Semmi nem lesz Orbán és Matolcsy álmából, húszéves lemaradásban vagyunk Ausztriához képest
Ami a gazdasági fejlettséget illeti, húsz évre vagyunk Ausztriától, és ezen alig képes változtatni az ország – írja a hvg.hu a Tárki Társadalmi Riport 2018 felzárkózásról szóló elemzése alapján.
Kolosi Tamás és Szivós Péter többek között az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) vásárlóerő-egységben számolt értékeit nézték, vagyis azt, hogy mekkora az egy főre jutó vásárlóerő az egyes országokban.
Az összehasonlításból kiderül, hogy Ausztria éppen ott tartott a rendszerváltás idején, ahol Magyarország 2008-ban, és 1998-as fejlettségi szintjük megfelel a 2015-ös magyar szintnek.
Az osztrákok egy főre jutó nemzeti jövedelme a 2,5-szeresére nőtt a rendszerváltás után eltelt 25 évben, a magyaroké a háromszorosára. Eközben a lengyelek életszínvonala a 4,6-szorosára emelkedett, és 2015-re le is hagyta a magyarokét. A 2015-ös adatok alapján, az osztrákok vásárlóereje (49160) a duplája a miénknek (25220), és majdnem a kétszerese a lengyelekének is (25870).
Az életkörülményeket tekintve még szomorúbb a kép. A szegénységi kockázat 2013-ban Ausztriában a lakosság 18,3 százalékát érintette, nálunk 28,2 százalékát. Az anyagi deprivációval érintett (például fizetési nehézségekkel küzdő, fűteni nehezen képes) háztartások aránya ott 4,5 százalék volt, nálunk 19,1 százalék.
A lakásdepriváció, vagyis a nem megfelelő lakhatás Ausztriában a háztartások 4,2 százalékánál volt probléma, Magyarországon 15,1 százaléknál. Az ezer lakosra jutó gépkocsik száma pedig ott 609 volt, nálunk pedig 377.
A Tárki kutatói más mutatók alapján is összevetették az országokat. Kiderült például az, hogy amíg az osztrák növekedés kiegyensúlyozott volt, Magyarországon már világos különbségek látszanak az egyes kormányzati ciklusok között. A legnagyobb növekedés a vásárlóerőben az első Orbán-kormány idején, 1998–2002 között ment végbe, négy év alatt 40 százalékkal nőtt a mutató. A legalacsonyabb növekedés pedig az Antall-kormány idején volt látható (1990–1994 között mindössze 2 százalék).
A kutatók szerint Magyarországnak arra van esélye, hogy 8–10 éven belül utolérje a legkevésbé fejlett nyugat-európai országokat, Ausztria Magyarországgal szembeni előnye ma is 20-25 évre tehető.
A felmérésben szereplő adatok tanúsága szerint valószínűleg semmi nem lesz Matolcsy György jegybankelnök álmából, hogy 2030-ra elérjük az EU-átlagot, 2050-re pedig Ausztria fejlettségi szintjét, és az Orbán Viktoré is, aki májusban, a negyedik kormányfői beiktatási beszédében jelölte meg célként, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb országa közé küzdje fel magát.
