai hátterére. Vagyis jelenleg nem a könnycsatorna daganatát kezelik, hanem azt a génhibát, amely a tumort okozza. Ez a megközelítés Peták István kutatóorvos, az Oncompass igazgatója szerint új alapokra helyezte a daganatokkal szembeni küzdelmet.

– Ma már tudjuk, hogy 25 ezer génünk van, és azt is, hogy ebből megközelítőleg 600 olyan, amelynek a hibája lehet felelős a daganatok kialakulásáért – mondja lapunknak Peták István. – Ezeket ma minden betegnél meg lehet határozni. A génhibák kétféle módon támadhatók: az egyik az úgynevezett célzott terápia, amely kikapcsolja a hibás gént, illetve az általa kódolt hibás jelátviteli fehérjét. A másik lehetőség az immunrendszer azon képességének kihasználása, hogy képes felismerni a hibás gént, hibás fehérjét – mint idegen antigént –, és az azt termelő daganatot el tudja pusztítani.

A szombathelyi kórházban 1,1 milliárd forint értékű fejles
Fotó: Varga György

Tavaly az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszaku azért kapott orvosi Nobel-díjat, mert rájöttek, hogy vannak olyan betegek, akiknek a daganatában lévő hibás géneket valóban felfedezi az immunrendszer, de maguk a tumorok olyan fehérjéket termelnek, amelyek azt üzenik az immunsejtnek, hogy „meg kell halnia”. Az érintett betegek esetében ezek a fehérjék felelősek azért, hogy az immunrendszer nem működik. Ma már ezen – az immunrendszert gátló – fehérjék ellen is vannak célzott kezelések. A terápia csak azon betegeknél hatásos, akiknek az immunrendszere képes felismerni a daganatot. Abban, hogy kiderüljön, az adott betegnél mekkora eséllyel fog hatni az immunterápia, a molekuláris diagnosztika nyújt segítséget. Ha csak egy-két gén hibája felelős a daganat kialakulásáért, akkor kisebb eséllyel lesz hatékony az immunterápia, viszont egy jól kiválasztott célzott kezelés különösen hatásos lehet. Azoknál a betegeknél viszont, akiknek az esetében sok génhiba együttesen hozta létre a daganatot, nehezebb egy célzott gyógyszerrel sikert elérni, de éppen ők azok, akiknél nagyobb eséllyel hatnak az immunterápiák.

– 2017-ben orvostörténeti jelentőségű eseménynek számított, hogy törzskönyvezték az első daganatellenes gyógyszert, amelyet bármilyen emberi daganat ellen be lehet vetni, ha a molekuláris diagnosztikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy hatásos lehet. Ez a gyógyszer maga az immunterápia, amit bármilyen olyan emberi daganattal szemben lehet alkalmazni, ami szakkifejezéssel élve mikroszatellita instabil. Szerencsére ez a vizsgálat már Magyarországon is elérhető – folytatja Peták István. – Eddig azt próbáltuk meghatározni, hogy adott daganattípusban melyik terápia a leghatékonyabb. Ma már meg tudjuk határozni, hogy milyen molekuláris okok miatt alakult ki a daganat, és miért nem működik az immunválasz, vagyis a gyógyításban az okokra tudunk koncentrálni. Ezt az új kezelési módszert nevezzük precíziós onkológiának. Ugyanaz a forradalom zajlik most, mint a fertőző betegségeknél korábban, amikor felfedeztük, hogy többfajta szervben létrejövő gyulladásos betegség oka ugyanaz a baktérium vagy vírus lehet, és a kezelés kiválasztásának szempontja inkább a kiváltó kórokozó gyógyszerérzékenysége, mint a szerv vagy szövet, ahol a gyulladás kialakult. Az onkológiában is vannak már antibiotikumaink és vakcináink.

Peták István szerint a forradalom abban is jelentkezik, hogy amíg korábban egy évtized alatt összesen tíz-húsz új terápiát törzskönyveztek, az elmúlt öt évben 63-at, csak tavaly pedig 15-öt. 2003 óta hihetetlen mértékű a fejlődés, míg akkoriban például a tüdődaganatos betegek 5-10 százalékánál alkalmazhattak célzott kezelést, ma már e betegek 50 százaléka kaphat célzott vagy immunterápiát, teszi hozzá a kutató.

A legutóbbi ESMO-nak, a kontinens legnagyobb onkológiai találkozójának, valamint a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság éves kongresszusának fókuszában is az onkológiai immunterápia állt. A kutatók és orvosok egyöntetűen forradalomról beszéltek, mérföldkőnek tekintve a legújabb kezelésfajtát. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet orvos-igazgatója, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság onkopulmonológiai szekciójának elnöke már egyetemista korában is sejtette, hogy az immunrendszer adhat majd megoldást a daganatos betegek gyógyítására. Az elmúlt csaknem harminc évben egy ideig távolabb került a kutatómunkától, mivel a napi gyógyításban találta meg önmagát, de az immunterápiás vizsgálatokban a kezdetektől részt vett, betegeit ma már rutinszerűen gyógyítja ezzel a kezeléssel. Szép sikerrel.

Betegfigyelő monitorrendszert kapott a Tűzoltó utcai gyermekg
Fotó: Szigetváry Zsolt

 

– Az immuno-onkológiai kezelés új dimenziót nyitott a tüdődaganatok gyógyításában – mondja Bogos Krisztina. – Legutóbb, 15 évvel ezelőtt, a célzott kezelés hozott ekkora áttörést, hiszen akkor olyan betegek is esélyt kaphattak a hosszú távú túlélésre, akiknek addig jó esetben is legfeljebb nyolc-tíz hónap adatott. Miközben a célzott terápia csakis olyan betegeknél alkalmazható, akiknél bizonyos genetikai mutáció áll fenn, ami jelentősen szűkíti a kört, addig az immunterápia más hatásmechanizmuson alapul. Nem a hibás génnel foglalkozik, hanem abban ad segítséget, hogy blokkolja a ráksejtek felismerhetőségének gátját, így az immunrendszer számára már azonosíthatóvá válik az „ellenség”. Orvostanhallgatóként egy limfómacentrumban dolgoztam, az immunrendszer daganatos megbetegedésekben való szerepét kutattam, és az érdekelt, vajon mi akadályozza az immunválaszt, miért nem tud az úgynevezett ölősejt valóban működni, és természetes úton azonnal elpusztítani az elburjánzott rákos sejteket. Úgy érzem, az idő engem igazolt: itt van a kulcsa a rákbetegségek elleni küzdelemnek. Az elmúlt évek tapasztalatai kellettek ahhoz, hogy lássuk: ez jó irány, az immunterápia tényleg hat.

Bogos Krisztina emlékeztet, hogy sokáig csak a sebészi kés jelentett megoldást – egyébként ma is ez az elsődleges orvosi beavatkozás –, a műtét azonban leginkább csak korai stádiumú betegeknél alkalmazható, és nem is minden szövettípus esetében. A hetvenes években indultak a platinabázisú kezelések, aztán a következő évtizedekben ezeket kombinálták, ekkortól már lehetett érzékelni számottevő eredményeket. Áttétes, kiterjedt daganatoknál 60-70 százalékban tudták kezelni a betegeket, igaz, ezzel csak nyolc-tíz hónapos túlélést lehetett elérni.

– A célzott terápia 15 évvel ezelőtti elterjedése után az úgynevezett tumormarker alapján már lehet tudni, hogy hatásos lesz-e a kezelés. Ha igen, akkor kiterjedt daganatok esetében is akár öt-hat, de akár nyolc évvel is ki lehet tolni a túlélést, jó életminőségben – mondja Bogos Krisztina. – Az évente diagnosztizált tízezer új daganat 20 százaléka úgynevezett kissejtes tüdőtumor, ennek a kezelése a nem kissejtes tüdőrák mellett mostohagyereknek számít. Műtéti beavatkozás kizárólag korai stádiumban jöhet szóba, de minden esetben kiegészítő szisztémás kezelésre is szükség van. A kissejtes tüdőrákban a célzott kezeléssel végzett vizsgálatok nem hoztak áttörő eredményt. Az erre érzékeny daganatok esetében a kemoterápia és a sugárkezelés kombinációját alkalmazhatjuk. Viszont már a kissejtes tüdődaganat esetében is törzskönyvezés alatt áll az első immunterápiás készítmény, ami a hagyományos kemoterápiás kezeléssel egy időben alkalmazva szignifikáns túlélési esélyt kínál majd ennek a betegcsoportnak is.

Bogos Krisztina azt mondja, jelenleg azoknál a tüdődaganatos betegeknél, akiket műteni is lehet, teljes gyógyulás várható. Akiknél a sebészeti beavatkozás nem végezhető el, folyamatos javulás elérhető ugyan, de a teljes gyógyulás ritka. Gálffy Gabriella, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet kutatási és oktatási igazgatója, az onkológiai és járóbetegcentrum vezetője is állítja: a tüdődaganat kezelésében mérföldkövet jelent az immunterápia.

– Csak az én praxisomban 150-200 olyan beteg kapott már minőségi életéveket, akinek korábban legfeljebb hónapokat adhattunk volna – mondja. – Ez óriási eredmény. Három nagy csoportjuk van a kezeléseknek, az egyik a sebészeti kezelés, ami teljes gyógyulást hoz, de ez mindössze 25 százalékuknál jöhet szóba. A többieknél a célzott kezelés, ami a hagyományos kezelésekkel (kemoterápia, sugárkezelés, műtét) szemben egy meghatározott molekuláris célpontra irányul. Ez a célpont általában egy fehérje, amelyet egy olyan gén kódol, amely valamely mutáció miatt meghibásodott. A génről átíródó fehérje ezekben az esetekben – egy beragadt gázpedálhoz hasonlóan – a folyamatos növekedésre és osztódásra sarkalló jelet fog továbbítani a sejtmag felé. A célzott terápiák feladata, hogy a hibásan működő fehérje vagy más, a daganatsejt jelátviteli láncolatában elhelyezkedő, szintén hibásan működő molekula működését gátolja, leállítva ezzel a tumorsejt növekedésének és osztódásának folyamatát. És két-három éve megjelent az immunterápia. Most már azt mondhatjuk, hogy a betegek jelentős részénél van lehetőség a legújabb kezelésekre. A kezdetektől optimista voltam, és az idő igazolta is, hogy ma már többéves túléléshez tudunk segíteni olyan betegeket is, akiknek korábban nem volt esélyük, ráadásul kevesebb és sokkal kíméletesebb mellékhatásokkal kell számolnunk. Egyelőre a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák esetében alkalmazzák az immunterápiát, de a helyzet napról napra változik, egyre többféle rosszindulatú betegségben ad gyógyulást ez a kezelés.