A parlagfű-allergia immár népbetegség

Európában Magyarországon a legnagyobb a parlagfű-szennyezettség, korszerű készítményekkel és immunterápiával azonban jól kezelhető a parlagfű-allergia – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Gálffy Gabriella allergológus. A Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa szerint a gyógyszertárban recept nélkül kapható készítmények csak egy-két hétig használhatók folyamatosan.

2014. április 23., 18:43

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) elterjedése Európában a második világháború után kezdődött. A parlagfűmagok a gabonaszállítmányokkal jutottak át az európai kikötőkbe. Jelenleg a parlagfű-szennyezettség Európában Magyarországon a legnagyobb. Ez részben a parlagfű fejlődéséhez szükséges kedvező klimatikus viszonyokkal, részben a mezőgazdaság által műveletlenül hagyott területek nagyságával, és nem kis részben a nem kielégítő parlagfűirtással függ össze. Az ország különböző területein, megyéiben a pollenterhelés nem teljesen azonos, azonban azt bátran mondhatjuk, hogy parlagfűmentes terület nincs ma Magyarországon.

Idehaza a parlagfű jellemzően július végétől október végéig virágzik. A pollen okozta tünetek súlyossága függ a napi pollenkoncentráció mértékétől és a magas pollenkoncentrációjú napok számától. 100 db/m3 feletti koncentráció már nagyon súlyos tüneteket okoz az arra érzékenyekben, a legmagasabb mért értékek ennek többszörösét mutatják. A magas pollenszámok jól korrelálnak a parlagfű-allergiások számával, panaszaival. Az allergiás időszakban a napi pollenjelentésből a parlagfű-allergiásoknak fel lehet készülni a következő napokra, ami segít a programtervezésben.


A szénanáthások előfordulási gyakorisága a nemzetközi felmérések alapján 25-40 százalék, amit 2020-ban 50 százalékra jósolnak. Tehát majdnem minden második embernek ma is vannak allergiás panaszai. Az allergiások között körülbelül 30 százalékban a parlagfű okozza a panaszokat. Leggyakrabban a fiatalabb, 20-50 éves korosztályt érinti, akik aktívan dolgoznak, tanulnak. Az allergiás panaszok, az orrviszketés, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, könnyezés és gyakran a köhögés jelentősen befolyásolják a betegek életminőségét, rontják a teljesítményüket mind a tanulásban, mind a munkában, ezenkívül a pihenésüket is befolyásolják. Gyakran a munkahelyről, iskolából hiányoznak a betegek, mert olyan erős allergiás tüneteik vannak. A szénanáthás betegek 30-40 százalékánál asthma bronchiale is fennáll, tehát a két betegség együttesen fordul elő.

A nyár végi allergiás panaszok alapján fordul a beteg allergológushoz vagy egyéb szakorvoshoz. A diagnózist a vizsgálat során cutanteszttel (Prick-teszttel) végezzük, ami 15 percen belül ad eredményt – mondta dr. Gálffy Gabriella. Akinél ez nem kivitelezhető, annál vérvételből igazoljuk az allergiás hátteret. A diagnózis birtokában antihisztamin-tablettával, illetve lokális szemcseppel és orrspray-vel látjuk el a beteget, amelyeknek tünetcsökkentő hatásuk van. Ezek a készítmények korszerűek, a betegek hosszabb ideig, akár évekig is használhatják mellékhatás nélkül. Hosszabb távú megoldást jelenthet az immunterápia.

Fontos tudni, hogy a szénanátha hátterében mindig ott a felső légút eosinophil sejtes gyulladása, tehát olyan készítményekkel kell a beteget ellátni, aminek van gyulladáscsökkentő hatása. A fenti készítmények ezek közé tartoznak. Azok az orrspray-k, amelyeket a beteg a gyógyszertárban recept nélkül tud venni, nagyon jól és gyorsan csökkentik az orrpanaszokat, azonban csak 7–14 napig használhatók folyamatosan! Az elterjedt természetgyógyászati készítmények nagy részének sincsen gyulladáscsökkentő hatása.

A jelenlegi korszerű készítményekkel és immunterápiával a parlagfű-allergiásoknak sem kell a nyár egy részét panaszosan tölteni – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Gálffy Gabriella allergológus, a Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa.