Tabudöntő adatbázis

1200-1800 milliárd forint. Évente ennyi közpénzt költünk el. És ennyiről nem tudjuk pontosan megmondani, mire ment, és megérte-e. Miközben például Chilében bárki böngészhet az ottani közbeszerzési hatóság weboldalán, és rendszerezett formában letöltheti a közbeszerzések adatait, idehaza érdeklődő állampolgár és kutató egyaránt sötétben tapogatózik.

Pedig a megoldás pofonegyszerű: online elérhető, egyetlen kattintással letölthető, Excel-táblába rendezett adatbázis kell. Ezen dolgozik harminc hónapja a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének Korrupciókutató Központja. 80 ezer közbeszerzési eljárás és körülbelül 150 ezer szerződés rendszerezésével létrehozzák a Makabot, a Magyar Közbeszerzési Adatbázist. S hogy miért csak tizenhét évvel a közbeszerzési törvény elfogadása után lesz ilyenünk, ráadásul kutatók önszorgalmából, nem pedig állami elhatározásból? Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a központ társigazgatója kulturális deficitről beszél.

– A magyar államigazgatásból sok területen hiányzik a tényekre alapozott gondolkodás és az adatok tisztelete. Ezért a precíz adatbázis-építést sok esetben nem is tartják fontosnak. Olyan technológiai megoldásokat használnak, amelyek még az internetkorszak előttiek. Szemléletváltás kell az adatok kezelésében ahhoz, hogy megbízható állításokat tehessünk a közbeszerzésekről, illetve tágabb értelemben: a kormányzat hatékonyságáról. Most a politikusok sokszor úgy érvelnek, mint a 19. században. „Járva az országot ezt hallottam, azt mondták nekem, ilyen-olyan tapasztalatokat szereztem...” A közbeszerzési tanács a 2000-es évek elején igen korszerűtlen módszereket alkalmazott a közbeszerzési adatok nyilvántartására, és ma sem a legmodernebb szemlélet szerint dolgozik. Pedig vannak jó példák is: az adóhatóságnak és az államkincstárnak profi adatbázisa, informatikai rendszere van.

S hogy melyek a kőkorszaki technológiák? Kezdetben vala a papiros. Értsd, 1996, az első közbeszerzési törvény elfogadása után. Akkoriban, ’98-ig, tíz évvel a személyi számítógépek elterjedése után csak papíron dokumentálták a közbeszerzéseket. A források megvannak, a Korrupciókutató Központ digitalizálja is őket – lassan, apránként, ahogy kerül rá pénz. 1998 és 2004 között az adatokat már számítógépen rögzítették, ám szöveges fájlokban, nem kereshető táblázatokban. Ezen adatok rendszerezését szintúgy a központ végzi. 2005-től a helyzet fokozatosan javul, az információkat a hatóság igyekszik rendszerezetten tárolni, ám javítanivaló itt is akad bőven.

– Annál több a hiba, minél több adatot vihet be szabadon maga a felhasználó. Például ha egy állami intézmény közbeszerzést akar kiírni, akkor be kell lépnie a hatóság honlapjára, és kitöltenie a rubrikákat. Ki ő? Az 5. kerületi bölcsőde? Vagy az V. kerületi? Amelyik hol így, hol úgy nevezi magát, máris összehasonlíthatatlanná teszi az adatbázist. Vagy: a közbeszerzés összegét számmal kell megadni, de a rendszer nem jelez hibát, ha valaki betűvel írja be. Más 2011 helyett 1011-et ír, euró helyett pedig véletlenül ír font a pénznem. A hatóság mintegy 200 millió forintért kifejlesztett közbeszerzési adatbázisa hemzseg az ilyen hibáktól.

Ezért rosszul kutatható, nem hatékony forrás. Első körben a Makab alkotói az adatbázis egy kis szeletét tették bárki számára elérhetővé. 32 384 szerződést dolgoztak fel 2010–2011-ből hétféle mutató, például a hirdetmény iktatószáma, a közzététel dátuma, az ajánlatkérő, a nyertes neve (a konzorciumtagokkal együtt) és a nettó teljes szerződéses összeg alapján. Ám e hét mutató mellé jön még 651 jellemző – így lesz aprólékos részletességgel feltérképezhető és összehasonlítható valamennyi közbeszerzés. Másfelől pedig előre jelezhető a korrupció.

Tóth István János úgy számol, évente akár ezermilliárd forintot is elérhet a korrupcióból származó jóléti veszteség. Ami nem csupán az egyszer fizetett kenőpénzt jelenti. Hiszen ha csúszik a boríték, mindenkinek jól kell járnia, így a 10-15 százalékos megvesztegetési díj akár nagyságrendekkel komolyabb túlárazáshoz vezethet. Viszont egy részletes adatbázis sokféle korrupciós indikátort kimutathat, olyanokat, amelyek együttesen növelik a visszaélés lehetőségét. Gyanúra adhat okot például, ha egy közbeszerzésen zárt az eljárás, csak egyetlen induló van, ha a kiírástól az eredményhirdetésig eltelt idő az átlagosnál rövidebb, vagy ha a kiíró sokszor ejt hibát, gyakori ellene a jogorvoslat. Az így kapott korrupciós kockázati index megmutatja, melyek a leginkább visszaélésre hajlamos közintézmények, pályázók, piacok, de akár városok vagy régiók „fertőzöttségét” is láthatóvá teszi. S ezáltal azt is: hol és mit kell változtatni, akár alaposabban ellenőrizni.

Bár a központ egyelőre az adatok mintegy ötödét dolgozta fel, máris fontos, eddig tudományosan nem vizsgált összefüggésekre talált megerősítést.

Az egyik ilyen, hogy a közbeszerzések száma a politikai ciklusokhoz igazodik, vagyis választási években mindig emelkedik a számuk. Például míg 2010-ben 11 522 közbeszerzés zárult le 1735–1897 milliárd értékben, 2011-ben csupán 9604 eljárás végződött eredményesen. Beszédes a nyílt eljárások aránya is: ez 2010-ben 53,8 százalék, 2011-ben 48 százalék volt. Vagyis az eljárások majd felében a választó számára titkolt módon jut közpénz egy-egy cégnek. Adataik azt is megmutatják: a kormányváltást követően jelentősen nőtt a verseny nélkül (egyetlen ajánlattal) létrejött szerződések értékének aránya az összes szerződésen belül. Míg 2010 első öt hónapjában ez az arány 39,9 százalék volt, 2010 augusztusa után már 47,8.

A központ legújabb jelentése még érdekesebb. 78 ezer szerződés és csaknem 4000 vállalkozás adatainak elemzése alapján megfigyelték a közbeszerzésen nyertes vállalatok a közbeszerzési piacon való részesedésének és a politikai széljárás változásainak összefüggéseit. Az eredmény nem meglepő. 2009-ben a közbeszerzési top 30 együttesen a közbeszerzési piac harmadát birtokolta, 2011 második felére már csak 7 százalékát. Az új top 30 részesedése viszont a korábbi 9,3 százalékról 27 százalékra ugrott. Az élmezőny hat céget leszámítva megváltozott. Közülük öt építőipari: a Duna Aszfalt Kft., a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt., a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., a Strabag MML Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. Vagyis a kormányváltás előtt, illetve után a legnagyobb nyertes 30-30 cég négyötöde kicserélődött, a két csoport szimmetrikusan vesztett és nyert piacot.

– Építőipari cégeknél elképzelhető, hogy azért tudnak jól teljesíteni, mert eleve ez a piac adja az összes beruházás több mint felét, s kevés szóba jöhető szereplő akad a megaprojekteknél – teszi hozzá Tóth István János. – Lehetséges az is, hogy tényleg ők a legjobbak. Elemzésünk alapján ugyanakkor feltételezhető, hogy a közbeszerzéseken legtöbb pénzt elnyerő harminc cég a piac harmadát nyeri akkor, ha politikai kapcsolatai egyben kormányzóerők, s csak kevesebb mint tizedét, ha ellenzékiek. Ennek alapján az is lehetséges, hogy a mindig befutó hat cég mindkét oldallal jó kapcsolatokat ápol, s egyszer az egyiket, máskor a másikat kamatoztatja.
A Makab számára tehát nincs tabu. A nyertes vállalatok tulajdonosairól és vezető tisztségviselőiről is vannak nyilvános forrásokból, például cégjegyzékből származó adataik, amelyek összevethetők a politikai tisztséget betöltők listáival. Így gyerekjáték lesz kimutatni, mely párttagnak, országgyűlési képviselőnek éppen kivel van közös cége, melyikük ül felügyelőbizottságban, s a vállalkozásnak miképp viszi fel a Jóisten a dolgát – szép sorjában elnyert közbeszerzések formájában – egy kormányváltást követően.

A módszer tehát adott. A központ munkatársai – köztük jogászok, fejlesztők, programozó matematikusok – közül többen önkéntes munkában végzik a feladatot, bért nem vesznek fel érte. Eddig körülbelül tizenötmillió forintot emésztett fel az adatbázis-építés, és pályáznak folyamatosan. A fejlesztés iránt több uniós intézmény is érdeklődik.

Idehaza azonban kisebb figyelem övezi a munkát. Biztosan véletlenül. Pedig abból az évi 1200 milliárdból futná.