Tizennyolc cápa- és rájafajt nyilvánítottak védettnek, betiltották egy vidrafaj kereskedelmét

2019. augusztus 25. 18:44 - szerző: MTI

Tizennyolc veszélyeztetett cápa- és rájafaj, köztük a világ leggyorsabb, 130 kilométeres sebességre is képes cápafaja, a röviduszonyú makócápa, valamint háromféle tengeriuborka védelem alá helyezését szavazták meg a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben zajló tanácskozáson vasárnap. A jövőben védeni kívánt fajok közé tartozik a röviduszonyú makócápán kívül a hosszúuszonyú makócápa, valamint több ékfejű- és hegedűrájaféle. Felvételük az egyezmény 2. számú mellékletébe azt jelenti, hogy az aláíró országok csak akkor foghatják ki őket a tengerből, ha bizonyítani tudják, hogy kereskedelmi célú halászatuk nem veszélyezteti a fennmaradásukat.

Az indítványt heves viták után, de a szükséges kétharmados többséggel fogadták el a tanácskozáson részt vevő delegációk. A makócápák védelem alá helyezése ellen szavazott többek közt az Egyesült Államok, Kína, Japán és Új-Zéland, melyek szerint nincs elegendő tudományos bizonyíték arra, hogy a védeni akart fajok fennmaradása veszélyben lenne. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a cápákra a halászat jelenti a fő fenyegetést. A védett státusz életbe lépéséhez szükséges még, hogy az augusztus 28-i plenáris ülés is megszavazza az előzetesen elfogadott indítványokat. A védelmi előírásokat megszegő országokat szankciókkal sújthatja a CITES. 

Röviduszonyú makócápa
Fotó: Shutterstock

A négyméteresre is megnövő makócápa rendszerint járulékos zsákmányként kerül a halászhajók hálóiba, a piacon azonban jól eladható, mert uszonyuk Ázsiában ínyencfalatnak számít. A Földközi-tengerből már gyakorlatilag kihaltak a makócápák, és más tengereken is jelentősen megcsappant az állományuk. A cápákkal az a probléma, hogy nagyon lassan szaporodnak, egy nőstény csak 18 éves korára válik ivaréretté. 

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) egy márciusi jelentése szerint a legutóbb vizsgált 58 rája- és cápafaj közül 17-et fenyegeti a kihalás, különösen aggasztó a rövid- és a hosszúuszonyú makócápák helyzete. 

Az egyezmény történetében első ízben megszavazták három tengeriuborka-faj felvételét is a 2. számú mellékletbe azzal, hogy a rájuk vonatkozó szabályozás csak egy év múlva lép életbe. Az ázsiai országok által kedvelt állatokat a túlzott lehalászás fenyegeti, márpedig a WWF természetvédelmi szervezet szerint kulcsfontosságúak az ökoszisztémák egészsége szempontjából.

A vasárnapi ülésen megszavazták azt is, hogy az Ázsiában honos simaszőrű vidra kerüljön át a 2. számú mellékletből az 1. számúba, ami egyenlő a nemzetközi kereskedelmének betiltásával. Természetvédők szerint az elmúlt 30 évben legalább 30 százalékkal csökkent a vidrák száma a világon, és a folyamat felgyorsult azáltal, hogy divat lett házikedvencként való tartása, főleg Japánban, ahol a szaporodó vidrás kávéházak 10 ezer dollárt is megadnak egy vidrakölyökért. 

Simaszőrű vidra
Fotó: Wikimedia Commons

Egy másik faj, az ázsiai kiskarmú vidra átsorolásáról hétfőn szavaznak. 

A vasárnap ülésen leszavazták eSwatini (volt Szváziföld) indítványát arról, hogy a 40 éves kereskedelmi tilalmat lazítva engedélyezzék számára a raktáron lévő orrszarvútülkük és a területén élő 66 szélesszájú rinocérosz szarvának kereskedelmi értékesítését. A nagyrészt a Dél-afrikai Köztársaság által körülvett, de Mozambikkal is határos ország érvelése szerint az Afrika déli részén fekvő országokban már hatékonyan védik a vadon élő állatokat, és nem szabad őket büntetni azért, mert az északibb országokban ez még nincs így.  Egy orrszarvú védelme a vadorzóktól évi 3500 dollárba kerül, amit az ország nem engedhet meg magának, és egy tülköt el lehet távolítani anélkül is, hogy komolyabb szenvedést okoznának vele az állatnak is, ráadásul újranő - érvelt eSwatini, amely a CITES-ből való kilépéssel is fenyegetőzött az indítvány elutasítása esetére. Namíbia is elbukott azzal a kísérletével, hogy saját orrszarvúit áthelyeztesse a mindenféle kereskedelmet tiltó 1-es mellékletből a megengedőbb 2-esbe, és így lehetősége legyen vadásztrófeák értékesítésére és élő állatok eladására természetvédelmi projektek vagy állatkertek számára.