Új munkahelyre már nem jár támogatás – Egyedi döntéssel egyre könnyebben jön az állami pénz

2019. október 22. 21:50 - szerző: Szabó Brigitta

Októberben ismét végrehajtott néhány változtatást az egyedi kormánydöntés útján megítélt (EKD) támogatási rendszerben a kormány, további könnyítéseket vezetve be. A márciusi módosítás óta az úgynevezett kapcsolt vállalkozások is igénybe vehetik a vissza nem térítendő állami pénzeket, illetve 250-ről 100 főre csökkent az a minimális munkavállalói létszám, amely alapfeltétele volt a támogatásnak. Októbertől viszont már nem feltétel a munkahelyteremtés. Egyre könnyebb állami pénzhez jutni.

– A kabinet nem szeretne több vendégmunkást, bár a munkaerőhiány még mindig nehézséget okoz a magyar gazdaságnak, illetve a kormánynak elege van a több millió forintos munkahelyteremtésből – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter annak indokaként, hogy miért változtatnak megint az egyedi kormánydöntés útján megítélt támogatási rendszeren. Szerinte a magyar gazdaságot a magyar emberek munkájára kell alapozni, és ha az állami támogatásokból nem ez a kör jön ki győztesen, akkor az nincs rendben.

Két eset lehetséges. Az egyik, hogy már mindenkinek odaadták az ingyenpénzt azok közül, akiknek akarták. A másik: a kormányzat rájött arra, hogy pusztán több új munkahely létrehozásától a magyar gazdaság nem fog jobban teljesíteni.

Mindenesetre a változásról szóló kormányrendelet szerint a Magyarországon eddig hatályban lévő beruházási támogatási rendszer legfőbb célja a hazai foglalkoztatás mértékének növelése volt. „A kitűzött célt sikerült elérni, a legfrissebb statisztikai kimutatások szerint ma Magyarországon 3,5 százalék alatti munkanélküliség mérhető. Ez az adat, valamint a jövőbeli foglalkoztatási előrejelzések indokolttá tették egy olyan támogatási rendszer kidolgozását és működtetését, amely új munkahelyek létrehozása helyett a már meglévő munkahelyek fenntartására, illetve a vállalati termelékenység javítására helyezi a legfőbb hangsúlyt” – olvasható a dokumentumban. A jelenlegi módosítás eredményeképp a jövőben az eszközalapú beruházásokhoz, regionális szolgáltató központok létrehozására és/vagy bővítésére irányuló beruházásokhoz, valamint K+F projektek megvalósításához vehető majd igénybe EKD-támogatás. Újdonság az is, hogy nem szükséges új munkahelyeket létrehozni a támogatási jogosultságért, de a már meglévő foglalkoztatotti létszám fenntartása, valamint a vállalati bérköltség és árbevétel növelése kiemelten fontos lesz.

Az egyedi kormánytámogatásokról nemrég jelent meg az Állami Számvevőszék jelentése is, a dokumentum megállapításai – nem meglepő módon – összecsengenek a kormányzat álláspontjával. Ahogy írják, a munkaerőhiány és a növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségek kezelése érdekében a kormányzati támogatásokat a következő időszakban a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területekre célszerű irányítani. Erre azért is szükség van, mert a vizsgált időszakban a kutatás-fejlesztési beruházások számottevően nem emelkedtek.

A közlemény szerint a munkahelyteremtés a rendszerváltás óta alapvető feltétele a támogatások igénybevételének, és a befektetésösztönzési politikát is meghatározza, 2010 és 2017 között pedig főként ez utóbbi célt szolgálta. Ennek köszönhetően 2015-re jelentősen csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a munkahelyteremtés még 2017-ben is elsőbbséget élvezett, miközben bizonyos iparágakban már megjelent a munkaerőhiány. Ezért az ÁSZ úgy véli, a munkaerőpiac helyzete már nem indokolja, hogy az egyedi munkahelyteremtést továbbra is közpénzből támogassák.

A számvevőszék szerint 2010 és 2017 között 120 vállalkozás összesen 682,8 milliárd forint értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesült, a munkaadók ezért több mint 34 ezer új munkahely megteremtését vállalták. A kormány így a vizsgált időszakban egy munkahely létrehozására átlagosan 7,3 millió forint támogatást fordított. Hozzátették, hogy a tervezési dokumentumokba jellemzően nem építettek be számszerűsített eredménycélokat, ütemezést és monitoringrendszert, így a befektetésösztönzési rendszer működésének nyomon követése nem valósult meg.

Ennek legfőbb oka, hogy a Fidesz-kormányzat szeret saját hatáskörben és külső ellenőrzés nélkül pénzt osztani. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja a statisztika. Amíg 2009-ben 4,5 milliárd forint ilyen jellegű támogatás jutott a cégeknek, 2011-ben már 21 milliárd, 2018-ban pedig több mint 90 milliárd. Az adatokból az is megmutatkozik, hogy valami miatt a vállalatok egyre drágábban tudták létrehozni a kormányzat által támogatott munkahelyeket. Míg 2014-ben még 43,68 milliárd forintból 9552 munkahely létrehozását támogatta a tárca, idén ez a szám eddig csupán a 3729-et érte el az 54,6 milliárd forintból. Arányosan 2014-ben a támogatások egy munkahelyre vetített értéke 4,57 millió forint volt, 2016-ban ez felugrott 11 millió forintra, idén pedig már átlagosan 14,64 millió forintnál tart.

A legdrágábban létrehozott munkahely a Mol tiszaújvárosi gyáráé, itt egy állás több mint 67 millió forintba került. Utána a Richter Gedeon következik 39 millió forinttal. Az első tíz helyezett között szerepel a győri Audi, a szegedi Pick, a kisvárdai Várda Meat Kft. és a kiskunfélegyházi, napraforgóolajat előállító NT Kft. is. Akad olyan vállalat, amelynek az esetében tíz évre előre kifizette a kormány az új munkahelyen dolgozó alkalmazott bérét. Összességében a legtöbb támogatást a Mercedes, a BMW és a Mol kapta.

Az egyedi kormánydöntésekkel kapcsolatban többször felmerült az elmúlt években, hogy valójában már meglévő munkahelyek kaptak úgy állami támogatást, mintha újak lennének, illetve hogy olyan cégek is jutottak így pénzhez, amelyek piaci pozíciója nem indokolta ezt a különleges bánásmódot. A kormányzat mindig igyekezett ugyan megindokolni a döntését, a Transparency International Hungary azt kommunikálja, hogy a 2010 óta regnáló magyar kabinet a szakpolitikai döntéseket egyirányú folyamatnak tekinti, alfáját és ómegáját a kormányzó elit politikai preferenciái jelentik mind a szakpolitikában, mind a döntéshozatal folyamatában. S ha ezt tekintjük, akkor az EKD támogatási rendszer újabb puhítása valójában azt jelenti, hogy következnek az eddig figyelmen kívül hagyott, de időközben fontossá vált, második körös, kisebb vállalkozások. Mivel azok képtelenek lettek volna teljesíteni az egyébként már jócskán felpuhított feltételeket is, a kormányzat tovább lazított.

Az új feltételrendszer kialakítása után a kormányzat már meg is kezdte a tárgyalásokat több befektetővel.