Nincsenek pénzverdék a városházák pincéjében – Ellehetetlenítheti a Fidesz-vezetésű városokat is az iparűzési adó einstandolása
Tévedés azt gondolni, hogy az iparűzési adó esetleges jelentős csökkentése kizárólag az önkormányzatoknak rossz, valójában a település minden lakójának, a városok polgárainak káros, a gazdaságnak pedig zsákutca, hiszen nem vezethet tartós növekedéshez. Ez az érvelés nem valamelyik ellenzéki politikus szájából hangzott el, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere nyilatkozta. Szerinte minden önkormányzat az adóbevételeit a városra, annak polgáraira és a gazdasági környezet folyamatos fejlesztésére költi, mert csak így lehet működőképes a település, így lehet biztosítani a szolgáltatásokat. „Nincsenek pénzverdék a városházák pincéjében, vannak azonban helyi adók, amelyekből a legjelentősebb bevételt az iparűzési adón keresztül a helyi gazdaság biztosítja. Azok az emberek termelik meg, akik ott élnek, ott dolgoznak” – véli a városvezető.
Hírek szerint ezt a rendszert készül a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján a feje tetejére állítani a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium. Az elmúlt időszakban sokat vitatott elképzelés szerint 2021 decemberétől eltörölnék a vállalkozások év végi adófeltöltési kötelezettségét; nem a decemberi legatyásodás időszakában kellene adóelőleget fizetniük az önkormányzatoknak, elég lenne azt csak májusban átutalniuk. A kiszivárgott tervek szerint az iparűzési adó alapjából levonható lenne az értékcsökkenési leírás, plusz a vállalkozások kutatás-fejlesztésre fordított költségeiknek ötszöröse (!) is.
A változtatásokra – Varga szerint – azért volna szükség, mert a hatályban lévő törvények mára elavulttá váltak, s csak új szabályokkal lehet a magyar gazdaság növekedésének lendületét fenntartani, a vállalkozások terheit tovább csökkenteni.
A tárcavezető mondataiban benne vannak a mindenki számára értelmezhető kulcsszavak: „a kormány segíti a cégeket”, „tovább növekedhet a gazdasági teljesítmény”, „csökkennek az adók”. Ezzel önmagában nem is volna baj, ha a miniszter őszintén azt is hozzátenné, mindez kinek a kárára történik. Az iparűzési adó biztosít némi szabad mozgásteret a településeknek, az állami normatívákkal kiegészülve jelenleg ez az intézmények fenntartásának egyik legfontosabb forrása. Ebből emelhetők a közalkalmazottak bérei, ez fedezi a városi közlekedés költségeit, az önkormányzatok ebből a pénzből támogathatják a helyi fenntartású egészségügyi és oktatási intézményeiket, a színházak működését.
Arról sem beszél a pénzügyminiszter, hogy ha ilyen módon megcsapolnák az önkormányzati bevételeket, az elsősorban a fővárosnak fájna, ahol az összes adóbevétel több mint hatvan százalékát a helyi iparűzési adó jelenti. A Karácsony Gergely vezette új fővárosi vezetés számításai szerint a kormány ezzel a lépéssel akár tízszázalékos bevételkiesést, mintegy 38 milliárd forintos hiányt is előidézhetne Budapestnek. És ez – fogalmazott a főpolgármester – a kormányt és a fővárost hidegháborúba sodorná.
A 2019-es költségvetés szerint 3200 önkormányzat 2952 milliárd forintos kiadásából 827 milliárdot fedezett iparűzési adóbevétel, ezt egészíti ki a vagyonadó.
További 2000 milliárdot uniós forrásokból és a költségvetésből kapnak az önkormányzatok. Mivel kizárólag a fővárosra nem lehet adótörvényt szabni, kisebb-nagyobb mértékű adókieséssel másutt is számolniuk kellene a városvezetőknek.
Beszédesek a számok. A megyeszékhelyeink közül a legnagyobb adóbevétellel – mintegy 21,5 milliárd forinttal – rendelkező Győrnek, a 19 milliárdos Székesfehérvárnak, az eddig 12,5 milliárddal gazdálkodó Miskolcnak tudomásul kellene vennie, hogy a város költségvetését milliárdokkal kurtíthatná meg a komány kilátásba helyezett döntése, Kecskemét bevételei 12 milliárd forintról olvadhatnak le, igaz, a város megemelte januárban a hipaadókulcsot. De ne feledkezzünk meg a sereghajtókról sem, közülük a legrosszabbul Salgótarján járna, a város önkormányzatának ugyanis az eddig is csekély, 1,5 milliárd forintos bevétele csökkenne le, hasonlóan fájó bevételkieséssel számolhatna Kaposvár és Zalaegerszeg is. Az előbbi 3,4 milliárd forintjából, az utóbbi 4,1 milliárdjából vennék el a vállalkozásoknak „visszaadott” adóforintokat.
„Az önkormányzatoknak, az állam legfontosabb partnereként, ma ugyanúgy érdekük a gazdaság fejlesztése, a lehető legjobb befektetési környezet biztosítása, a minél nagyobb hozzáadott értékű, a munkavállalóknak is magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek vonzása, a technológiai fejlesztések elősegítése” – mondta Cser-Palkovics András.
Szerinte a most kiszivárogtatott tervezett intézkedések hatása beláthatatlan volna, az csak Székesfehérvár esetében meghaladhatja az évi 2-3 milliárd forint kivonását.
Vitatható, hogy az intézkedésnek valódi gazdaságélénkítő hatása lehetne, pár vállalkozás – gyakorlatilag a legnagyobbak – persze rövid távon jól járnának, de mindenki más veszítene. Cser-Palkovics nem zárná ki egy másfajta finanszírozási modell bevezetésének lehetőségét, de ilyen elképzelésekről még senki sem hallott. Jelentős állami kompenzáció nélkül a bevételkiesés azonnal meglátszódna a településeken: ahol nincsenek vállalkozások, ahol eddig sem volt érdemi iparűzésiadó-bevétel, már meg is jelentek az elszegényedés jelei.
Cser-Palkovics András
A kormányzat egyébként nem először akarja a feje tetejére állítani a helyi iparűzési adó szabályait. Tavaly ősszel Tuzson Bence azzal állt elő, hogy kötelezze törvény az önkormányzatokat arra, „az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására fordítsák”. A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára ezt azzal indokolta, hogy az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának a helyi tömegközlekedés finanszírozását tartja a kormány, és a meglévő jogszabályok is az önkormányzatok feladataként jelölik meg a tömegközlekedés biztosítását. Mondani sem kell, hogy a salátatörvény „fodrai” között elrejtett javaslatot még karácsony előtt át is verték a parlamenten.
Csak azzal nem számoltak, hogy az Orbán-kormány által sebtében elfogadott törvénymódosítás nemcsak Budapestet, hanem több nagyvárost is büntet.
Magyarországon összesen hat olyan vidéki város van, ahol saját közlekedési vállalatot üzemeltet az önkormányzat. Ilyen Miskolc, Debrecen, Szeged, Kaposvár, Kecskemét és Pécs. Ezek közül talán a legjelentősebb a szegedi közlekedés, az ottani járatokat a város évente mintegy hárommilliárd forintból üzemelteti. Ehhez az állami költségvetés 2010-ben még millió forinttal, 2018-ban már csak 310 millióval, tavaly pedig alig 300 millió forint normatív támogatással járult hozzá. Budapest nagyságrendekkel nagyobb összeget költ tömegközlekedésre: 2018-ban mintegy 87 milliárd forintot, tavaly pedig 98 milliárdot, amihez az állam mindössze 12 milliárdot adott hozzá az itt lakók adóforintjaiból. Idén Karácsony Gergelyék összesen százmilliárd forintra növelték a közösségi közlekedésre jutó fővárosi forrásokat, amihez az államtól, akár korábban, csak 12 milliárd forint hozzájárulásra számíthatnak.
A hipa tervezett változtatásairól összességében elmondható, hogy azzal az Orbán-kormány újabb téglát bontana ki a demokrácia falából, amely sem a gazdaságnak, sem pedig a társadalomnak nem jelent segítséget, miközben a települések közötti különbségek akár soha nem látott szintre nőhetnek.
