Az evészavarok jó része lelki problémákból ered

Az evési zavarok általánosságban a civilizációs betegségekhez tartoznak, és jellegzetesen az adott társadalommal kapcsolatosak, valamint a társadalom szépségideáljával összefüggésben alakulnak ki. A férfiakat nem pontosan ugyanazok az evészavarok jellemzik, mint a nőket, bár van némi átfedés. Manapság újabb típusok jelennek meg, amelyek a férfi társadalmi szépségideálhoz kapcsolódnak. Ilyen például az izomdiszmorfia, ami tulajdonképpen az anorexia fordítottja: a nagyon nagy testtömeg, a súly és az izomzat ellenére ezek a személyek nagyon satnyának érzik a testüket, és mindenféle kompenzáló gyakorlatot végeznek, túlzásba vitt testedzést, illetve szteroidokat használnak.

A szakértő felhívta a figyelmet egy ide tartozó új áramlatra is, nevezetesen a túlzásba vitt egészségesség kérdéskörére. Az ilyen zavarokkal küszködők azok, akik például a divatos és népszerű diéták megszállottjaivá válnak. Ezeknek a zavaroknak sokféle hátterük lehet. Ebben a vonatkozásban leginkább az anorexia és a bulémia az, amely mindenki számára jól ismert. Ma már kiterjed vizsgálatok és kutatások folynak annak kiderítésére, mi állhat e betegségek hátterében.

Varga Márta elmondta: e betegségek kialakulásában jelentős a szerepük a biológiai meghatározottságnak, azaz a genetika tényezőknek. Ugyanakkor bizonyos traumák vagy személyiségjellemzők – mint például a perfekcionizmus vagy a belső bizonytalanság, a kényszeresség – hajlamossá tehetik az egyén szervezetét az ilyen jellegű zavarok kialakulásra.

Előfordulnak olyan jellegzetes családi minták is, amelyeknél ez az evészavar megjelenhet. Általában a család leggyengébb, legsérülékenyebb tagja válik a tünetek hordozójává. Az ilyen zavarok – leginkább az anorexia – esetén fontos szerepe van a családterápiának.

Fontos a szociokulturális tényezők szerepe is. Azé a társadalomé, amelyben élünk, azoké a szépség- és teljesítményideáloké, amelyek körülvesznek bennünket. Maga a fogyasztói társadalom is hozzájárul e betegségek létrejöttéhez és fennmaradásához. A közeg ugyanis arra biztat bennünket, hogy legyünk egészségesek és kövessük azt a szépségideált, amely megjelenik a médiában. Azt is sugallja, hogy a vásárlás, a fogyasztói magatartás a boldog élet záloga. Tehát boldogságunk ezen ideálok elérésén, a jó fogyasztóvá válás érzetén is alapulhat.

Ha viszont sokat eszünk, azaz ha fogyasztunk, az előbb vagy utóbb hízással járhat. Ennek ellensúlyozására viszont kialakul az egészségspirál, ami a megszállottság szintjéig is nőhet. Innentől kezdve ez a megszállottság eluralja az ember viselkedését, számtalan fizikai szövődménnyel járhat, a társas kapcsolatok rovására mehet.

Ebben az úgynevezett biopszichoszociális modellben a biológiai tényezők, a pszichés tényezők és a szociokulturális tényezők együttesen vannak jelen.

Varga Márta kiemelte, hogy a nyugati orvoslásban az orvostudomány fejlődésével a test került fókuszba, miközben a lélek háttérbe szorult, pedig a test és a lélek mindig is elválaszthatatlanok voltak egymástól.

A szakember három fontos betegségcsoportot említett.

– Létezik egy úgynevezett konverziós folyamat, amikor a lelki tényezők testi tüneteket okoznak. Általában a testi tüneteknek nincsen semmilyen fizikai vagy orvosi okuk, nem mutat pozitív eredményt egyetlen orvosi vizsgálat sem, viszont az adott személy szenved tőlük. Itt általában olyan pszichés probléma okoz gondot, amelyet az egyén nem tud levezetni, nem talál rá megoldást.

– Vannak az úgynevezett funkcionális betegségek, amikor szintén nem találnak orvosilag meghatározható okot, ám a szervezet valóban nem úgy működik, ahogyan kellene. Sokszor ezt is pszichés életmódtényezők okozzák, például a stressz.

– A harmadik csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek konkrét, orvosilag mérhető tünetekkel jelentkeznek, illetve lelettel kimutatható a jelenlétük. Ilyen esetekben a tünetek erejét nagyon erősen meghatározza a stressz, illetve a beteg pszichés állapota.

A szakember kifejtette, nem véletlen, hogy nagyon sokan az alternatív medicina felé fordulnak, mert abban mindig is holisztikusabb módon jelent meg az ember: több oldalról megközelítve, nem csak a testet kiragadva belőle. Egyre nagyobb az emberekben a pszichével, a lélekkel való foglalkozás iránti igény, és ennek az elfogadottsága növekszik, jóllehet még mindig stigmatikus tud lenni, ha valaki pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordul. Ám a helyzet változik, főleg a fiatalabbak már nyitottabbak erre.