Túlfűtés után lehűlés – Egyre több növekedési kockázatot észlel a Pénzügykutató

A szerdán közzétett előrejelzés szerint a Pénzügykutató elemző gárdája arra számít, hogy az egyelőre még kedvező konjunkturális helyzetben idén 4,4 százalékkal bővül a magyar gazdaság, de 2019-ben 3,2 százalékra mérséklődhet az iram, mert a külső környezetben egyre több a kockázat. a kereskedelmi háborúktól a részvény- és ingatlanpiacokon fúvódó buborékokon keresztül az olajárak alakulásáig. A belső források is apadóban, különösképpen szűkös a munkaerő kínálata, ezért a versenyszférában az várható, hogy a vállalkozások a termelékenység javítására költenek majd. A külső  egyensúlyi mutatók – részben az uniós transzferek miatt – tükrözik ugyan a körülmények kedvezőtlenebbé válását, de még nem fokozzák az ország sérülékenységét.

Mint Várhegyi Éva tudományos tanácsadó kifejtette, a gazdaságot az EU-alapok mellett a bőségesen kiáramló keresetek húzták, azaz a jövedelmek 11 százalékkal, de reálértékben is 8,7 százalékkal emelkedtek. A választási évben ellazult költségvetési politika folytatásának azonban gátat szab, hogy a kormány mindenképpen három százalék alatt kívánja tartani a GDP arányos hiányt.

Egyre nehezebb helyzetbe kerül a Magyar Nemzeti Bank , hiszen az amerikai és a közép-európai jegybankok is szigorítanak, s visszavesz a pénzbőséget teremtő monetáris céljaiból is európai is. A magyar azonban még élénkíteni próbál, s nem tart az infláció felpörgésétől, bár jövőre már egész évben három százalékot meghaladó mértékben emelkedhetnek az árak.

Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs arra emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben felfelé javított tavalyi 23 százalékos beruházási adata után idén 17, jövőre csak 9 százalékos bővülés várható.

Az előrejelzés szerint idén a költségvetési deficit a GDP 2,3 százalékra rúghat, de a megelőlegezett uniós támogatások késlekedő beérkezése egyre nagyobb kockázatot teremt. Az államháztartásnak okozott problémánál is aggasztóbb azonban – tette hozzá Lengyel László elnök-vezérigazgató –, hogy miközben Magyarország arányosan sikeresen hívta le az uniós alapokból neki szánt összeget, a térségben jóval kevesebb beruházást valósított meg a csatlakozás óta, mint a visegrádi országok, a balti államok, valamint Románia és Bulgária, vagyis nem tudott érdemben felzárkózni a fejlettebb nyugati-európai térséghez, s az utóbbi években nem sikerült versenyképes belső forrásokat létrehozni a hosszabb távon fenntartható növekedés előmozdítására.

A Pénzügykutató teljes előrejelzése elolvasható itt.