Új adószabályok léptek életbe - Július a közterhek újrarendezésének hónapja
Abban reménykedik a kormány, hogy a cégek nem fognak számla nélkül vagy nem valós értéken kiállított számlákkal csalni.
A mostani lépés érinti a gyakran a tisztességes gazdálkodásra fittyet hányó alapítványokat, de a társasházakat is.
Magánszemélyekre mindez még nem vonatkozik, ám jövőre, ha egy külföldi partner részére állítottak ki számlát, akkor már nem kerülhetik el az adatszolgáltatást.
A taxisoknál a papíron történő számlaadás megmarad, az adatszolgáltatási kötelezettség azonban nem. Hasonlóan kell eljárniuk az adómentes magán-egészségügyi szolgáltatóknak és ingatlanértékesítőknek is. Félreértések elkerülése végett: most sem szűnik meg a nyugtaadás lehetősége, a kisvállalkozók többsége él is ezzel, és a számlákat továbbra is ki lehet állítani számlatömbben, viszont ezt nem 15, hanem 8 napos határidővel kell megtenni. A NAV megígérte, hogy szeptember 30-ig nem fogja szankcionálni a nem teljesítőket.
Ugyancsak július 1-jétől minden nyugdíjasra érvényesek azok a szabályok, amelyek szerint sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjbiztosítási járulékot nem kell fizetniük, viszont ezáltal már nem tudja a nyugállományban lévő a nyugdíjalapját növelni.
A nyugdíjasoknak a jövőben a nyugdíjkorhatár betöltésétől korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatniuk a nyugellátás mellett,
de a közalkalmazotti jogviszonyban öregségi nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységnél a járadék folyósítását továbbra is szüneteltetni kell a foglalkoztatás alatt. A nyugdíjasnak ezentúl indoklás nélkül fel lehet mondani, és nem kaphat végkielégítést sem. Ettől függetlenül egységes, 18,5 százalékos, egykulcsos általános társadalombiztosítási járulékot vezettek be, ebben vonják össze a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. A szociális hozzájárulás (szocho) mértéke ezentúl 17,5 százalék helyett 15,5 százalékos. Ezzel szemben 1,5 százalékkal emelkedett a megbízási jogviszony alapján biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége: 17 százalékról 18,5 százalékra.
Ugyancsak július 1-jétől szankciókra számíthatnak azok a magánszemélyek, akik a havi 7710, illetve napi 257 forint egészségszolgáltatási járulékot nem fizetik meg az esedékes hónap 12. napjáig.
Ha a hátralék összege meghaladja a 46 260 forintot (vagyis a díj havi összegének a hatszorosát), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a társadalombiztosítási azonosító jelét (taj szám) érvényteleníti.
Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a taj szám. Vagyis addig – a sürgősségi ellátás kivételével – minden egészségügyi szolgáltatásért fizetni kell. Méltányolható okból lehet fizetési haladékot vagy részletfizetési kedvezményt kérni. Szolidaritási alapon – a járulék megfizetése nélkül – biztosítottnak számítanak a kiskorúak, valamint valamennyi nappali oktatási intézmény tanulói, hallgatói, a saját jogú nyugdíjasok, a különböző gyermekgondozási díjban részesülők és a menekültstátuszban lévők.
Június 30-án lejártak a járvány miatt március óta alkalmazott munkavállalói adókedvezmények, amikor is csak a 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kellett befizetni. A munkáltatók mentesültek a szocho és a szakmunkásképzési hozzájárulás, valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetése alól is, a rehabilitációs hozzájárulást is mérsékelték. A kkv-k közül többen a hiteleik után kamatmentességet is élvezhettek eddig, de a vészhelyzet elmúltával ezek a kedvezmények megszűntek.
A legnagyobb vihart azonban az váltotta ki, hogy a jövő évtől megváltozik a kisvállalkozók tételes adójának (kata) kedvezménye.
Ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a 3 millió forintot, akkor a 3 millió forint feletti rész után 40 százalékos adót kell lerónia a munkáltatónak. Így nem éri majd meg a bújtatott foglalkoztatás. Az adókedvezmény részbeni eltörlése 400 ezer vállalkozót érint.
