A munkaerőhiány és az uniós források elapadása miatt jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedése
Bár éves szinten továbbra is 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol a GKI Gazdaságkutató Zrt., az idei második fél évben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedése, a csökkenés nagyon kis mértékben már el is kezdődött – írják legfrissebb jelentésükben.
A GDP-növekedés mértéke 13 százalékkal eshet vissza a GKI szerint. 2019 első félévében a GDP 4,9 százalékkal nőtt.
Éves szinten a ipari termelés 4 százalékkal, a beruházások 13 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal nőhet. Az éves infláció 3,5 százalékot érhet el, a munkanélküliség 3,6 százalék lehet az év végére.
A GKI 324 forintos átlagos euróárfolyamot feltételez 2019-re.
Érdekesség, hogy a második féléves növekedési adatok szinte minden tényezőben csökkenek vagy stagnálnak, de a külkereskedelmi többlet mégis 3,3 milliárd euróról 3,7-re emelkedhet. Ennek egyik oka lehet a forint gyengülése az euró árfolyamával szemben.
A GKI a gazdasági növekedés lassulását egyebek közt a külső környezet romlásával (globális gazdasági lassulás, amerikai-kínai kereskedelmi háború, Brexit, német lassulás), az EU-támogatások csökkenő beruházásserkentő hatásával, a romló üzleti várakozásokkal és a foglalkoztatási tartalék kimerülésével magyarázza.
A német autóipar helyzete jelentős hatást gyakorolhat: a magyar feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás, amely három év stagnálás után közel 10 százalékkal bővült az első fél évben, júniusban mindössze 1,5 százalékkal nőtt, jelezve a járműipar nemzetközi gondjait - mutatnak rá az elemzésben.
Az építőipar az állami mesterséges túlpörgést követően szintén visszaesés előtt állhat, a félév végi szerződésállománya már 11 százalékkal volt kisebb a tavalyinál. A kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé fékeződött a második negyedévben.
A gazdaságkutató várakozása szerint a bérkiáramlás is mérséklődhet az év hátralevő hónapjaiban. A kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt viszont 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre számítanak.
Érdekesség, hogy noha csak egyszeri juttatásról van szó, a GKI szerint javíthatja a vásárlóerőt a közmunkások egy rétegének adott 50 ezer, illetve a nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott 9 ezer forintos juttatás is.
