Nehezen nyúlnak a párnacihában tartott pénzekhez a magyarok, de az állam most nyerésre áll

2019. augusztus 10. 18:45 - szerző: Szabó Brigitta

Tavaly szeptemberben egy pénzügyi konferencián Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt mondta, nem kell kilépni az országból ahhoz, hogy lássuk, miből lehet forrás az innováció és a gazdaságfejlesztés finanszírozására abban az esetben, ha már nem érkezik hozzánk annyi uniós támogatás, amennyi az elmúlt években. Akkor úgy gondolkodott a jegybank, hogy a kulcsot a háztartások megtakarításai jelentik, ugyanis a lakosság vagyona 2010 és 2018 között megduplázódott, több mint 40 ezer milliárd forintra nőtt. E vagyon 45 százaléka lakás. Hasonló ütemben emelkedett a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása is: nyolc év alatt 19 ezer milliárd forintról 41,2 ezer milliárd forintra nőtt, ami főképp lakossági állampapírokban, készpénzben és látra szóló betétekben pihent.

Nagy Márton azt is hozzátette, hogy ha a családoknál lévő 5700 milliárd forintnyi készpénzből a polgárok 2300 milliárd forintot állampapírba fektetnének, akkor gyakorlatilag ki lehetne váltani vele az ország külföldi finanszírozását, nem kellene több hitelt felvennie az államnak, ami meghatározó és kiszámítható alapja lehetne a fenntartható növekedésnek. „Hatalmas tartaléka ez a magyar gazdaságnak, aki erre ráteszi a kezét, legyen az az állam, a bankok, a tőzsde, az sokat nyer” – mondta az MNB alelnöke.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Egyelőre úgy tűnik, az állam áll nyerésre. Június elején ugyanis az Államadósság Kezelő Központ meghirdette a Magyar Állampapír Plusz konstrukciót a lakosság számára. A kamat mértéke az első félévben 3,5 százalék, az ötödikben pedig már hat százalék. Lapzártánkig 1511 milliárd forintnyi papírt vettek az emberek.

– Van értelme a konstrukciónak, több szempontból is – mondta lapunknak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. – A magyar gazdaság jelenleg ötszázalékos növekedési ütemmel robog, miközben a világ lassuló periódust él meg. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság túlfűtött, inflációs nyomás fenyegeti, vagyis kissé veszélyes pályára állt. Makrogazdasági szempontból, ha az emberek beteszik a pénzt állampapírba, az azt jelenti, hogy nem fogyasztják el a boltokban és szolgáltatásokra, vagyis enyhül a gazdaság túlfűtöttsége.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a lakosságnál lévő készpénz egy része valószínűsíthetően megmozdítható, de még nagyon friss ez a papír, a bevezetése óta eltelt idő nem elég ahhoz, hogy ezt biztosan meg lehessen ítélni. Emellett várják, hogy több statisztika is elérhető legyen, különösen a pénzügyi számlák lesznek majd érdekesek ebből szempontból. Mindenesetre az MNB a napokban kiadott egy becslést, amely szerint a kezdeti időszakban a lakossági állampapírok vásárlásának forrása nagyjából 10 százalékban lehetett a készpénz.

Nyeste Orsolya elmondta, az elmúlt években nem igazán volt olyan lehetőség, amely jó kamatot ígért volna a megtakarításokra. Aki bankba tette a pénzét, és lekötötte, gyakorlatilag semmit sem nyert rajta. A MÁP+ ötéves periódusban kínált hatszázalékos kamata még a kormányzat 2-3 százalékos inflációs célja mellett is 2,5–3,5 százalékos hozamot jelent. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez elég az otthon tartott pénzek megmozdításához.

Az MNB előzetes becslése is ezt igazolja, ugyanis az első hét héten a már meglévő állampapírokból 640 milliárd forintnyit váltottak ki, a befektetési alapokból pedig 175 milliárd forintot vettek ki. A bankbetétek 170 milliárd forinttal csökkentek, és nagyjából 135 milliárd forint volt az a készpénzmennyiség, amely MÁP+ papírokba vándorolt.

– A készpénzhasználat, illetve a készpénzfelhalmozás visszaszorításával kapcsolatosan nem biztos, hogy önmagában elég lesz egy kedvező megtakarítási lehetőség, hiszen általános vélemény, hogy a készpénzhasználatot a havi két díjmentes készpénzfelvétel, illetve a tranzakciós illeték is erősíti. Ráadásul

Magyarországon kulturális okai is vannak a készpénz előnyben részesítésének, és ennek az attitűdnek a változása valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe

– tette hozzá Nyeste Orsolya. Szerinte azért sem elég egyetlen jó kínálat, mert az, hogy ki milyen eszközbe, mennyi pénzt, milyen időtávra fektet, mindig egyéni mérlegelés és élethelyzet kérdése.

A kockázatmentes befektetési lehetőségek közül a mostani globálisan is alacsony és várhatóan még tovább csökkenő kamatok és hozamok mellett ez a papír elég vonzó lehetőségnek tűnik. Egyrészt kamatadómentes, másrészt lejárat előtti visszaváltás esetén az ügyfél megkapja a felhalmozott kamatot. A papír egyetlen kockázata, hogy lejárat előtti visszaváltás esetén mindvégig megmarad-e a mostani, alacsonynak számító visszaváltási díj, ami jelenleg az államkincstárnál 0,25 százalék.

Arra a kérdésre, hogy mennyire bíznak az emberek a közép- és hosszabb távú befektetésekben, Nyeste Orsolya azt mondta, makroszinten mind a készpénz-, mind a látra szóló betétállomány kifejezetten magas Magyarországon, ami arra utal, hogy elméletileg van lehetőség a hosszabb lejáratú befektetések részarányának növelésére. Egy kicsit kitekintve Magyarországról, a már jó ideje fennálló és várhatóan alig emelkedő alacsony globális kamatok és hozamok nem igazán kedveznek a klasszikus eszközökben gondolkodó megtakarítóknak.

– A lakosság számára hasonlóan jó befektetési lehetőség jelenleg nincs – erősítette meg lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Mint mondta, a részvényeknek ugyan hosszabb távon magasabb a hozamuk, de egyben sokkal több a kockázatuk is. A tőzsdék 5–10 éves emelkedési ciklusokban vannak, általában ennyi szokott lenni egy-egy etap, elvileg most egy stagnáló, esetleg lefelé tartó folyamat indul.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Vértes András szerint az új állampapírt főleg a nagypénzű emberek vehetik, illetve hozhatják át más befektetéseikből. Aki ugyanis eddig otthon tartotta a pénzt, az nehezen mozdul meg, mert számára az tűnik biztonságosnak. Vagyis ennek az állampapírnak a vásárlása a gazdagok számára valójában nem befektetés, hanem egy gazdagodási lehetőség kihasználása. Egy másik problémát is lát. A nagytőkések számára sokkal kedvezőbb egy ilyen állampapír, mint egy kockázatos befektetés, vagyis előfordulhat, hogy azokat a pénzeket is lekötik, amelyekből egyébként fejlesztenének. Így ugyanis semmit sem kell tenniük, a pénz kamatozik. Ez viszont ellentétes a kormányzat szándékával, amely azért fogta vissza az állami beruházásokat, hogy teret adjon a magántőkének, s ezzel is enyhítse a gazdaság túlfűtöttségét.

Török Zoltán szerint is több makrogazdasági cél áll a kezdeményezés mögött. A készpénzek bevonása az egyik, hiszen az otthon tartott forintok nem hasznosak gazdaságpolitikai szempontból. Ha állampapírban vannak, részben finanszírozni lehet belőlük az államadósságot. A másik cél elcsatornázni a pénzeket az ingatlanpiaci vásárlásoktól. Az ingatlanpiac jelenlegi túlzott kereslete veszélyesen felnyomta az árakat, amiből akkor lehet gond, ha elkezdenek csökkenni az árak, és aki drágán vásárolt, csak olcsón tud eladni, illetve ha nemfizetővé válnak a jelzáloghitelek. A kormányzat is érzi, hogy fékezni kell az áremelkedést. Cél a fogyasztás csökkentése is, ugyancsak a túlpörgött gazdaság fékezése érdekében, de ez utóbbi kevesebb sikerrel járhat, mint a másik két cél. Török Zoltán szerint kicsi az esély arra, hogy jelentősen átalakul a megtakarítási és a fogyasztási ráta aránya egy ilyen befektetési lehetőség miatt. Akiben eredetileg is volt megtakarítási hajlandóság, az lép, de ettől nem biztos, hogy kevesebbet is fogyaszt majd.